Választás

Innen: Politika

A választási eljárásról röviden annyit, hogy az országot kb. 1000 választópolgárból álló választókörökre osztják: itt működnek a számlálóbizottságok. (Egy település egy választókör, így a szavazópolgárok száma kevesebb is lehet.) A választásra jogosult a szavazás előtt a népességnyilvántartás adatai alapján megkapja az értesítést, hogy melyik választókörben szavazhat. Ha a szavazás napján nem ott tartózkodik, előzetesen átjelentkezhetik másik választókörbe.

A számlálás a választókörökben történik. Az itt készült jegyzőkönyv a továbbiakban nem módosul, a további feldolgozás a jegyzőkönyvek összegzéséből áll. Valamennyi választókör összesített adatai megtalálhatók az Országos Választási Bizottság honlapján. Az összesítések számítógép nélkül, kézzel is elvégezhetők, vagyis a számítógépes csalás lehetősége kizárt. Csalási lehetőség csak a jegyzőkönyveknél van. Ezért lenne fontos, hogy minden szavazókörnek legyen ellenzéki párt által delegált tagja is, aki jelezheti az esetleges visszaélést. A 2018-as választáson csak a választókörök 11,7%-ában volt. Hadházy Ákos mozgalmat indított, hogy az EP-választásokon minél több választókörben legyen.[1]

A választókörök lakossága és határai viszont jelentősen befolyásolják az eredményt, és választások előtt hirtelen meg szokott változni a billegő körzetek lakosságszáma. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a Political Capital (PC) ezért közérdekű adatigénylést adott be a lakcím-nyilvántartási adatokra, majd az elutasítás után a bíróságon pert nyert. Így – utólag – kiderülhet, hogy történtek-e visszaélésszerű lakcímbejelentések a 2018-as országgyűlési választás előtt.[2]

Választójogi törvény

A választási rendszerek aránytalansága. Forrás: Tóka Gábor: A 2018. évi országgyűlési választás. tarki.hu (2018)

A fidesz már 2006-ban elhatározta, hogy a hatalmának hosszú távú biztosítására szavazójogot ad a külföldi magyarságnak.[3] 2011-ben Kövér László vezetésével úgy alakították át a törvényt, hogy a 2006-os eredmények alapján valamennyi körzetben a fidesz nyerjen.[4]

A jobb oldali ábra az európai országok választásainak aránytalanságát mutatja. Minél nagyobb a Gallagher-index,[5] annál aránytalanabb a választás.

A jobb oldali ábrán látható, hogy Európában – Franciaország és Anglia után – a mi választási rendszerünk a leginkább aránytalan. Angliában csak egyéni választás van, listák nincsenek: nem csoda, hogy aránytalan. Franciaországban viszont kétfordulós rendszer van. A jobb oldali ábrán az első forduló szerepel (hogy a kis pártok is benne legyenek), viszont a mandátumokat a második forduló eredményei alapján osztják ki.

A választási törvény 2011-es megváltoztatása tovább növelte az aránytalanságot:

  • növelte a rendszeren belül az egyéni választókerületek arányát
  • eltörölte a második fordulót
  • bevezette a másutt ismeretlen győzteskompenzációt
  • a kis pártok érdekeltté váltak abban, hogy minél több egyéni jelöltet állítsanak, ezzel növelve a szavazatok szétaprózódását:
    • a többes jelöléssel könnyű volt megszerezni az induláshoz szükséges támogató aláírásokat
    • a párt- és kampányfinanszírozás új rendszere anyagilag vonzóvá tette a külön indulást[6]
    • a kapcsolt pártlisták eltörlése pedig a korábbinál sokkal fontosabbá tette minél több jelölt indítását.

Választási eljárás

A választási eljárásról szóló törvény az országot 106 egyéni választókerületre osztja úgy, hogy minden választókerületben körülbelül ugyanannyi választópolgár legyen. A 2011-es választási törvényben a választókerületeket a fidesz választási szempontjai szerint „optimalizálták”.[7]

A választókerület központja (az oda tartozó nagyobb város vagy kerület kijelölt önkormányzata) bonyolítja le a választókerületen belüli teendőket: a választókörök jegyzőkönyveinek az összegyűjtését, összesítését és továbbítását az Országos Választási Bizottsághoz.

A választókerületeken belül alakítják ki a választóköröket: itt működnek a számlálóbizottságok.

A szavazatszámláló bizottságnak és a helyi választási bizottságnak csak a településen… lakcímmel rendelkező, a központi névjegyzékben szereplő választópolgár lehet tagja.[8]

A választókerület fogalma változik a választástól függően:

  • képviselőválasztáson a 106 egyéni választókerület (ebből Budapesten 18)
  • önkormányzati választáson az önkormányzat területe (ebből Budapesten 23)
  • Európai parlamenti választáson vagy népszavazáson az egész ország egyetlen választókerület.

Választókörök

A választóköröket településenként úgy alakítják ki, hogy legfeljebb 1000–1200 választópolgár tartozzék oda. A választókörök nem függenek a választástól, de technikai okokból néha módosulnak (új utcák, az új lakásokba költözők miatt 1000 választópolgárnál jóval több kerül egy választókörbe).

A 2018-as képviselőválasztáson 10179 szavazókör volt, ebből 1191-ben nem volt ellenzéki megfigyelő (11,7%).

A magyar állampolgárok a lakóhelyük szerinti választókörben szavazhatnak, de jelezhetik, hogy a választás napján ideiglenesen máshol tartózkodnak (átjelentkezés). Minden választókerületben kijelölnek egy választókört a lakóhellyel nem rendelkezők számára. Akinek nincs magyarországi lakóhelye, valamelyik nagykövetségen, konzulátuson, szomszédos ország esetén levélben is szavazhat.

A választóköri adatok megtalálhatók az Országos Választási Iroda honlapján, választásonként, azon belül választókörönként két lapon. Pl. a lakcímem XXII. Háros u. 47-49. Ez Budapest 18. választókerületében van, a 2018. évi képviselőválasztáson a 27. választókörben. Az enyémről szóló két lap:

Mindkét lap tartalmazza a „felettes” választókerületet, és a választókör címét.

A választókerületek politikai célzatú megváltoztatása a gerrymandering. Ez történt az összes választókerülettel a 2013-as választási eljárásról szóló törvényben.

Választás 2019.

2019-ben két választás volt Magyarországon:

Választás 2018.

2018. Országgyűlési választás
Szavazat Összes
választó %
Szavazott
%
Szavazásra jogosult 8312173 100,0
Szavazott 5694751 68,5 100,0
Fideszre 2824551 34,0 49,6
Fidesz ellen 2870200 34,5 50,4
2018. Országos lista
Szavazat Összes
választó %
Szavazott
%
Országos
lista %
Szavazott[10] 5312648 63,9 93,3 100,0
Fideszre 2824551 34,0 49,6 53,2
Fidesz ellen[10] 2488097 29,9 43,7 46,8

2018-ban parlamenti választások voltak Magyarországon. Sok furcsaság történt, és választási csalásokról szóló hírek kaptak szárnyra.

Bár a határon túliak 95%-a a fideszre szavazott, ez nem eredményezett többlet mandátumot.[11]

Választási rendszer

A magyar választási rendszer a fidesz felé lejt:

tudatosan a fidesz aktuális érdekeire lett szabva, az állami szerveknél pedig

  • a közmédia pártutasításos vezérlése
  • közpénzzel megtámogatott, lojális oligarchák által megszerzett országos és regionális kereskedelmi médiumok
  • az Állami Számvevőszék[12] és az Alkotmánybíróság diszkriminatív jogalkalmazása.

Arányos választási rendszerben a mandátumok eloszlása az országos listára leadott szavazatok arányában alakulna (jobb oldali alsó táblázat), vagyis a fidesznek 106, az ellenzéknek 94 mandátuma lenne. Ez minimális, de a kormányzáshoz biztos többséget jelentene, és nagyon messze lenne a győztest kompenzáló választási rendszer által produkált ⅔-tól.

Választás 2014.

A fidesz választási programja egyetlen szó volt: „Folytatjuk.”

E fejezet forrása: Diószegi-Horváth Nóra: Alkotmányos jogunk törvényt szegni? A teljes interjú Vörös Imre volt alkotmánybíróval, jogászprofesszorral. www.vasarnapihirek.hu (2014. okt. 26.)

Az EBESZ 36 pontban sorolta fel a kifogásait. A legfontosabbak: nem egyenlő a választójog, és a választás az egész választási rendszer miatt, amely egyértelműen a kormánypártoknak kedvezett, nem volt tiszta. A jelentés hosszan sorolja a problémákat a választási kampányhirdetéseknek a médiumokban az Alaptörvény szintjén történő korlátozásától a határon túli szavazók névjegyzékének titkosságáig és szavazásuk módjának átláthatatlanságáig, vagyis ténylegesen a csalás gyanúját veti fel.

A németországi választásokon az Angela Merkel vezette kereszténydemokraták és a bajor testvérpárt a szavazatok 43%-át szerezte meg, és persze – ahogyan demokráciában történni szokott – koalíciós partner után kellett néznie, mert ebből sehogyan sem lesz a képviselői helyek többsége. Nálunk a kormánypárt 44%-ot kapott, de ehhez a képviselői helyek kétharmada járt.

A jelentést nem hozták nyilvánosságra. Ezek után az EBESZ nem jött el az önkormányzati választásokra.[13]

A Fővárosi Közgyűlést nem a választók választják: az nem legitim.

Az Alaptörvény C cikkének második bekezdése kimondja, hogy a közhatalom kizárólagos birtoklására való törekvés ellen fel lehet és fel is kell lépni. Törvényes eszközökkel. De csak a törekvésnél szabja feltételként a törvényes eszközökkel való fellépést. Ha már megvalósult az önkényuralom, ilyen feltételnek nincs értelme.

S minthogy Magyarországon az önkényuralom már tény, épp ezért szeretném felmenteni Magyarország polgárait, és felhívni őket arra, hogy igenis, ne tartsák be azokat a törvényeket, amelyekről kimondható, hogy alkotmányellenesek!
– Vörös Imre, volt alkotmánybíró

A normális állapotba visszatérés

első lépése kizárólag a választási rendszer megváltoztatása lehet. Ez mindennek a kulcsa, az Alaptörvénnyel… vagy bármi mással csak utána, a demokrácia és az alkotmányosság, a jogállam helyreállítása után lehet foglalkozni.
– Vörös Imre, volt alkotmánybíró

Jegyzetek

  1. 2019/3 Hadházy: Mi nem félhetünk jobban náluk. 168ora.hu (2018. jan. 16.) 5 pontos követelés és az idei választások; ápolási díj; lakáspolitika; numerus clausus.
  2. Pert vesztettek Pintérék, ki kell adniuk a lakcím-nyilvántartási adatokat. nepszava.hu (2019. nov. 6.)
  3. YouTube-videó. YouTube (2006. márc. 19.) A fidesz azért adott választójogot a külföldi magyarságnak, hogy bebetonozza a hatalmát..
  4. Kövér László: igen, a Fidesznek lejt a pálya. hvg.hu (2018. feb. 3.)
  5. A Gallagher-index a százalékos mandátum- és szavazatarányok pártonkénti különbsége négyzetösszegének a gyöke, osztva 2-vel, vagyis a mandátum- és szavazatarányok különbségének szórása.
  6. Az új rendszerben több állami támogatás jár akár már 27 egyéni jelölt puszta indítása után is, mint egy-egy kisebb parlamenti párt egész éves munkájához, és gyorsan nő az állami támogatás aránya, ha a listaállításhoz minimálisan szükségesnél több egyéni jelöltet állít egy párt.
  7. ^ 7,0 7,1 Mr Flynn Rider: Kövér László beismerte a választási csalást, a pártja szerint nincs itt semmi látnivaló. b1.blog.hu (2018. feb. 6.) A választókerületek kijelölésekor.
  8. 2013. évi XXXVI. törvény a választási eljárásról. net.jogtar.hu (2013. ápr. 18.) 17. § (1) a).
  9. Áder kitűzte az EP-választás időpontját. hirklikk.hu (2019. márc. 1.)
  10. ^ 10,0 10,1 Országos listán mandátumot nyert pártok: fidesz, Jobbik, MSZP, LMP, DK.
  11. Kibabrált a matek a Fidesszel, hiába a sok határon túli szavazat, nem lett belőle plusz mandátum. 444.hu (2018. ápr. 15.)
  12. Pártfinanszírozási ügyek
  13. Diószegi-Horváth Nóra: Alkotmányos jogunk törvényt szegni? A teljes interjú Vörös Imre volt alkotmánybíróval, jogászprofesszorral. www.vasarnapihirek.hu (2014. okt. 26.)

Források

Választási csalások

Választási propaganda

Felmérések

További információk

valasztás.hu liferay nélküli elérése.

Kapcsolódó szócikkek