Sargentini-jelentés

A Politika wikiből

A Sargentini-jelentés az Európai Parlament által Magyarországnak címzett, indoklással ellátott felszólítás az Európai Unió (EU, Unió) alapszerződésének és alapértékeinek betartására.

Az Amszterdami szerződéssel (1998) vált először lehetővé, hogy az EU közjogi – nem csak politikai – értelemben is szankciókat alkalmazhasson valamelyik tagállamával szemben, ha az megsérti az Unió legalapvetőbb értékeit. A szankciókat és az eljárási rendet az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkelye tartalmazza.[1]

A 2004-ben elkezdődött, több lépcsős bővítési folyamattal jelentősen bővült a tagállamok köre (15-ről 28-ra). Az új tagállamok legnagyobb része pedig már Európa egy másik történeti-kulturális jellemzőkkel rendelkező régiójából, a szocialista múlttal terhelt Kelet-Közép-Európából érkezett.

A 2010-es magyarországi országgyűlési választások után Magyarországon bekövetkezett politikai fordulat során felmerült, hogy az Európai Unió alkalmazza ezeket az eszközöket. Már a 2012-től hatályos alkotmánymódosítás 2011. áprilisi elfogadása után terítékre került a szabadságjogok magyarországi helyzete.[2]

A 7. cikkely alkalmazása

A 7. cikkely az EU legerősebb szankciója, ezért az alapszerződés gondosan szétválasztja az eljárásbeli szerepköröket:

  • javaslattevő: a tagállamok egyharmada vagy az Európai Bizottság
  • jóváhagyó: Európai Parlament (EP). Szavazás az összes képviselő felével ÉS a jelenlevők ⅔-ával.
  • döntő és végrehajtó: Európai Tanács (a miniszterelnökök tanácsa). Egyhangú szavazás, amiben az érintett tagállam nem vehet részt.

Látható, hogy az egymás utáni lépések egyre nehezebb feltételeket támasztanak azzal a nem titkolt szándékkal, hogy az eljárást nem kell végigvinni: közben megegyezés születik.

Bár a 7-es cikkely megindítása korábban is felmerült,[3] az első kezdeményezést egy magyar kapcsolatok nélküli civil szervezet tette meg: az eljárás megindítására aláírásgyűjtést kezdeményezett, melyet az Európai Bizottságnak szándékozott benyújtani.[4]. A kezdeményezés végül kudarcba fulladt.[5]

Az eljárást végül az Európai Bizottság indította meg, alapvetően három ok miatt:

  • a „lex CEU”
  • a külföldről finanszírozott civil szervezetek megbélyegzése
  • az „Állítsuk meg Brüsszelt!” hisztériakampány miatt.

A plenáris üléstől a Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság (a továbbiakban: LIBE Bizottság), személy szerint Judith Sargentini kapta a megbízást, és készítette el a jelentést, mely igen sok konkrét kifogásolt ügyet sorol fel.

Kötelezettségszegési eljárás

Az EU-jogszabályok tagállam általi megszegését az Unió kötelezettségszegési eljárásban vizsgálja ki. A 7. cikkelybeli eljárás az alapszerződésbeli alapvető demokratikus normák megszegése miatt indított, más döntési szabályokkal lefolytatott kötelezettségszegési eljárás.

A kötelezettségszegési eljárás első lépése az egyeztetés hivatalos elindítására szolgáló felszólító levél a probléma pontos körülírásával. Ha ez eredménytelen, a következő lépés az indoklással ellátott felszólítás. Ha ez is eredménytelen, – a 7. cikkely alapján indított eljárás kivételével – az Európai Unió Bírósága dönt.

Egyes ügyeket ki lehet vizsgálni ügyenként, külön-külön kötelezettségi eljárásban. A 7. cikkely szerinti eljárás megindítását az ügyek sokasága indokolja, vagy ha az ügy az EU alapszerződését érinti. Ez esetben mindkét indok fennáll.

Döntés a parlamenti eljárás megindításáról

A LIBE Bizottság a felszólításnak megfelelő (első) jelentést dolgozta ki. Bár a szakbizottságok a legritkább esetben hallgatják meg egy-egy kormány képviselőjét, a bizottsági vitában meghallgatták Szijjártó Péter magyar külügyminisztert, aki az egész jelentéstervezetet „minősített hazugságok gyűjteményének” nevezte, a parlamenti folyamatot pedig „koncepciós eljárásnak.” Ez a stílus felháborodást váltott ki a bizottságban, és a kialakult szóváltás vége az lett, hogy az ülést elnöklő brit szocialista Claude Moraesen felszólította Szijjártót, hogy tartsa tiszteletben az EP méltóságát. Az EP-ben ez a legkeményebb rendreutasítás.[6]

A magyar kormány 59 oldalas levélben válaszolt a LIBE-jelentésre, melyet Ujhelyi István szocialista EP-képviselő hozott nyilvánosságra.[7] A választ két kutató pontról pontra elemezte.[8][9][10]

A jelentésről 2017. május 17-én az Európai Parlament határozatot hozott. Ebben[11]

  • megállapítja, hogy súlyosan romlott a jogállamiság, a demokrácia és az alapvető jogok helyzete Magyarországon[3]
  • felszólítja a magyar kormányt, hogy helyezze hatályon kívül a menedékkérőkkel és a civil szervezetekkel kapcsolatos szabályokat szigorító törvényeket
  • állapodjék meg az amerikai hatóságokkal a CEU ügyében, hogy az egyetem továbbra is szabadon működhessék Budapesten.
  • felszólítják a Európai Bizottságot, hogy szigorúan ellenőrizze az uniós források magyar kormány általi felhasználását

Az indítványt név nélküli szavazáson a parlament 751 képviselője közül 393 támogatta 221 ellenében, 64 tartózkodás mellett (64% a tartózkodottak nélkül).

Az EP egyúttal utasította a LIBE Bizottságot, hogy készítsen jelentést Magyarországról, hogy az EP szavazhasson az uniós szerződés hetedik cikke első lépésének megindítására vonatkozó indoklással ellátott javaslatról. Ez tehát a kötelezettségszegési eljárás második lépése.

A Sargentini-jelentés

Judith Sargentini, a jelentés benyújtója. Forrás: Wikipédia.

A (második) Sargentini-jelentés az indoklást is tartalmazó felszólítás. Teljes szövege a források között megtalálható magyarul. Pontjai:

  1. az alkotmányos és a választási rendszer működése;
  2. az igazságszolgáltatás és más intézmények függetlensége, valamint a bírák jogai;
  3. a korrupció és az összeférhetetlenség;
  4. a magánélet védelme és az adatvédelem;
  5. a véleménynyilvánítás szabadsága;
  6. a tudományos élet szabadsága;
  7. a vallásszabadság;
  8. az egyesülési szabadság;
  9. az egyenlő bánásmódhoz való jog;
  10. a kisebbségekhez tartozó személyek – köztük a romák és a zsidók – jogai, valamint a kisebbségekkel szembeni gyűlölködő kijelentésekkel szembeni védelem;
  11. a migránsok, menedékkérők és menekültek alapvető jogai;
  12. a gazdasági és szociális jogok.

2018. június 25-én 15 órakor a LIBE Bizottság 37 igen és 19 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta a jelentést.

Plenáris vita

A vitában vendégként felszólalt Orbán Viktor miniszterelnök is, aki késve érkezett az ülésre. Sargentini azzal kezdte a beszédét, hogy szeretett volna kezet fogni Orbánnal, de ő nincs itt. Az ülés után aztán kezet fogtak.

A vita során elhangzott, hogy a jelentésben komoly hibák vannak, és hogy Sargentini nem vette fel a kapcsolatot a magyar kormánnyal. Erre ő így reagált: „Próbáltam, és ezt ők is tudják.” És hogy komoly, kétségbe nem vonható forrásokat használt fel.[12] A jelentés a mellékletben hivatkozik is a Külügyminisztériumra, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkárára és Magyarország EU melletti állandó képviseletére, akiktől észrevételeket kapott. Nem tudni, megfogadta-e őket.

Bár a kormány igyekezett a 12 pontot a migrációra leszűkíteni, és Soros György nyomásgyakorlásának tulajdonítani, a fentiekből látszik, hogy a migráció csak kis része volt a jelentésnek.[13][14] Orbán Viktor is csak a migrációval foglalkozott a felszólalásában. Sargentini úgy nyilatkozott az egyik újságnak, hogy „a fő probléma a magyar kormánnyal nem az, ahogy a migránsokat kezeli, hanem az, ahogyan a saját állampolgáraival bánik.”[15] Ugyanígy nyilatkozott Manfred Weber, a Néppárt frakcióvezetője is.[16]

Gál Kinga fideszes képviselő szerint a magyar néppárti képviselők 130 módosítót nyújtottak be, hogy rámutassanak, nem áll fenn az uniós alapértékek megsértésének veszélye az országban. Ezekből azonban csak egy-egy mondatot akartak belevenni a kompromisszumos módosítókba (más szóval: a fidesz nem tudott kellő számú támogatót szerezni a módosító indítványaihoz), ebbe viszont nem egyeztek bele.[17]

Plenáris szavazás

Az Európai Parlament képviselői szeptember 12-én 448 igen, 197 nem és 48 tartózkodás mellett a jelentést elfogadták. A magyar kormány az Európai Bírósághoz fordult, mert a tartózkodott szavazatokat nem számolták a szavazatok közé.

A tartózkodott szavazatokat az EU-ban csak az összes képviselő többségét igénylő szavazatoknál számolják. Az előzetesen tisztázott szavazási mód szerint az elfogadáshoz a jelen lévők kétharmadának és az összes képviselő legalább felének (376) kellett igennel szavaznia.[18]

A Néppárton belül – melynek a fidesz is tagja – komoly vitákat váltott ki a jelentés, és az utolsó pillanatig nem lehetett tudni, hogyan fognak szavazni a frakció tagjai. Manfred Weber, a Néppárt frakcióvezetője szerint Orbán Viktor kompromisszumképtelensége miatt szavazta meg a Néppárt a jelentést.[19]

Vita a magyar parlamentben

A magyar parlament határozatban utasította el a Sargentini-jelentést. A határozati javaslatnak még a címében is hiba van,[20] az egyetlen módosító indítványt, mely ezt (is) kijavította volna, elutasították.[21]

Az általános vitát 2018. október 3-án folytatták le,[22] az október 16-i végszavazáson 65%-os többséggel fogadták el a határozatot.[23] Vagyis nem volt meg a ⅔-os szavazati arány még a jelenlevők között sem. (Az elfogadáshoz ez nem is volt szükséges.)

Hatásai Magyarországon

Forrás: Erdélyi Katalin: 5,9 milliárd forintot költhet a kormány a most kezdődött, Sargentini-ellenes reklámhadjáratra. atlatszo.hu (2018. okt. 5.) Sargentinit a jelentés elfogadása óta pocskondiázza a magyar kormány.

A jelentés elfogadása utáni közvéleménykutatások azt mutatják, a fidesz rosszul kalkulált a következményeket illetően:

  • az EU mellé állította a magyarokat, mert nincs más, aki megvédje őket a fidesztől. Ezt még a fidesz szavazóinak többsége is így gondolja.[24]
  • a migráns- és Soros-kampány kezd kifújni
  • a kormány elkezdte a választások után szokásos megszorító intézkedéseket (köztisztviselők; a lakástakarék még nincs is a felmérésben), hogy az önkormányzati választásra elmúljék a negatív hatás egy része.
  • aktivizálódott az ellenzék (pl. CEU-tüntetések)
  • egy közvéleménykutatás szerint még a fidesz-szavazók túlnyomó többsége is úgy gondolja, hogy ha Magyarország normát sértett, akkor a magyar EP-képviselőknek meg kellett (volna) szavazniuk a Sargentini-jelentést.[25]

A jelentés elfogadása után hat nappal a kormány bejelentette, hogy sajtókampányt indít a jelentés ellen (lásd a képet jobbra).

Helsinki határozat

A Sargentini-jelentés megosztotta a Néppártot, mely 2018. november 7–8-án tartotta kongresszusát. A legfontosabb döntés az volt, kit ajánljanak az Európai Bizottság következő elnökének. Két jelölt volt, a német Manfred Weber és a finn Alexander Stubb.

Stubb „vásott kölyöknek” nevezte Orbánt és a fideszt,[26] és azzal kampányolt, hogy a fideszt ki kell zárni a Néppártból.

Weber, a Néppárt elnöke – aki maga is megszavazta a Sargentini-jelentést –, készített egy nyilatkozatot[27] a liberális demokrácia védelméről és a jogállamiságról – egy csomó olyan értékről, amelyek megsértését a Fidesz fejére szokták olvasni, és amelyekkel szemben Orbán Viktor rendszeresen felszólal.[28] A Néppárt vezetői úgy gondolták, hogy ha a fideszesek megszavazzák a határozatot, akkor erre hivatkozva el lehet ásni a csatabárdot, és eltolni a belső vitákat az EP-választás utánra. Stubb utóbb maga is jó ötletnek tartotta, és aláírta a nyilatkozatot azzal, hogy „ez egy jó irány, és… most azt kell figyelni, hogy Orbán betartja-e a határozatban felsorolt értékeket”.[29]

A terv bevált. A fidesz egyetlen módosítással elfogadta a nyilatkozatot, melyet a sajtó gyakran jobboldali Sargentini-jelentésnek nevez. A kért módosítás az volt, hogy az egyik liberális demokrácia jelzős szerkezetből hagyják el a liberális szót. A dokumentum egy másik helyén megmaradt az eredeti kifejezés.

A fidesz itthon óriási sikerként kommunikálta a változtatást, a valóság azonban az, hogy elfogadtatták vele a Néppárt hagyományos értékeit. A határozat értékként hivatkozik a liberális demokráciára és egyértelművé teszi, hogy a populizmus és nacionalizmus összeegyeztethetetlen a jogállamisággal, illetve a demokráciával. Ez Orbán hazai közönségének előadott szövegeivel homlokegyenest ellentmondó nyilatkozat.[30]

A 7. cikkely szerinti eljárás

Az eljárás 2018. október 18-án indult meg az Általános ügyek Tanácsában (GAC), a Tanács egyik testületében. Az első ülésen még csak az ügyrendet tisztázták. A november 14-i másodikon már hozzávettek egy új ügyet a jelentéshez: az azóta megalakult közigazgatási bíróságokét. Több kormány is kifogásolta, hogy a jelentés készítőjét, Judith Sargentinit személyében támadják a magyar kormányzat részéről. A magyar kormány benyújtotta hivatalos válaszát a Sargentini-jelentésre.

Az eljárás várhatóan a magyar kormány egyik tagjának meghallgatásával fog folytatódni.

Az eljárásra nincs határidő, és az Európa Tanács nem csinál semmit. Sargentini a jelenleg soros román elnöknél sürgette a folytatást. Annyi választ kapott, hogy április 9-én folytatódik az eljárás.[31]

Az ülésen részt vevő Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke szerint a Soros-plakátokon kívüli legnagyobb problémák a Sargentini-jelentés tárgyalása óta: a tranzitzónában lévő menekültek éheztetése, a civil szervezetek nyomás alá helyezése, a CEU elüldözése, a KESMA felállítása, a magyar ügyészség kétes munkája, a közigazgatási bíróságok felállítása és a rabszolgatörvény.

Az eljárás folytatásáról 2019. április 9-én döntött az EU Tanács (a Miniszterek Tanácsa): az EP-választás után, 2019. júniusában meghallgatják a magyar kormányt. Németország és Franciaország közös nyilatkozatot tett, amiben elsősorban a CEU és a magyar sajtó helyzetét kifogásolják.[32]

További fejlemények

Judith Sargentini kezdeményezésére az Elnökök Konferenciája (a „brüsszeli Házbizottság”) újra napirendre vette a magyar jogállamiság helyzetét, a jelentés óta bekövetkezett fejleményekre (tüntetések, a munka törvénykönyvének módosítására és a közigazgatási bíróságok létrehozására) való tekintettel. A vita január 30-án volt.[33] A magyar komány nem képviseltette magát.[34] Orbánnak elég volt, hogy egyszer leégette magát.

A Sargentini-jelentés vitájában a magyar kormány kifogásolta, hogy őket nem hallgatták meg a jelentés készítői. A holland parlament delegációja bejelentkezett a magyar kormánynál, hogy meghallgassa a véleményét. Erre a magyar kormány nem volt hajlandó fogadni a delegációt.[35]

Jegyzetek

  1. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata. EUR-Lex (2012. okt. 26.)
  2. Két órán át tartott a parázs vita a magyar alkotmányról Strasbourgban. www.origo.hu (2011. jún. 8.)
  3. ^ 3,0 3,1 Elfogadták a magyar kormányt elmarasztaló Tavares-jelentést. hvg.hu (2013. júl. 3.)
  4. Jegyzékbe vette az EB a Magyarország elleni polgári kezdeményezést. magyarhirlap.hu (2015. nov. 30.)
  5. Befuccsolt a magyar kormány ellen indított polgári kezdeményezés. index.hu (2016. jún. 20.)
  6. Halmai Katalin: Szijjártónál elszakadt a cérna. nepszava.hu (2018. ápr. 27.)
  7. Information sheet of the Hungarian Government on the issues raised by the draft report of Judith Sargentini on ‘a proposal calling on the Council to determine, pursuant to Article 7(1) of the Treaty on European Union, the existence of a clear risk of a serious breach by Hungary of the values on which the Union is founded’. ujhelyi.eu
  8. Rényi Pál Dániel: Két kutató elemezte a magyar kormány válaszát a LIBE-jelentésre: „Csúsztatások, tudatos mellébeszélés, hazugságok”. 444.hu (2018. máj. 23.)
  9. Magyari Péter: 59 oldalon magyarázza a kormány, hogy ami durvának látszik, az igazából nagyon demokratikus. 444.hu (2018. máj. 8.)
  10. Labanino Rafael – Nagy Zsófia: A társadalmi és politikai helyzetről Magyarországon: Válasz a magyar kormány tájékoztató füzetére, amelyet a Judith Sargentini szerkesztette jelentéstervezetben szereplő ügyekre és megállapításokra válaszul küldtek meg az európai parlamenti képviselőknek. concerned.blog.hu (2018. máj. 17.)
  11. Bevetné a legszigorúbb büntetést Magyarország ellen az EP. hvg.hu (2017. máj. 17.)
  12. Joób Sándor: Judith Sargentini: A magyar jelentés nem egy pamflet. index.hu (2018. szept. 27.)
  13. Itt a Fidesz válasza: Soros-jelentést fogadott el az EP. hvg.hu (2017. máj. 17.)
  14. A Sargentini-jelentés Soros György bosszúja. www.fidesz.hu (2018. szept. 12.) Ők sem reagálnak a többi 11 pontra..
  15. A tájékozott Sargentini most attól retteg, hogy Orbán elveszi a német befektetők illatszerboltjait. pestisracok.hu (2018. júl. 21.) Rejtély, honnan veszik ezt a hülye címet.
  16. Weber: "Tanácsosabb lenne, ha Orbán irányt változtatna". hvg.hu (2018. okt. 23.) „Elfogadhatatlan összevegyíteni a jogállamisággal összefüggő európai uniós eljárások miatt indított vitákat a migrációs politika terén kialakult vitákkal.”
  17. Fideszes EP-képviselő: a Sargentini-jelentés tele van valótlanságokkal. Magyar Idok (2018. jún. 20.)
  18. Kugyela Tamás: Komoly jogi fejtörést okoz a Sargentini-jelentés az Európai Parlamentnek. index.hu (2018. szept. 7.)
  19. Kiderült, Orbán Viktor miatt szavazta meg a Néppárt a jelentést. www.napi.hu (2018. szept. 23.)
  20. H/1487: A (sic!) Magyarország szuverenitásának megvédéséről és a Magyarországgal szembeni rágalmak visszautasításáról
  21. Szavazás a H/1487-es irományhoz érkezett egyetlen módosító indítvány elutasításáról
  22. Az általános vitában elhangzott felszólalások szövege
  23. Végszavazás a H/1487-es indítványról
  24. Soha ennyi magyar nem támogatta még, hogy az ország az Európai Unió tagja legyen. 168ora.hu (2018. okt. 17.)
  25. Megdöbbentő eredmény - Ezt még a Fidesz-szavazók sem nézik el. www.napi.hu (2018. szept. 23.)
  26. Botos Tamás: A Fidesz megszavazza a Néppárt figyelmeztetésnek szánt javaslatát. 444.hu (2018. nov. 5.)
  27. Emergency resolution: Protecting EU Values and Safeguarding Democracy. epp (Hozzáférés: 2018. nov. 10.)
  28. Magyari Péter: A liberális demokráciát ünneplő szöveget íratnának alá Orbánnal. 444.hu (2018. nov. 5.)
  29. Magyari Péter: A fideszesek megszavazták a liberális demokráciát méltató határozatot, úgyhogy most nem téma a kizárásuk az EPP-ből. 444.hu (2018. nov. 8.)
  30. Helsinki határozat: Ujhelyi szerint a Fidesz hazudik és vereséget szenvedett. www.atv.hu (2018. nov. 8.)
  31. Pintér Bence – Bakó Bea: Sargentini a románokat sürgeti a Magyarország elleni hetes cikk miatt. azonnali.hu (2019. márc. 21.)
  32. Halmai Katalin: 7-es cikkely: Magyarország meghallgatását kezdeményezi a német-francia duó. nepszava.hu (2019. ápr. 9.)
  33. Magyarországról vitáznak az Európai Parlament plenáris ülésén január végén. www.atv.hu (2019. jan. 10.) Ismét Sargentini kezdeményezésére.
  34. Szijjártó meghátrál: az EP-vitán senki sem képviseli a kormányt. hvg.hu (2019. jan. 22.)
  35. G. Kovács Károly: Gyáván elfutottak Orbánék: attól félnek, amit eddig ők követeltek. pestibulvar.hu (2019. feb. 3.) A Sargentini-jelentéssel az volt a magyar kormány baja, hogy nem hallgatták meg őket. A holland delegáció azért jött volna, hogy meghallgassa a magyar kormány véleményét. Erre nem fogadják őket..

Források

Előzmények

Első jelentés

A Sargentini-jelentés teljes szövege:

A jelentés vitája:

Vita a magyar parlamentben:

Vélemények a szavazás után:

Helsinki jelentés:

7. cikkely:

Későbbi fejlemények:

További információk

Kapcsolódó lapok a magyar Wikipédiában