„Sargentini-jelentés” változatai közötti eltérés

Innen: Politika
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
73. sor: 73. sor:
 
* {{CitWeb|url=https://jog.tk.mta.hu/blog/2015/01/az-eu-szerzodes-7-cikke-valoban-atomfegyver|tit=Az EU szerződés 7. cikke - valóban atomfegyver?|aut=Fekete Balázs|date=2015-01-23|accd=2018-11-01}}
 
* {{CitWeb|url=https://jog.tk.mta.hu/blog/2015/01/az-eu-szerzodes-7-cikke-valoban-atomfegyver|tit=Az EU szerződés 7. cikke - valóban atomfegyver?|aut=Fekete Balázs|date=2015-01-23|accd=2018-11-01}}
 
* {{CitWeb|url=http://azonnali.hu/cikk/a-7-cikkely-es-a-nagy-europai-kepmutatas|tit=A 7. cikkely és a nagy európai képmutatás|aut=Schiffer András|date=2017-06-27|misc=A magyarországi demokrácia helyzete}}
 
* {{CitWeb|url=http://azonnali.hu/cikk/a-7-cikkely-es-a-nagy-europai-kepmutatas|tit=A 7. cikkely és a nagy európai képmutatás|aut=Schiffer András|date=2017-06-27|misc=A magyarországi demokrácia helyzete}}
  +
* {{CitWeb|url=http://magyarhirlap.hu/cikk/41599/Jegyzekbe_vette_az_EB_a_Magyarorszag_elleni_polgari_kezdemenyezest|tit=
  +
Jegyzékbe vette az EB a Magyarország elleni polgári kezdeményezést|date=2015-11-30}}
 
* {{CitWeb|url=http://www.origo.hu/nagyvilag/20151127-ez-kellemetlen-lesz-orbannak-de-fajni-nem-fog.html|tit=Ez kellemetlen lesz Orbánnak, de fájni nem fog|date=2015-11-27|misc=Aláírásgyűjtés a 7-es cikkely Magyarország elleni megindításáról}}
 
* {{CitWeb|url=http://www.origo.hu/nagyvilag/20151127-ez-kellemetlen-lesz-orbannak-de-fajni-nem-fog.html|tit=Ez kellemetlen lesz Orbánnak, de fájni nem fog|date=2015-11-27|misc=Aláírásgyűjtés a 7-es cikkely Magyarország elleni megindításáról}}
   

A lap 2018. november 2., 01:33-kori változata

Az Amszterdami Szerződéssel (1998) vált először lehetővé, hogy az Európai Unióhu közjogi – nem csak politikai – értelemben is szankciókat alkalmazhasson valamelyik tagállamával szemben, ha az megsérti az Unió legalapvetőbb értékeit. A szankciókat az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkelye tartalmazza.[1]

A 2004-ben elkezdődött, több lépcsős bővítési folyamattal jelentősen bővült a tagállamok köre (15-ről 28-ra). Az új tagállamok legnagyobb része pedig már Európa egy másik történeti-kulturális jellemzőkkel rendelkező régiójából, a szocialista múlttal terhelt Kelet-Közép-Európából érkezett.

A 2010-es magyarországi országgyűlési választások után Magyarországon bekövetkezett politikai fordulat és az új alkotmány megítélésről szóló folyamatos viták során felmerült, hogy az Európai Unió alkalmazza ezeket az eszközöket.

A 7. cikkely alkalmazása

  1. a külügyminiszterek Tanácsa négyötödös többséggel és az Európai Parlament egyetértésével megállapíthatja, hogy EU értékei súlyos sérelmének „egyértelmű veszélye” áll fenn egy tagállamban
  2. a Tanács meghallgatja a tagországot, ajánlásokat tehet, majd ellenőrzi, hogy a veszély fennáll-e még
  3. a tagállamok egy harmadának, vagy az Európai Bizottság javaslata alapján, az Európai Parlament egyetértésével az Európai Tanács (a miniszterelnökök tanácsa) egyhangúlag dönt. A szavazásban az érintett tagállam nem vehet részt.

Előzmények

Magyarország ellen alapvetően három ok miatt indult meg az eljárás:

  • a „lex CEU”
  • a külföldről finanszírozott civil szervezetek megbélyegzése
  • az „Állítsuk meg Brüsszelt!” hisztériakampány miatt.

2017. május 17-én az Európai Parlament határozatot hozott, melyben

  • megállapítja, hogy súlyosan romlott a jogállamiság, a demokrácia és az alapvető jogok helyzete Magyarországon
  • felszólítja a magyar kormányt, hogy helyezze hatályon kívül a menedékkérőkkel és a civil szervezetekkel kapcsolatos szabályokat szigorító törvényeket
  • állapodjék meg az amerikai hatóságokkal a CEU ügyében, hogy az egyetem továbbra is szabadon működhessék Budapesten.

Az indítványt a parlament 751 képviselője közül 393 támogatta.

Az EP egyúttal utasítja belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságát (LIBE Bizottság), hogy készítsen jelentést Magyarországról, hogy az EP szavazhasson az uniós szerződés hetedik cikke első lépésének megindítására vonatkozó indoklással ellátott javaslatról.

Bár a szakbizottságok a legritkább esetben hallgatják meg egy-egy kormány képviselőjét, a jelentéstervezet állampolgári jogi bizottsági vitájában meghallgatták Szijjártó Péter magyar külügyminisztert, aki az egész jelentéstervezetet „minősített hazugságok gyűjteményének” nevezte a dokumentumot, a parlamenti folyamatot pedig „koncepciós eljárásnak.” Ez a stílus felháborodást váltott ki a bizottságban, és a kialakult szóváltás vége az lett, hogy az ülést elnöklő brit szocialista Claude Moraes felszólította a politikust, hogy tartsa tiszteletben az EP méltóságát. Az EP-ben ez a legsúlyosabb rendreutasítás.[2]

A Sargentini-jelentés

Judith Sargentini, a jelentés benyújtója. Forrás: Wikipédia.

A jelentés teljes szövege a források között megtalálható magyarul. Pontjai:

  1. az alkotmányos és a választási rendszer működése;
  2. az igazságszolgáltatás és más intézmények függetlensége, valamint a bírák jogai;
  3. a korrupció és az összeférhetetlenség;
  4. a magánélet védelme és az adatvédelem;
  5. a véleménynyilvánítás szabadsága;
  6. a tudományos élet szabadsága;
  7. a vallásszabadság;
  8. az egyesülési szabadság;
  9. az egyenlő bánásmódhoz való jog;
  10. a kisebbségekhez tartozó személyek – köztük a romák és a zsidók – jogai, valamint a kisebbségekkel szembeni gyűlölködő kijelentésekkel szembeni védelem;
  11. a migránsok, menedékkérők és menekültek alapvető jogai;
  12. a gazdasági és szociális jogok.

Bár a kormány igyekezett a 12 pontot a migrációra leszűkíteni, és Soros György nyomásgyakorlásának tulajdonítani, a fentiekből látszik, hogy a migráció csak kis része volt a jelentésnek.[3][4] A többi pontnál esélye sem volt védekezni, nem is próbálta meg.

2018. június 25-én 15 órakor a LIBE Bizottság 37 igen és 19 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta a jelentést.

Plenáris vita

A vitában vendégként felszólalt Orbán Viktor miniszterelnök is, aki késve érkezett az ülésre. Sargentini azzal kezdte a beszédét, hogy szeretett volna kezet fogni Orbánnal, de ő nincs itt. Az ülés után aztán kezet fogtak.[5]

Plenáris szavazás

Az Európai Parlament képviselői szeptember 12-én 448 igen, 197 nem és 48 tartózkodás mellett a jelentést szintén elfogadták. A magyar kormány az Európai Bírósághoz fordult, mert a tartózkodott szavazatokat nem számolták a szavazatok közé.

A tartózkodott szavazatokat az EU-ban csak az összes képviselő többségét igénylő szavazatoknál számolják. Az előzetesen tisztázott szavazási mód szerint az elfogadáshoz a jelen lévők kétharmadának, illetve az összes képviselő legalább felének (376) kellett igennel szavaznia.[6]

Vita a magyar parlamentben

A magyar parlament határozatban utasította el a Sargentini-jelentést. A határozati javaslatnak még a címét sem sikerült magyarul megfogalmazni,[7] az egyetlen módosító indítványt, mely ezt (is) kijavította volna, elutasították.[8]

Az általános vitát 2018. október 3-án folytatták le,[9] az október 16-i végszavazáson 65%-os többséggel fogadták el a határozatot.[10] Vagyis nem volt meg a ⅔-os szavazati arány még a jelenlevők között sem. (Az elfogadáshoz ez nem is volt szükséges.)

Hatásai Magyarországon

A jelentés elfogadása utáni közvéleménykutatások azt mutatják, a fidesz rosszul kalkulált a következményeket illetően:

  • az EU mellé állította a magyarokat, mert nincs más, aki megvédje őket a fidesztől. Ezt még a fidesz szavazóinak többsége is így gondolja.[11]
  • a migráns- és Soros-kampány kezd kifújni
  • a kormány elkezdte a választások után szokásos megszorító intézkedéseket (köztisztviselők; a lakástakarék még nincs is a felmérésben), hogy az önkormányzati választásra elmúljék a negatív hatás egy része.
  • aktivizálódott az ellenzék[12][13]

Jegyzetek

Források

Május 17.

A Sargentini-jelentés teljes szövege:

A jelentés vitája:

Vélemények a szavazás után:

Kapcsolódó lapok a magyar Wikipédiában