Politika:Túlmunka Magyarországon

Innen: Politika
A lap korábbi változatát látod, amilyen Laci (vitalap | szerkesztései) 2019. január 7., 09:25-kor történt szerkesztése után volt.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A túlmunka a teljes napi munkaidőn felüli, vagy nem munkanapon végzett munka.

Munkanapok: általában a hétfő-péntek közötti napok. Egyenlőtlen munkarendben a munkáltató másképp szabályozhatja a munkanapokat, a kormány pedig (keddre vagy csütörtökre eső állami ünnep esetén) munkanap-cserét írhat elő.

Teljes napi munkaidő: általában 8,[Mt 1] legfeljebb 12 óra,[Mt 2] de ennél kevesebb is lehet (bizonyos munkakörökben[Mt 3] vagy részmunkaidőben[Mt 4]). 8 óránál hosszabb napi munkaidő tipikusan ügyeleti rendben dolgozóknál fordul elő. Ilyenkor nem jár túlmunkadíj a 8 óránál hosszabb munkanapokra.

A munkáltatónak a feladatkörébe tartozó tevékenységeket úgy kell megszerveznie, hogy a munkavállalók ezeket a tevékenységeket a munkarend szerint beosztott munkaidejükben elvégezhessék. Átmeneti időszakban, rendkívüli gazdasági illetve egyéb körülmények az ezt meghaladó időtartamú munkavégzést is szükségessé tehetik.[1]

Munkarend, túlmunka

Általános munkarend

A munkaidő-beosztás szabályait a munkaadó állapítja meg,[Mt 5] de átengedheti a munkavállalónak is (kötetlen munkarend[Mt 6]).

Általános munkarend hétfőtől péntekig tart, a munkaidő hossza csak a hét napjától függ (a közigazgatásban pl. pénteken rövidebb, amit az előző négy napon ledolgoznak).[Mt 7] Általános munkarend a kötetlen munkarend is.

Egyenlőtlen munkarend

Az általános munkarendtől eltérés az egyenlőtlen munkarend, ami kétféle lehet:

  • munkaidőkeret: szombat/vasárnap is kell dolgozni, ügyeleti rend (is) van
  • elszámolási időszak: idényjellegű munkák, pl. a mezőgazdaságban nyáron több, télen kevesebb munkaidő.

A munkáltató a munkaidő-beosztást legalább egy héttel korábban közli,[Mt 8] és legkésőbb a munkap előtt négy nappal módosíthatja.[Mt 9]

Rendkívüli munkaidő

Rendkívüli munkaidő az általános munkarendtől, a munkaidő-beosztástól vagy a munkaidőkerettől eltérő munkaidő, továbbá az ügyelet.[Mt 10] Rendkívüli munkaidő csak az aznapra munkára beosztott számára rendelhető el (kivéve elemi csapás esetén).[Mt 11] A rendkívüli munkaidő is korlátozott; e korlátok változtak a rabszolgatörvényben (lásd alább).

Munkaidőkorlátok

A korlátok szempontjából nincs különbség az egyenlőtlen munkarendben és rendkívüli munkavégzésben keletkezett túlmunka között: a kettő összege számít.

A napi munkaidő nem lehet 4 óránál kevesebb[Mt 12] és 12 óránál több[Mt 13] nem lehet, a heti munkaidő pedig legfeljebb 48 óra lehet.[Mt 14] Készenléti munkakörben a napi munkaidő akár 24 óra is lehet, a heti legfeljebb 72 óra.[Mt 15]

A kifizetés ideje

A rendkívüli munkaidőért járó szabadidőt legkésőbb a következő hónap végéig ki kell adni. A bér kifizetéséről a törvény külön nem rendelkezik, vagyis a rendkívüli munkaidőért járó bért is a szokásos bérfizetési napon kapja meg.

A munkaidőkeretben vagy elszámolási időben dolgozók túlórájának a mértéke az időszak elteltével derül csak ki, így kifizetni is csak azután lehet. Szabadidőt kiadni természetesen lehet korábban is, a megfelelő beosztással.

A túlmunka fogalma

Kivételes esetben a munkáltató a munkavállalót rendkívüli munkaidőben való munkavégzésre kötelezheti. Rendkívüli munkaidőben való munkavégzésnek kell tekinteni a túlmunkavégzést, a heti pihenőnapon vagy munkaszüneti napon történő munkavégzést, továbbá a meghatározott helyen és ideig való készenlétet.[2]

A rendkívüli munkavégzés szabályai a 2012. évi I. törvényben

A rendkívüli munkavégzés szabályait a Munka Törvénykönyve 2018. decemberében hatályos[3] szövege a következők szerint szabályozza:

A rendkívüli munkaidő fogalma

Rendkívüli munkaidő

  • a) a munkaidő-beosztástól eltérő,
  • b) a munkaidőkereten felüli,
  • c) az elszámolási időszak alkalmazása esetén az ennek alapjául szolgáló heti munkaidőt meghaladó munkaidő, továbbá
  • d) az ügyelet tartama.[4]

A rendkívüli munkaidőt a munkavállaló kérése esetén írásban kell elrendelni.[5] Nem korlátozott a rendkívüli munkaidő elrendelése baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében.[6]

Munkaszüneti napon rendkívüli munkaidő

  • a) a rendes munkaidőben e napon is foglalkoztatható munkavállaló számára, vagy
  • b) a (2) bekezdésben meghatározott esetben rendelhető el.[7]

Teljes napi munkaidő esetén naptári évenként 250 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el.[8]

Az (1) bekezdésben foglaltakat arányosan kell alkalmazni, ha a) a munkaviszony év közben kezdődött, b) határozott időre vagy c) részmunkaidőre jött létre.[9]

A túlmunka szabályainak módosítása 2018 decemberében

Sablon:Aktuális

A Kormány 2018. december 6-án nyújtotta be az Országgyűléshez a Munka törvénykönyve módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely érinti a túlmunka szabályait is.

A törvényjavaslat 11. §-a szerint "Az Mt. 109. § (1) bekezdésében a „kétszázötven óra” szövegrész helyébe a „négyszáz óra” szöveg lép.[10]

A javaslat bevezeti az "önként vállalt túlmunka" fogalmát. Az Mt. 135. § (1)–(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(3) Kollektív szerződés rendelkezése alapján legfeljebb évi háromszáz óra rendkívüli munkaidő rendelhető el. Ezt meghaladóan a munkáltató és a munkavállaló írásbeli megállapodása alapján naptári évenként legfeljebb száz óra rendkívüli munkaidő rendelhető el (önként vállalt túlmunka). A munkavállaló a megállapodást a naptári év végére mondhatja fel.”[11]

A törvényjavaslat parlamenti vitája és elfogadása

A törvényjavaslatot az ellenzék - pártállástól függetlenül - hevesen támadta és azt rabszolgatörvénynek nevezte. Bár ellenzéki képviselők igyekeztek az alkotmányos törvényalkotási folyamatot fizikailag megakadályozni, az Országgyűlés 2018. december 12-i ülésnapján - rendkívül feszült légkörben - az Országgyűlés 130 igen, 52 nem és 1 tartózkodás mellett megszavazta a Munka Törvénykönyvének Szatmáry Kristóf és Kósa Lajos fideszes képviselők által javasolt módosítását.[12]

A törvényjavaslatot Kövér László házelnök 2018. december 18-án küldte tovább aláírásra Áder János köztársasági elnöknek, akinek öt napja volt arra, hogy döntsön.[13][14]

Searchtool right.svgBővebben: Túlóratörvény

Források

A munka törvénykönyve

  1. ↑ 92. § (1)
  2. ↑ 92. § (2)
  3. ↑ 92. § (4)
  4. ↑ 92. § (5)
  5. ↑ 96. § (1)
  6. ↑ 96. § (2)
  7. ↑ 97. § (2)
  8. ↑ 97. § (4)
  9. ↑ 97. § (5)
  10. ↑ 107. §
  11. ↑ 108. § (3) a)
  12. ↑ 99. § (1)
  13. ↑ 99. § (2) a)
  14. ↑ 99. § (2) b)
  15. ↑ 92. § (2) a) és 99. § (3) a)

Jegyzetek

  1. ↑ Új munkajogi kézikönyv 174. old.
  2. ↑ Új munkajogi kézikönyv 174. old.
  3. ↑ 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről, net.jogtar.hu
  4. ↑ 2012. évi I. törvény 107. §
  5. ↑ 2012. évi I. törvény 108. § (1) bek.
  6. ↑ 2012. évi I. törvény 108. § (2) bek.
  7. ↑ 2012. évi I. törvény 108. § (3) bek.
  8. ↑ 2012. évi I. törvény 109. § (1) bek.
  9. ↑ 2012. évi I. törvény 109. § (1) bek.
  10. ↑ http://www.parlament.hu/irom41/03628/03628-0006.pdf
  11. ↑ http://www.parlament.hu/irom41/03628/03628-0006.pdf
  12. ↑ https://index.hu/gazdasag/2018/12/12/megszavazta_a_tuloratorvenyt_az_orszaggyules/
  13. ↑ https://444.hu/2018/12/17/kover-laszlo-meg-nem-kuldte-tovabb-ader-janosnak-a-tuloratorvenyt
  14. ↑ http://www.blikk.hu/aktualis/politika/ader-janos-politika-tuloratorveny-alairas-ot-nap-torvenymodositas/x0q90nv

Kapcsolódó szócikkek

További információk

A lap eredeti címe: „https://www.gyimesilaszlo.hu/politika/wiki/index.php?title=Politika:Túlmunka_Magyarországon&oldid=2838”