Sargentini-jelentés

Innen: Politika
A lap korábbi változatát látod, amilyen Laci (vitalap | szerkesztései) 2018. november 1., 16:28-kor történt szerkesztése után volt.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Előzmények

2017. május 17-én az Európai Parlament határozatot hozott, melyben

  • megállapítja, hogy súlyosan romlott a jogállamiság, a demokrácia és az alapvető jogok helyzete Magyarországon
  • felszólítja a magyar kormányt, hogy helyezze hatályon kívül a menedékkérőkkel és a civil szervezetekkel kapcsolatos szabályokat szigorító törvényeket
  • állapodjék meg az amerikai hatóságokkal a CEU ügyében, hogy az egyetem továbbra is szabadon működhessék Budapesten.

Az indítványt a parlament 751 képviselője közül 393 támogatta.

Az EP egyúttal utasítja belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságát (LIBE Bizottsághu), hogy készítsen jelentést Magyarországról, hogy az EP szavazhasson az uniós szerződés hetedik cikke első lépésének megindítására vonatkozó indoklással ellátott javaslatról.

A Sargentini-jelentés

Judith Sargentini, a jelentés benyújtója. Forrás: Wikipédia.

A jelentés teljes szövege a források között megtalálható magyarul. Pontjai:

  1. az alkotmányos és a választási rendszer működése;
  2. az igazságszolgáltatás és más intézmények függetlensége, valamint a bírák jogai;
  3. a korrupció és az összeférhetetlenség;
  4. a magánélet védelme és az adatvédelem;
  5. a véleménynyilvánítás szabadsága;
  6. a tudományos élet szabadsága;
  7. a vallásszabadság;
  8. az egyesülési szabadság;
  9. az egyenlő bánásmódhoz való jog;
  10. a kisebbségekhez tartozó személyek – köztük a romák és a zsidók – jogai, valamint a kisebbségekkel szembeni gyűlölködő kijelentésekkel szembeni védelem;
  11. a migránsok, menedékkérők és menekültek alapvető jogai;
  12. a gazdasági és szociális jogok.

Források

A Sargentini-jelentés teljes szövege:

Május 17.

Kapcsolódó lapok a magyar Wikipédiában