„Választás” változatai közötti eltérés

Innen: Politika
(A pártok támogatottsága)
 
25. sor: 25. sor:
 
Pártpreferencia 2019. október.jpg|A 2019-es önkormányzati választás után a többség már az ellenzékre szavazna
 
Pártpreferencia 2019. október.jpg|A 2019-es önkormányzati választás után a többség már az ellenzékre szavazna
 
</gallery>
 
</gallery>
  +
  +
{{idézet|Az MSZP-központ tényleg halott, de a helyi szocialista szavazók és polgármestereik, képviselőik élnek.<ref>{{CitWeb|url=https://168ora.hu/itthon/lengyel-laszlo-onkormanyzati-valasztas-2019-orban-viktor-ellenzek-osszefogas-interju-177046|tit=A választás Orbán Viktor Sztálingrádja volt, a miniszterelnök Polt Péter és Handó Tünde megválasztásával üzent|aut=Barát József|date=2019-11-10|misc=Interjú Lengyel Lászlóval}}</ref>|Lengyel László}}
   
 
== Választási eljárás ==
 
== Választási eljárás ==

A lap jelenlegi, 2019. november 10., 16:18-kori változata

2019-ben két választás volt/lesz Magyarországon:

A választási eljárásról röviden annyit, hogy az országot kb. 1000 választópolgárból álló választókörökre osztják: itt működnek a számlálóbizottságok. (Egy település egy választókör, így a szavazópolgárok száma kevesebb is lehet.) A választásra jogosult a szavazás előtt a népességnyilvántartás adatai alapján megkapja az értesítést, hogy melyik választókörben szavazhat. Ha a szavazás napján nem ott tartózkodik, előzetesen átjelentkezhetik másik választókörbe.

A számlálás a választókörökben történik. Az itt készült jegyzőkönyv a továbbiakban nem módosul, a további feldolgozás a jegyzőkönyvek összegzéséből áll. Valamennyi választókör összesített adatai megtalálhatók az Országos Választási Bizottság honlapján. Az összesítések számítógép nélkül, kézzel is elvégezhetők, vagyis a számítógépes csalás lehetősége kizárt. Csalási lehetőség csak a jegyzőkönyveknél van. Ezért lenne fontos, hogy minden szavazókörnek legyen ellenzéki párt által delegált tagja is, aki jelezheti az esetleges visszaélést. A 2018-as választáson csak a választókörök 11,7%-ában volt. Hadházy Ákos mozgalmat indított, hogy az EP-választásokon minél több választókörben legyen.[2]

A választókörök lakossága és határai viszont jelentősen befolyásolják az eredményt, és választások előtt hirtelen meg szokott változni a billegő körzetek lakosságszáma. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a Political Capital (PC) ezért közérdekű adatigénylést adott be a lakcím-nyilvántartási adatokra, majd az elutasítás után a bíróságon pert nyert. Így – utólag – kiderülhet, hogy történtek-e visszaélésszerű lakcímbejelentések a 2018-as országgyűlési választás előtt.[3]

A pártok támogatottsága


Az MSZP-központ tényleg halott, de a helyi szocialista szavazók és polgármestereik, képviselőik élnek.[4]
– Lengyel László

Választási eljárás

A választási eljárásról szóló törvény az országot 106 egyéni választókerületre osztja úgy, hogy minden választókerületben körülbelül ugyanannyi választópolgár legyen. A 2011-es választási törvényben a választókerületeket a fidesz választási szempontjai szerint „optimalizálták”.[5]

A választókerület központja (az oda tartozó nagyobb város vagy kerület kijelölt önkormányzata) bonyolítja le a választókerületen belüli teendőket: a választókörök jegyzőkönyveinek az összegyűjtését, összesítését és továbbítását az Országos Választási Bizottsághoz.

A választókerületeken belül alakítják ki a választóköröket: itt működnek a számlálóbizottságok.

A szavazatszámláló bizottságnak és a helyi választási bizottságnak csak a településen… lakcímmel rendelkező, a központi névjegyzékben szereplő választópolgár lehet tagja.[6]

A választókerület fogalma változik a választástól függően:

  • képviselőválasztáson a 106 egyéni választókerület (ebből Budapesten 18)
  • önkormányzati választáson az önkormányzat területe (ebből Budapesten 23)
  • Európai parlamenti választáson vagy népszavazáson az egész ország egyetlen választókerület.

Választókörök

A választóköröket településenként úgy alakítják ki, hogy legfeljebb 1000–1200 választópolgár tartozzék oda. A választókörök nem függenek a választástól, de technikai okokból néha módosulnak (új utcák, az új lakásokba költözők miatt 1000 választópolgárnál jóval több kerül egy választókörbe).

A 2018-as képviselőválasztáson 10179 szavazókör volt, ebből 1191-ben nem volt ellenzéki megfigyelő (11,7%).

A magyar állampolgárok a lakóhelyük szerinti választókörben szavazhatnak, de jelezhetik, hogy a választás napján ideiglenesen máshol tartózkodnak (átjelentkezés). Minden választókerületben kijelölnek egy választókört a lakóhellyel nem rendelkezők számára. Akinek nincs magyarországi lakóhelye, valamelyik nagykövetségen, konzulátuson, szomszédos ország esetén levélben is szavazhat.

A választóköri adatok megtalálhatók az Országos Választási Iroda honlapján, választásonként, azon belül választókörönként két lapon. Pl. a lakcímem XXII. Háros u. 47-49. Ez Budapest 18. választókerületében van, a 2018. évi képviselőválasztáson a 27. választókörben. Az enyémről szóló két lap:

Mindkét lap tartalmazza a „felettes” választókerületet, és a választókör címét.

A választókerületek politikai célzatú megváltoztatása a gerrymandering. Ez történt az összes választókerülettel a 2013-as választási eljárásról szóló törvényben.

Választás 2018.

2018. Országgyűlési választás
Szavazat Összes
választó %
Szavazott
%
Szavazásra jogosult 8312173 100,0
Szavazott 5694751 68,5 100,0
Fideszre 2824551 34,0 49,6
Fidesz ellen 2870200 34,5 50,4
2018. Országos lista
Szavazat Összes
választó %
Szavazott
%
Országos
lista %
Szavazott[7] 5312648 63,9 93,3 100,0
Fideszre 2824551 34,0 49,6 53,2
Fidesz ellen[7] 2488097 29,9 43,7 46,8

2018-ban parlamenti választások voltak Magyarországon. Sok furcsaság történt, és választási csalásokról szóló hírek kaptak szárnyra.

Választási rendszer

A magyar választási rendszer a fidesz felé lejt:

tudatosan a fidesz aktuális érdekeire lett szabva, az állami szerveknél pedig

  • a közmédia pártutasításos vezérlése
  • közpénzzel megtámogatott, lojális oligarchák által megszerzett országos és regionális kereskedelmi médiumok
  • az Állami Számvevőszék[8] és az Alkotmánybíróság diszkriminatív jogalkalmazása.

Arányos választási rendszerben a mandátumok eloszlása az országos listára leadott szavazatok arányában alakulna (jobb oldali alsó táblázat), vagyis a fidesznek 106, az ellenzéknek 94 mandátuma lenne. Ez minimális, de a kormányzáshoz biztos többséget jelentene, és nagyon messze lenne a győztest kompenzáló választási rendszer által produkált ⅔-tól.

Választás 2014.

E fejezet forrása: Diószegi-Horváth Nóra: Alkotmányos jogunk törvényt szegni? A teljes interjú Vörös Imre volt alkotmánybíróval, jogászprofesszorral. www.vasarnapihirek.hu (2014. okt. 26.)

Az EBESZ 36 pontban sorolta fel a kifogásait. A legfontosabbak: nem egyenlő a választójog, és a választás az egész választási rendszer miatt, amely egyértelműen a kormánypártoknak kedvezett, nem volt tiszta. A jelentés hosszan sorolja a problémákat a választási kampányhirdetéseknek a médiumokban az Alaptörvény szintjén történő korlátozásától a határon túli szavazók névjegyzékének titkosságáig és szavazásuk módjának átláthatatlanságáig, vagyis ténylegesen a csalás gyanúját veti fel.

A németországi választásokon az Angela Merkel vezette kereszténydemokraták és a bajor testvérpárt a szavazatok 43%-át szerezte meg, és persze – ahogyan demokráciában történni szokott – koalíciós partner után kellett néznie, mert ebből sehogyan sem lesz a képviselői helyek többsége. Nálunk a kormánypárt 44%-ot kapott, de ehhez a képviselői helyek kétharmada járt.

A jelentést nem hozták nyilvánosságra. Ezek után az EBESZ nem jött el az önkormányzati választásokra.[9]

A Fővárosi Közgyűlést nem a választók választják: az nem legitim.

Az Alaptörvény C cikkének második bekezdése kimondja, hogy a közhatalom kizárólagos birtoklására való törekvés ellen fel lehet és fel is kell lépni. Törvényes eszközökkel. De csak a törekvésnél szabja feltételként a törvényes eszközökkel való fellépést. Ha már megvalósult az önkényuralom, ilyen feltételnek nincs értelme.

S minthogy Magyarországon az önkényuralom már tény, épp ezért szeretném felmenteni Magyarország polgárait, és felhívni őket arra, hogy igenis, ne tartsák be azokat a törvényeket, amelyekről kimondható, hogy alkotmányellenesek!
– Vörös Imre, volt alkotmánybíró

A normális állapotba visszatérés

első lépése kizárólag a választási rendszer megváltoztatása lehet. Ez mindennek a kulcsa, az Alaptörvénnyel… vagy bármi mással csak utána, a demokrácia és az alkotmányosság, a jogállam helyreállítása után lehet foglalkozni.
– Vörös Imre, volt alkotmánybíró

Jegyzetek

  1. Áder kitűzte az EP-választás időpontját. hirklikk.hu (2019. márc. 1.)
  2. 2019/3 Hadházy: Mi nem félhetünk jobban náluk. 168ora.hu (2018. jan. 16.) 5 pontos követelés és az idei választások; ápolási díj; lakáspolitika; numerus clausus.
  3. Pert vesztettek Pintérék, ki kell adniuk a lakcím-nyilvántartási adatokat. nepszava.hu (2019. nov. 6.)
  4. Barát József: A választás Orbán Viktor Sztálingrádja volt, a miniszterelnök Polt Péter és Handó Tünde megválasztásával üzent. 168ora.hu (2019. nov. 10.) Interjú Lengyel Lászlóval.
  5. ^ 5,0 5,1 Mr Flynn Rider: Kövér László beismerte a választási csalást, a pártja szerint nincs itt semmi látnivaló. b1.blog.hu (2018. feb. 6.) A választókerületek kijelölésekor.
  6. 2013. évi XXXVI. törvény a választási eljárásról. net.jogtar.hu (2013. ápr. 18.) 17. § (1) a).
  7. ^ 7,0 7,1 Országos listán mandátumot nyert pártok: fidesz, Jobbik, MSZP, LMP, DK.
  8. Pártfinanszírozási ügyek
  9. Diószegi-Horváth Nóra: Alkotmányos jogunk törvényt szegni? A teljes interjú Vörös Imre volt alkotmánybíróval, jogászprofesszorral. www.vasarnapihirek.hu (2014. okt. 26.)

Források

Választási csalások

Választási propaganda

További információk

Kapcsolódó szócikkek