Sargentini-jelentés

Innen: Politika
A lap korábbi változatát látod, amilyen Laci (vitalap | szerkesztései) 2018. november 2., 02:55-kor történt szerkesztése után volt. (→‎A 7. cikkely alkalmazása)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Az Amszterdami szerződéshusel (1998) vált először lehetővé, hogy az Európai Unióhu közjogi – nem csak politikai – értelemben is szankciókat alkalmazhasson valamelyik tagállamával szemben, ha az megsérti az Unió legalapvetőbb értékeit. A szankciókat az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkelye tartalmazza.[1]

A 2004-ben elkezdődött, több lépcsős bővítési folyamattal jelentősen bővült a tagállamok köre (15-ről 28-ra). Az új tagállamok legnagyobb része pedig már Európa egy másik történeti-kulturális jellemzőkkel rendelkező régiójából, a szocialista múlttal terhelt Kelet-Közép-Európából érkezett.

A 2010-es magyarországi országgyűlési választások után Magyarországon bekövetkezett politikai fordulat és az új alkotmány megítélésről szóló folyamatos viták során felmerült, hogy az Európai Unió alkalmazza ezeket az eszközöket.

A 7. cikkely alkalmazása

A 7. cikkely szerint az eljárás megindítása:

  1. a külügyminiszterek Tanácsa négyötödös többséggel és az Európai Parlamenthu egyetértésével megállapíthatja, hogy EU értékei súlyos sérelmének „egyértelmű veszélye” áll fenn egy tagállamban
  2. az Európai Tanácshu meghallgatja a tagországot, ajánlásokat tehet, majd ellenőrzi, hogy a veszély fennáll-e még
  3. a tagállamok egyharmadának, vagy az Európai Bizottsághu javaslata alapján, az Európai Parlament egyetértésével az Európai Tanács (a miniszterelnökök tanácsa) egyhangúlag dönt. A szavazásban az érintett tagállam nem vehet részt.

Bár a 7-es cikkely megindítása korábban is felmerült,[2] az első kezdeményezést egy magyar tagszervezet nélküli civil szervezet tette meg,[3] a kezdeményezés azonban kudarcba fulladt.[4]

Az eljárást végül az Európai Bizottság indította meg, alapvetően három ok miatt:

  • a „lex CEU”
  • a külföldről finanszírozott civil szervezetek megbélyegzése
  • az „Állítsuk meg Brüsszelt!” hisztériakampány miatt.

A plenáris üléstől a Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság, személy szerint Judith Sargentini kapta a megbízást, és készítette el a jelentést.Forráshivatkozás-hiba: Egy <ref> címke lezáró </ref> része hiányzik

A Sargentini-jelentés

Judith Sargentini, a jelentés benyújtója. Forrás: Wikipédia.

A jelentés teljes szövege a források között megtalálható magyarul. Pontjai:

  1. az alkotmányos és a választási rendszer működése;
  2. az igazságszolgáltatás és más intézmények függetlensége, valamint a bírák jogai;
  3. a korrupció és az összeférhetetlenség;
  4. a magánélet védelme és az adatvédelem;
  5. a véleménynyilvánítás szabadsága;
  6. a tudományos élet szabadsága;
  7. a vallásszabadság;
  8. az egyesülési szabadság;
  9. az egyenlő bánásmódhoz való jog;
  10. a kisebbségekhez tartozó személyek – köztük a romák és a zsidók – jogai, valamint a kisebbségekkel szembeni gyűlölködő kijelentésekkel szembeni védelem;
  11. a migránsok, menedékkérők és menekültek alapvető jogai;
  12. a gazdasági és szociális jogok.

2018. június 25-én 15 órakor a LIBE Bizottság 37 igen és 19 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta a jelentést.

Plenáris vita

A vitában vendégként felszólalt Orbán Viktor miniszterelnök is, aki késve érkezett az ülésre. Sargentini azzal kezdte a beszédét, hogy szeretett volna kezet fogni Orbánnal, de ő nincs itt. Az ülés után aztán kezet fogtak.

A vita során elhangzott, hogy a jelentésben komoly hibák vannak, és hogy Sargentini nem vette fel a kapcsolatot a magyar kormánnyal. Erre ő így reagált: „Próbáltam, és ezt ők is tudják.” És hogy komoly, kétségbe nem vonható forrásokat használt fel.[5]

Bár a kormány igyekezett a 12 pontot a migrációra leszűkíteni, és Soros György nyomásgyakorlásának tulajdonítani, a fentiekből látszik, hogy a migráció csak kis része volt a jelentésnek.[6][7] Sargentini úgy nyilatkozott az egyik újságnak, hogy „a fő probléma a magyar kormánnyal nem az, ahogy a migránsokat kezeli, hanem az, ahogyan a saját állampolgáraival bánik.”[8] A többi pontnál esélye sem volt védekezni, nem is próbálta meg.

Plenáris szavazás

Az Európai Parlament képviselői szeptember 12-én 448 igen, 197 nem és 48 tartózkodás mellett a jelentést szintén elfogadták. A magyar kormány az Európai Bírósághoz fordult, mert a tartózkodott szavazatokat nem számolták a szavazatok közé.

A tartózkodott szavazatokat az EU-ban csak az összes képviselő többségét igénylő szavazatoknál számolják. Az előzetesen tisztázott szavazási mód szerint az elfogadáshoz a jelen lévők kétharmadának, illetve az összes képviselő legalább felének (376) kellett igennel szavaznia.[9]

Vita a magyar parlamentben

A magyar parlament határozatban utasította el a Sargentini-jelentést. A határozati javaslatnak még a címét sem sikerült magyarul megfogalmazni,[10] az egyetlen módosító indítványt, mely ezt (is) kijavította volna, elutasították.[11]

Az általános vitát 2018. október 3-án folytatták le,[12] az október 16-i végszavazáson 65%-os többséggel fogadták el a határozatot.[13] Vagyis nem volt meg a ⅔-os szavazati arány még a jelenlevők között sem. (Az elfogadáshoz ez nem is volt szükséges.)

Hatásai Magyarországon

A jelentés elfogadása utáni közvéleménykutatások azt mutatják, a fidesz rosszul kalkulált a következményeket illetően:

  • az EU mellé állította a magyarokat, mert nincs más, aki megvédje őket a fidesztől. Ezt még a fidesz szavazóinak többsége is így gondolja.[14]
  • a migráns- és Soros-kampány kezd kifújni
  • a kormány elkezdte a választások után szokásos megszorító intézkedéseket (köztisztviselők; a lakástakarék még nincs is a felmérésben), hogy az önkormányzati választásra elmúljék a negatív hatás egy része.
  • aktivizálódott az ellenzék[15][16]

Jegyzetek

  1. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata. EUR-Lex (2012. okt. 26.)
  2. Farkas György: Még nem élesítik az “EU-atombombát” Magyarország ellen. 24.hu (2013. ápr. 17.)
  3. Jegyzékbe vette az EB a Magyarország elleni polgári kezdeményezést. magyarhirlap.hu (2015. nov. 30.)
  4. Befuccsolt a magyar kormány ellen indított polgári kezdeményezés. index.hu (2016. jún. 20.)
  5. Joób Sándor: Judith Sargentini: A magyar jelentés nem egy pamflet. index.hu (2018. szept. 27.)
  6. Itt a Fidesz válasza: Soros-jelentést fogadott el az EP. hvg.hu (2017. máj. 17.)
  7. A Sargentini-jelentés Soros György bosszúja. www.fidesz.hu (2018. szept. 12.) A tehetetlen düh beszél belőlük..
  8. A tájékozott Sargentini most attól retteg, hogy Orbán elveszi a német befektetők illatszerboltjait. pestisracok.hu (2018. júl. 21.) Rejtély, honnan veszik ezt a hülye címet.
  9. Kugyela Tamás: Komoly jogi fejtörést okoz a Sargentini-jelentés az Európai Parlamentnek. index.hu (2018. szept. 7.)
  10. H/1487: A (sic!) Magyarország szuverenitásának megvédéséről és a Magyarországgal szembeni rágalmak visszautasításáról
  11. Szavazás a H/1487-es irományhoz érkezett egyetlen módosító indítvány elutasításáról
  12. Az általános vitában elhangzott felszólalások szövege
  13. Végszavazás a H/1487-es indítványról
  14. Soha ennyi magyar nem támogatta még, hogy az ország az Európai Unió tagja legyen. 168ora.hu (2018. okt. 17.)
  15. Ujhelyi István hibátlan történelmi párhuzammal kőkemény beszédben tiporta rommá a Fideszt. YouTube (2018. okt. 3.) A felszólalás szövege a parlament honlapjáról.
  16. Tóth Bertalan (MSZP) helyre teszi a Fideszt (Sargentini-jelentés). YouTube (2018. okt. 3.) A felszólalás szövege a parlament honlapjáról.

Források

Május 17.

A Sargentini-jelentés teljes szövege:

A jelentés vitája:

Vélemények a szavazás után:

Kapcsolódó lapok a magyar Wikipédiában