„Politika:Túlmunka Magyarországon” változatai közötti eltérés
Laci (vitalap | szerkesztései) |
Laci (vitalap | szerkesztései) |
||
| 25. sor: | 25. sor: | ||
=== Munkaidőkorlátok === |
=== Munkaidőkorlátok === |
||
| + | ==== Napi korlátok ==== |
||
A korlátok szempontjából nincs különbség az egyenlőtlen munkarendben és rendkívüli munkavégzésben keletkezett túlmunka között: a kettő összege számít. |
A korlátok szempontjából nincs különbség az egyenlőtlen munkarendben és rendkívüli munkavégzésben keletkezett túlmunka között: a kettő összege számít. |
||
A napi munkaidő nem lehet 4 óránál kevesebb<ref group="Mt">99. § (1)</ref> és 12 óránál több<ref group="Mt">99. § (2) a)</ref> nem lehet, a heti munkaidő pedig legfeljebb 48 óra lehet.<ref group="Mt">99. § (2) b)</ref> Készenléti munkakörben a napi munkaidő akár 24 óra is lehet, a heti legfeljebb 72 óra.<ref group="Mt">92. § (2) a) és 99. § (3) a)</ref> |
A napi munkaidő nem lehet 4 óránál kevesebb<ref group="Mt">99. § (1)</ref> és 12 óránál több<ref group="Mt">99. § (2) a)</ref> nem lehet, a heti munkaidő pedig legfeljebb 48 óra lehet.<ref group="Mt">99. § (2) b)</ref> Készenléti munkakörben a napi munkaidő akár 24 óra is lehet, a heti legfeljebb 72 óra.<ref group="Mt">92. § (2) a) és 99. § (3) a)</ref> |
||
| + | |||
| + | ==== Éves korlátok ==== |
||
| + | Naptári évenként kétszázötven óra rendkívüli munkaidő rendelhető el,<ref group="Mt">109. § (1)<ref> kivéve, ha a munkáltató írásban megállapodott a munkavállalóval további, legfeljebb 150 óra önként vállalt túlmunkában.<ref group="Mt">109. § (2)<ref> A munkavállaló a megállapodást a naptári év végére mondhatja fel. |
||
=== A kifizetés ideje === |
=== A kifizetés ideje === |
||
A lap 2019. január 7., 11:16-kori változata
A túlmunka a teljes napi munkaidőn felüli végzett munka, beleértve a nem munkanapon végzett munkát is.
Munkanapok: általában a hétfő-péntek közötti napok. Egyenlőtlen munkarendben a munkáltató másképp szabályozhatja a munkanapokat, a kormány pedig (keddre vagy csütörtökre eső állami ünnep esetén) munkanap-cserét írhat elő.
Teljes napi munkaidő: általában 8,[Mt 1] legfeljebb 12 óra,[Mt 2] de ennél kevesebb is lehet (bizonyos munkakörökben[Mt 3] vagy részmunkaidőben[Mt 4]). 8 óránál hosszabb napi munkaidő tipikusan ügyeleti rendben dolgozóknál fordul elő. Ilyenkor nem jár túlmunkadíj a 8 óránál hosszabb munkanapokra.
A munkáltatónak a feladatkörébe tartozó tevékenységeket úgy kell megszerveznie, hogy a munkavállalók ezeket a tevékenységeket a munkarend szerint beosztott munkaidejükben elvégezhessék. Átmeneti időszakban, rendkívüli gazdasági illetve egyéb körülmények az ezt meghaladó időtartamú munkavégzést is szükségessé tehetik.[1]
Fogalmak
Általános munkarend
A munkaidő-beosztás szabályait a munkaadó állapítja meg,[Mt 5] de átengedheti a munkavállalónak is (kötetlen munkarend[Mt 6]).
Általános munkarend hétfőtől péntekig tart, a munkaidő hossza csak a hét napjától függ (a közigazgatásban pl. pénteken rövidebb, amit az előző négy napon ledolgoznak).[Mt 7] Általános munkarend a kötetlen munkarend is.
Egyenlőtlen munkarend
Az általános munkarendtől eltérés az egyenlőtlen munkarend, ami kétféle lehet:
- munkaidőkeret: szombat/vasárnap is kell dolgozni, ügyeleti rend (is) van
- elszámolási időszak: idényjellegű munkák, pl. a mezőgazdaságban nyáron több, télen kevesebb munkaidő.
A munkáltató a munkaidő-beosztást legalább egy héttel korábban közli,[Mt 8] és legkésőbb a munkap előtt négy nappal módosíthatja.[Mt 9]
Rendkívüli munkaidő
Rendkívüli munkaidő (a köznyelvben túlóra) az általános munkarendtől, a munkaidő-beosztástól vagy a munkaidőkerettől eltérő munkaidő, továbbá az ügyelet.[Mt 10]
Munkaidőkorlátok
Napi korlátok
A korlátok szempontjából nincs különbség az egyenlőtlen munkarendben és rendkívüli munkavégzésben keletkezett túlmunka között: a kettő összege számít.
A napi munkaidő nem lehet 4 óránál kevesebb[Mt 11] és 12 óránál több[Mt 12] nem lehet, a heti munkaidő pedig legfeljebb 48 óra lehet.[Mt 13] Készenléti munkakörben a napi munkaidő akár 24 óra is lehet, a heti legfeljebb 72 óra.[Mt 14]
Éves korlátok
Naptári évenként kétszázötven óra rendkívüli munkaidő rendelhető el,Forráshivatkozás-hiba: Egy <ref> címke lezáró </ref> része hiányzik
A rendkívüli munkaidőt a munkavállaló kérése esetén írásban kell elrendelni.[Mt 15] Munkaszüneti napon rendkívüli munkaidő a rendes munkaidőben e napon is foglalkoztatható munkavállaló számára rendelhető el.
Rendkívüli munkaidő csak az aznapra munkára beosztott számára rendelhető el. A rendkívüli munkaidőre is vonatkoznak a munkaidőkorlátok.
Nem korlátozott a rendkívüli munkaidő elrendelése baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében.[Mt 16]
Teljes napi munkaidő esetén naptári évenként 250 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el.[2]
Az (1) bekezdésben foglaltakat arányosan kell alkalmazni, ha a) a munkaviszony év közben kezdődött, b) határozott időre vagy c) részmunkaidőre jött létre.[3]
A túlmunka szabályainak módosítása 2018 decemberében
A Kormány 2018. december 6-án nyújtotta be az Országgyűléshez a Munka törvénykönyve módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely érinti a túlmunka szabályait is.
A törvényjavaslat 11. §-a szerint "Az Mt. 109. § (1) bekezdésében a „kétszázötven óra” szövegrész helyébe a „négyszáz óra” szöveg lép.[4]
A javaslat bevezeti az "önként vállalt túlmunka" fogalmát. Az Mt. 135. § (1)–(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(3) Kollektív szerződés rendelkezése alapján legfeljebb évi háromszáz óra rendkívüli munkaidő rendelhető el. Ezt meghaladóan a munkáltató és a munkavállaló írásbeli megállapodása alapján naptári évenként legfeljebb száz óra rendkívüli munkaidő rendelhető el (önként vállalt túlmunka). A munkavállaló a megállapodást a naptári év végére mondhatja fel.”[5]
A törvényjavaslat parlamenti vitája és elfogadása
A törvényjavaslatot az ellenzék - pártállástól függetlenül - hevesen támadta és azt rabszolgatörvénynek nevezte. Bár ellenzéki képviselők igyekeztek az alkotmányos törvényalkotási folyamatot fizikailag megakadályozni, az Országgyűlés 2018. december 12-i ülésnapján - rendkívül feszült légkörben - az Országgyűlés 130 igen, 52 nem és 1 tartózkodás mellett megszavazta a Munka Törvénykönyvének Szatmáry Kristóf és Kósa Lajos fideszes képviselők által javasolt módosítását.[6]
A törvényjavaslatot Kövér László házelnök 2018. december 18-án küldte tovább aláírásra Áder János köztársasági elnöknek, akinek öt napja volt arra, hogy döntsön.[7][8]
Források
- 2018-as törvényjavaslat (2018. december 6.)
- Új munkajogi kézikönyv. KJK, Budapest, 1995 ISBN 963 222 801 4
A munka törvénykönyve
- 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről. Wolters Kluwer (2012. jan. 6.)
Jegyzetek
- ↑ Új munkajogi kézikönyv 174. old.
- ↑ 2012. évi I. törvény 109. § (1) bek.
- ↑ 2012. évi I. törvény 109. § (1) bek.
- ↑ http://www.parlament.hu/irom41/03628/03628-0006.pdf
- ↑ http://www.parlament.hu/irom41/03628/03628-0006.pdf
- ↑ https://index.hu/gazdasag/2018/12/12/megszavazta_a_tuloratorvenyt_az_orszaggyules/
- ↑ https://444.hu/2018/12/17/kover-laszlo-meg-nem-kuldte-tovabb-ader-janosnak-a-tuloratorvenyt
- ↑ http://www.blikk.hu/aktualis/politika/ader-janos-politika-tuloratorveny-alairas-ot-nap-torvenymodositas/x0q90nv