Ellenzéki összefogás

Innen: Politika
(Összefogás szócikkből átirányítva)
Forrás: Facebook

Az önkormányzati választáson ellenzéki vezetésűvé vált tíz megyejogú város szövetséget kötött egymással.[1]

Ellenzéki összefogásban egyezett meg hat párt a 2022-es választásokra.

2021 közepének három ellenzéki témája Kéri László szerint: infláció, járványkezelés, korrupció.

Ellenzéki szavazó

Az a választó, aki hajlandó az ellenzék közös jelöltjére szavazni még akkor is, ha nem szimpatizál a jelölt pártjával (tipikusan: a DK-val vagy a Jobbikkal).

A 2022-es választáson egyetlen ellenzéki jelölt lesz, de szórványos összefogás korábban is volt, már 2014-ben is előfordult, 2018-ban pedig már elég elterjedt volt. Karácsony Gergely már 2011-ben javasolta, hogy a baloldal akár a Jobbikkal is összeállhat, bár ez ekkor még eretnek gondolat volt. Az ellenzéki szavazók már a 2018-as választások előtt együttműködést szerettek volna, de a pártok vonakodtak. Végül a 2018-as választás elleni tüntetéseken kezdtek együttműködni.

2021-ben a közvéleménykutatók tapasztalata az, hogy több százezer válaszoló bizonytalan a pártválasztásban, de abban sokkal határozottabb, melyik oldalra akar szavazni. Azok a politikusok, akik ellenezték az összefogást, vagy marginalizálódtak (Schiffer András) vagy megváltoztatták a véleményüket (Jakab Péter, sőt, részben még Vona Gábor is).

Az előválasztás legkevésbé a DK érdeke, hiszen ő most a legerősebb párt.

2022.

Az ellenzék 13 pontja

2020. december 20-án hat ellenzéki párt szövetséget hozott létre a 2022-es választásokra. Az együttműködés – a közös ellenzéki program – alapelvei:

  1. A 2022-es országgyűlési választásokon az ellenzéki pártok közös miniszterelnök-jelöltet állítanak, akinek személyéről a választópolgárok döntenek az előválasztásokon.
  2. Az együttműködésben részt vevő ellenzéki pártok megállapodtak abban, hogy mind a 106 választókerületben közös egyéni képviselőjelöltet állítanak. A közös képviselőjelöltek kiválasztásába a pártok bevonják a választókat is, akik az előválasztások során dönthetnek arról, hogy a választókerületükben ki képviselje őket az országgyűlési választásokon.
  3. A közös listát állító pártok kizárólag olyan képviselőjelöltek indulását támogatják, akik átesnek az ellenzéki pártok által közösen megszervezett szigorú átvilágításon, aláírják a jelölti feddhetetlenségi nyilatkozatot és a közös kormányzás alapelveit leíró értéknyilatkozatot, írásban vállalják a közös kormányprogram végrehajtását, továbbá elfogadják azt az elvet, mely szerint megválasztásuk esetén a teljes magyar nemzet érdekében végzik képviselői feladatukat.
  4. A közös listát állító pártok határozottan elutasítják olyan képviselőjelöltek támogatását, akik emberi méltóságot sértő kijelentéseik, Fidesszel való elvtelen összejátszásuk, korrupciós cselekményekben való bizonyított részvételük vagy egyéb törvénysértő tevékenységük miatt nem méltók a korszakváltást akaró választópolgárok bizalmára.
  5. A közös listát állító pártok vállalják, hogy kormányzásuk során megtisztítják Magyarország közéletét az azt hosszú ideje mérgező rendszerszintű korrupciótól, véget vetnek az oligarchák gátlástalan vagyonszerzésének, és megteremtik a feltételeit annak, hogy a NER korrupciós cselekményeinek elkövetői a független igazságszolgáltatás előtt feleljenek a tetteikért. Ennek érdekében a pártok vállalják, hogy visszaállítják az ügyészség és a bíróságok függetlenségét, csatlakoznak az Európai Ügyészséghez, valamint egy széles körű átláthatósági csomag elfogadásával transzparenssé teszik a kormányzat közpénzfelhasználását és a pártfinanszírozási rendszert.
  6. A közös listát állító pártok helyreállítják a sajtószabadságot, a tekintélyelvű rezsimekben tapasztalt hazug és gyűlöletkeltő pártpropagandát sugárzó közmédia helyett kiegyensúlyozott, minőségi közszolgáltatást teremtenek, illetve vállalják az állami hirdetések és közpénzből fizetett kampányok törvényi szintű korlátozását.
  7. A közös listát állító pártok vállalják, hogy minden valós társadalmi támogatottságú politikai párt és a civil társadalom bevonásával új alkotmányt hoznak létre, amit népszavazással erősítenek meg. A közös listát állító pártok eltökéltek abban, hogy az Alkotmánybíróságot újra az alkotmány és minden magyar ember alkotmányos jogainak megbízható őrévé tegyék, visszaállítva ezzel korábbi tekintélyét, függetlenségét, és visszaadva a regnáló kormány féktelen hatalomvágyának áldozatul esett jogköreit.
  8. A közös listát állító pártok vállalják, hogy új választási törvényt alkotnak, amely az arányosság és igazságosság elvein alapul, nem kedvez egyoldalúan egyetlen politikai szervezetnek sem, viszont képes megakadályozni a kamupártok közpénzrablását.
  9. A köztársasági elnök nem lehet többé egy egyszerű báb, erős legitimitással és személyes integritással kell rendelkeznie, hogy a nemzet egységét szimbolizálva, valódi hatalmi ellensúlyt képezve tölthesse be a feladatát. A közös listát állító pártok ezért vállalják, hogy a köztársasági elnök megválasztását közvetlenül a választópolgárok kezébe helyezik.
  10. A közös listát állító pártok vállalják, hogy bepótolják az 1989-1990-es rendszerváltás fájó mulasztását, és nyilvánosságra hozzák az ügynökaktákat.
  11. A közös listát állító pártok vállalják, hogy a fenntarthatóság elvei szerint kormányoznak, szembenéznek az ökológiai és klímaválság jelentette kihívással, és központi kérdésként kezelik a természet- és klímavédelem, a klímaalkalmazkodás és az igazságos átmenet ügyét.
  12. A közös listát állító pártok vállalják, hogy összetartó, igazságos és biztonságos társadalmat építenek, ahol a jogaikban megerősített dolgozók tisztességgel megélnek a munkájukból, a nőknek a férfiakkal azonos fizetés és megbecsülés jár, az idősek méltányos nyugdíjat kapnak, az állam mindenki számára garantálja a minimális létfeltételeket és a minőségi közszolgáltatásokat, és kiemelten támogatja a leszakadó térségek, régiók gyorsabb fejlődését.
  13. A közös listát állító pártok vállalják, hogy a megosztás és gyűlöletkeltés helyett társadalmi békét teremtenek, és azon fáradoznak, hogy begyógyítsák a magyar társadalomban máig elevenen élő történelmi sebeket.

Demokratikus Koalíció
Jobbik Magyarországért Mozgalom
Lehet Más a Politika
Magyar Szocialista Párt
Momentum Mozgalom
Párbeszéd Magyarországért Párt


2022-re lehetséges ellenzéki miniszterelnök-jelöltek

  • Karácsony Gergely
  • Márki-Zay Péter Pipa.png
  • Botka László
  • Gyurcsány Ferenc
  • Fekete-Győr András
  • Dobrev Klára
  • Pálinkás József
  • Jakab Péter Pipa.png

2020 végén

Az ellenzék megállapodott a közös listában és a közös program legfontosabb pontjaiban.[2] (A 106 egyéni választókerület közös jelöltállításában már korábban megegyeztek.)

A közös ellenzéki program stabilizálja az ellenzéki tábort, egyúttal aktivizálja is. Ez már 2020. december végén is látszik a közvélemény-kutatásokban.

Van elég ellenzéki szavazó, hogy megnyerjen egy választást. Ha az „ellenzéki bizonytalanokat” el lehet vinni szavazni, velük – Horn Gábor szerint – akár ⅔-os többséget nyerhet az ellenzék 2022-ben.

A szavazók három, nagyjából egyforma táborra oszlanak:

  • Fideszesek
    • Másfél millió „hívő tagozat”. Ők megmaradnak addig, amíg Orbán van.
    • Kb. 1 millió ember, akik gazdaságilag jól jártak a Fidesszel – az egész ország számára elfogadhatatlan áron. Ez a fideszes szavazóbázis 2013–14-ben alakult ki, és kezdett kopni – nem az ellenzék jó teljesítménye, hanem a fidesz hanyatlása miatt.
  • 2,5–2,8 millió ember nem akar Orbán világában élni, Szerintük bármi jobb, mint ami most van.
  • A bizonytalanok ⅓-a, akik soha nem mentek el szavazni. Közöttük vannak kormánypárti és ellenzéki szimpatizánsok egyaránt.

A fidesz/ellenzék arány az ellenzék javára nő:

  • hibát hibára halmoznak
  • a járványkezelés megítélése folyamatosan romlik a kormány kommunikációja és titkolózása miatt.

Az előválasztás mint politikai innováció lehetővé teszi, hogy 2021-ben az ellenzékről szóljon a 2022-es választás. Ez újabb szavazókat vihet az ellenzékhez a bizonytalanok közül, ill. egyre több korábban fideszpárti szavazó morzsolódik le, és kerül a bizonytalanok közé.

2019 előtt

Lehetséges ellenzéki jelszavak:

  • Orbán, takarodj![3]
  • Stop, Orbán!

Mozgalom indult, hogy a májusi EP- és az őszi önkormányzati választáson minden szavazókörben legyen ellenzéki számláló.[4]

Ellenzékinek tűnő troll szervezetek

Jegyzetek

  1. Szövetséget kötöttek egymással az ellenzéki vezetésű megyei jogú városok. 24.hu (2019. dec. 9.)
  2. Ha jól csinálják, 2021 az ellenzékről szól majd. Interjú Horn Gáborral www.klubradio.hu (2020. dec. 23.)
  3. F. Szabó Kata: Joseph P. Forgas: „Bizonyos értelemben tudati népirtás folyik”. nepszava.hu (2019. márc. 10.) „Külföldről nézve egészen elképesztő, hogy egy felelős európai kormány ilyen otromba hazugságokat terjeszt, méghozzá az adófizetők pénzén.” „Az »Orbán, takarodj!« akár egy ellenzéki összefogás jelszava is lehetne.”. „Menekültek híján a végletekig felszított soviniszta érzelmek és az agresszió előbb-utóbb más csoportok felé fordul.”
  4. Számoljunk együtt! szamoljukegyutt.hu (Hozzáférés: 2019. márc. 12.) Cím: 1063 Budapest, Bajnok utca 13..

Források

Kapcsolódó szócikkek