Sargentini-jelentés

A 2010-es magyarországi országgyűlési választások után Magyarországon bekövetkezett politikai fordulat és az új alkotmány megítélésről szóló folyamatos viták során felmerült, hogy az Európai Unió közjogi szankciókat is alkalmazhat.

Előzmények

2017. május 17-én az Európai Parlament határozatot hozott, melyben

megállapítja, hogy súlyosan romlott a jogállamiság, a demokrácia és az alapvető jogok helyzete Magyarországon
felszólítja a magyar kormányt, hogy helyezze hatályon kívül a menedékkérőkkel és a civil szervezetekkel kapcsolatos szabályokat szigorító törvényeket
állapodjék meg az amerikai hatóságokkal a CEU ügyében, hogy az egyetem továbbra is szabadon működhessék Budapesten.

Az indítványt a parlament 751 képviselője közül 393 támogatta.

Az EP egyúttal utasítja belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságát (LIBE Bizottság), hogy készítsen jelentést Magyarországról, hogy az EP szavazhasson az uniós szerződés hetedik cikke első lépésének megindítására vonatkozó indoklással ellátott javaslatról.

Lásd a magyar Wikipédiában: LIBE Bizottság

A Sargentini-jelentés

Judith Sargentini, a jelentés benyújtója. Forrás: Wikipédia.

A jelentés teljes szövege a források között megtalálható magyarul. Pontjai:

az alkotmányos és a választási rendszer működése;
az igazságszolgáltatás és más intézmények függetlensége, valamint a bírák jogai;
a korrupció és az összeférhetetlenség;
a magánélet védelme és az adatvédelem;
a véleménynyilvánítás szabadsága;
a tudományos élet szabadsága;
a vallásszabadság;
az egyesülési szabadság;
az egyenlő bánásmódhoz való jog;
a kisebbségekhez tartozó személyek – köztük a romák és a zsidók – jogai, valamint a kisebbségekkel szembeni gyűlölködő kijelentésekkel szembeni védelem;
a migránsok, menedékkérők és menekültek alapvető jogai;
a gazdasági és szociális jogok.

Bár a kormány igyekezett a 12 pontot a migrációra leszűkíteni, és Soros György nyomásgyakorlásának tulajdonítani, a fentiekből látszik, hogy a migráció csak kis része volt a jelentésnek.^[1] A többi pontnál esélye sem volt védekezni, nem is próbálta meg.

2018. június 25-én 15 órakor a LIBE Bizottság 37 igen és 19 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta a jelentést. Az Európai Parlament képviselői szeptember 12-én 448 igen, 197 nem és 48 tartózkodás mellett a jelentést szintén elfogadták. A parlamenti szavazás után a kormány az EU Bírósághoz fordult, mert szerinte a tartózkodottakat is bele kellett volna számolni a szavazatokba, és akkor nem lett volna meg a ⅔-os arány.

A tartózkodott szavazatokat az EU-ban csak az összes képviselő többségét igénylő szavazatoknál számolják.