2020

Innen: Politika
Íme hazánk felelős (?) miniszterelnöke.
Forrás: Facebook/Dr. Márton Roland

Onnan indultunk, hogy a koronavírus komolytalan, az igazi veszély a migráció. Majd „kiderült”, hogy mégis komoly a járvány, de csak a migránsok terjesztik. Utána azt mondták, hogy a vírus köztünk van, de a maszkviselés fölösleges. Később úgy korrigáltak, hogy aki egészséges, az ne hordjon maszkot. Ma ott tartunk, hogy mindenki hordjon maszkot (aki nem hord, azt megbüntetik).[1]

A kormány olyan típusú válságot nem tud kezelni, amit nem ő gyárt.
– Kéri László

És idén már a problémagyártás is kudarcot vallott, lásd alább.

A miniszterelnök nem tudta uralni a helyzetet. Folyamatos kommunikációs trükkökkel próbálkozott, de a halottakat hazug beszéddel sem lehet feltámasztani. Folyamatos varázslatokkal próbálta elbűvölni a társadalmat, csakhogy egy ismeretlen kór ellen nem hatnak még az orbáni mágiák sem. Főleg azért nem, mert egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy az elsődleges cél változatlanul, a hatalmi szerkezet fenntartása, illetve továbberősítése, valamint az európai és hazai közpénzek besöprése.[2]

Az év szakaszai:

  • március 11-ig „az ártatlanság kora”
  • május végéig „a pánik kora”
  • június 1-től „az elszabadulás és kiszabadulás kora” (Orbán győzött a vírus felett)
  • augusztus 25-től „megjött a farkas” (a második hullám legalább tízszer akkora, mint az első), és a pásztorfiú még az év végén sem vette észre.

A kormány a nyáron nem csinált semmit: sem az egészségügy, sem az oktatás nem volt felkészülve a szeptemberi második hullámra.

A 2019-es év 2022-ben fog folytatódni. A köztes három év a vírus.

Gazdaság

Az egész évre a kormány 4%-os növekedést várt. 2020 végén úgy néz ki, hogy megismétlődik a 2009-es hasonló, a globális válság mélypontjához hasonló visszaesés.

A konjunktúra már 2019 végén lanyhulni kezdett a világban. 2020 első negyedévében még 2%-kal bővült a gazdaság (az előző évben 5% volt).

A másik nagy probléma, hogy elszaladt az államháztartási hiány és az államadósság.

A Gazdasági Kamara május gyűlésén Orbán még két célt tűzött ki:

  1. legalább 2%-kal gyorsabban növekedjünk, mint az EU
  2. az adósság devizaaránya ne nőjön.

Ez az őszi, vétó alatti hitelfelvétellel meghiúsult.

Kialakult egy gazdasági értekszövevény 8–10 résztvevővel Orbán kezdeményezésére, de most már Orbán is ennek foglya lett.

Költségvetés

A 2020-as költségvetést 2019 májusában fogadták el, és azóta sem módosították. Az adatokat már senki nem látja át. A 2021-es költségvetést 2020 májusában tervezték, azóta teljesen elavult adatok alapján. Azzal számoltak, hogy 2020-ban 3%-os visszaesés, 2021-ben 4,8%-os növekedés lesz. Ténylegesen 2020-ban 7%-os a visszaesés, 2021-re 3,5%-os növekedést várnak.

Infláció

Az Európai Unióban a fogyasztói árak novemberben 0,2%-kal emelkedtek, míg az eurózónában 0,3%-kal mérséklődtek az egy évvel korábbihoz képest.

A magyarországi fogyasztói árak az első tizenegy hónapban 3,4%-kal nőttek. Az élelmiszerek fogyasztói ára novemberben az átlagos infláció több mint kétszeresével, 6,2%- kal emelkedett az egy évvel korábbihoz viszonyítva.[3]

Államháztartási hiány

A 2020-as költségvetésben 1%-os államháztartási hiány van. Márciusban Orbán még 3% alatti rátáról beszélt, és még májusban is arról, hogy el kell kerülni az eladósodást. Akkor már 3,8%-os, 2021-re 2,9%-os államháztartási hiányt terveztek, mert az EU eltörölte a 3%-os deficitszabályt. A tényleges adat 9 ill. 6,5%-ra módosult 2020 végére. Eközben a gazdaság termelőképessége meggyöngül az egészségügy és az oktatás miatt.

2009-ben a 6,7%-os GDP-csökkenés 4,5%-os költségvetési hiányt okozott. Most a GDP visszaesése kb. ugyanakkora, de a hiány kétszeres. Ez arra utal, hogy az elköltés hibás.

A költségvetési hiány 2020-ban 5548 MFt, az államadósság 7000 MFt-vel nőtt.[4]

Államadósság

Az alaptörvényben benne van, hogy nem szabad olyan költségvetést elfogadni, amiben emelkedik az államadóssági ráta.

2010-ben az államadóssági ráta 80% volt. Erre mondták azt, hogy csődben van az ország. Matolcsy akkor azt jósolta, hogy 2020-ra 50%-ra fog csökkenni. 2019 végére sikerült levinni 65,5%-ra, ráadásul úgy, hogy az adósság devizaaránya 40%-ról 20% alá ment le.

2020 végére ismét 80% várható, vagyis egyetlen év alatt elveszítettük a 10 év alatt elért csökkenést, a 3000 MFt-os TB-vagyon nélkül. Ez tovább növeli az államadósságot, hiszen a nyugdíjpénztárakból járó pénzt a költségvetésnek kell állnia. A nyugdíjasokkal szembeni adósság 15%-ot tesz hozzá a költségvetés adósságához. Ez az ún feltételes kötelezettségvállalás, amivel együtt 95%-os lesz az adósság, és erre jön még a 6,5%-os hiány. Ez a 101,5% minden idők legnagyobb államadóssága lesz. Eddig 1995-ben volt a legmagasabb, 89%.

2009-ben fel kellett venni 20 M€ hitelt a Valutaalaptól, az Európai Központi Banktól és a Világbankból. Akkor 2 év alatt ugrott ennyit az államadósság. Most egyetlen év alatt, és 2021-re sem várhatóak jó dolgok.

A gazdaság támogatása

A válság miatt EU felmentést adott az alól, hogy a cégek nem támogathatók a központi költségvetésből.

A 2009-hez képest 4,5%-os többlethiány összege 2000 MFt. Ez valamivel több, mint az összes (2,5 millió) nyugdíjas fél éves nyugdíja. Ez a 2000 MFt olyan helyre folyt el, ahol rövid távon se több beruházás, se több fogyasztás, se több munkahely nem keletkezett, pedig ha jól költik el, akkor látható lenne a GDP-csökkenés mérséklődésében. Csak az export- és beruházásvezérelt élénkítés lehet tartós, és az export nem rajtunk múlik.

A sportra adott 190 MFt nem segíti a gazdaság élénkítését. Rövid távon nem használ a külföldi magyaroknak vagy a magyar alapítványoknak adott támogatás sem, amiket ráadásul fidesz-közeli cégek kapták.

Segítséget a közép- és nagyvállalatok kaptak, legnagyobb részüknek nem lett volna rá szüksége.

Foglalkoztatás

Surányi szerint az egész évben a munkanélküliek száma 40-60 ezerrel, az álláskeresők száma 80-100 ezerrel nőtt, a 8 órában foglalkoztatottak száma 300 ezerrel csökkent. Ők nem kaptak érdemi segítséget, pedig őket kellett volna támogatni. A fidesz régóta vallja az „aki nem dolgozik, ne is egyék” elvét, ami soha nem jó a gazdaságpolitikában, válság idején viszont nagyon káros.

Az első ¾ évben a KSH szerint a munkanélküliek száma 37 ezerrel nőtt. A cégek bevallása szerint 122 ezerrel, pedig abban csak a 4 fő feletti cégek vannak benne (pedig a válságban pont a 4 fő alattiak mentek tönkre).

A foglalkoztatottak száma 57 ezerrel csökkent a KSH szerint. Az első fázisban nem is tudták felmérni ezeket az adatokat, mert azok személyes megkérdezésen alapulnak – ez nemzetközi előírás, mert minden állam csökkenteni szeretné ezeket az adatokat.

Az adatok teljesen használhatatlanok.

Bérkiegészítést a munkavállalók 5%-a kapott. Ausztriában az első fázisban ez az arány 30%.

A béradatokban csak a 4 főnél nagyobb cégek teljes munkaidőben foglalkoztatott alkalmazottai vannak benne. Aki elveszítette a munkáját, az nincs benne. A KSH szerint 6%-kal nőtt a reálbér – de akkor miért csökken a fogyasztás, még az infláció ellenére is?

Oktatás

Nyáron a kormány 10–20, az illetékes minisztérium 100 ezer olyan diákról tudott, aki kimaradt a digitális oktatásból az első hullámban, a kikérdezés alapján 250 ezer gyerek maradt ki. Vagyis fogalmuk sem volt róla, mert középszinten blokkolták az adatokat, az iskoláknak pedig megtiltották, hogy nyilatkozzanak.

Egészségügy

Az első hullámban 40000 ágyat szabadítottak fel a 60000-ből. A képviselők kórházanként perelik ki, hogy honnan hányat. Nem lehet tudni, hogy egyáltalán tudják-e. Alapvető dolgokat nem lehet tudni.

Nem lehet tudni, hány lélegeztető gép van, azok hol vannak, mennyiért vették őket. 300 MFt-ért vették őket. A kormány szerint világelsők vagyunk lélegeztető gépekben.

A vírussal kapcsolatos alapvető adatok sincsenek rendben. A megbetegedések, kórházba kerültek, gyógyultak, halottak száma sehogy nem jön össze. Az előző évek adataival sem jönnek össze. Ezres nagyságrendben tűnnek el halálozási okok.

Egy konkrét példában a tünetek jelentkezése után a 9. napon mentek ki tesztet levenni, mert „ez van kiadva”. A nagy kérdés az, hogy ők tudják-e, vagy csak nekünk nem mondják meg.

Kommunikáció

A kommunikációba beépült a válságelhárítás, de a cselekedetekben semmi nem változott.

A kormány nem kormányoz, hanem kommunikál (mindent megpróbál kidumálni). A Borkai–Szájer ügy kikezdi a kommunikáció hitelességét. A váratlan helyzetekben

  1. súlyos csönd
  2. mellébeszélés
  3. vádaskodás
  4. a párt lezárta az ügyet.

Orbán össze-vissza beszél önmagának is ellentmondva: lehet Orbánt Orbánnal cáfolni. Mindig a pillanatnak beszél, a 2022-es választás a célja. Az a kérdés, hogy a mást mond, mást tesz taktikával meddig tudja megtartani a híveit. Mert csak a saját választói bázisához beszél. Ez derül ki a szeptember 21-i esszéjéből. Az év végi adatok azt mutatják, hogy ekkora veszteséget még sohasem szenvedett el a fidesz.

Március 13. péntek. Reggel azt mondta, nem nyúlunk az oktatáshoz, este bejelentette, hogy hétfőn átáll az ország a digitális oktatásra.

„Legyőztük a vírust.”

Szeptember elején a halottak száma volt a fontos. Év végére a tízszeresére nőtt a számuk.

A kommunikációs helyzet 2020 végén:

  • a saját tábor bármit elfogad, és Orbán addig nem is fog változtatni a kommunikáción
  • ez nem biztos, hogy kitart 2022-ig
  • felbukkant egy-egy ellenállási pont: a választók nem akarnak tűrni 2022-ig sem.
    • index.hu
    • SZFE: nyáron hozták meg a törvényt, senkit nem kérdeztek meg az egyetemen tanulók és tanítók közül. Emiatt óriásit zuhant a fidesz támogatottsága a 30 év alattiak között.

Március 19. délután 3. Orbán beszél a köztévében, és nincs hangja. A kommunikációs kormányzás pillanatnyi csődje.

Tematizálás

A saját táborban még valamennyire működik a Soros–migráns–Gyurcsány szentháromság, de a többi kísérlet kudarcot vallott. Brüsszel esetleg még működhetik a fidesz-táborban, bár a magyarok túlnyomó többsége uniópárti.

Gyöngyöspata ügye elsikkadt, konzultációval sem sikerült érdeklődést kelteni még a saját táboron belül sem, ráadásul az ennek ürügyén elindított igazságügyi reform is csak a kifizetések késleltetését eredményezték.

A családvédelem ürügyén hozott homo- és transzszexualitás-ellenes intézkedések lecsúsztak a brüsszeli ereszcsatornán.

A kormány a klímavédelem élharcosának is igyekezett bemutatni magát, de ez teljesen elsikkadt a vírus és egyéb politikai ügyek között.

Nehéz tematizálni a közvéleményt, amikor a kormány csak látszattevékenységeket folytat cél és program nélkül, az állampolgárok meg csak találgathatják, mi lesz a következő lépése.

Kéri László szerint egy esetben sikerült jól a tematizálás: a vétóval. Két dolgot kellett kivédeni:

  • a Szájer-ügyet
  • az elképesztően rossz vírushelyzetet.[5]

Főváros

Az évet a koronavírus-járvány határozta meg: márciustól nyár elejéig az első hullám, ősztől a második. December végén megérkezett az első oltás-szállítmány.

A koronavírus-járvány legnagyobb vesztesei azok a vezetők, akiknek kormányzása kimerült a gyűlöletkeltésben és a nem létező problémák elleni küzdelemben. Amint valós problémákkal kellett megküzdeniük, hamar kiderült, hogy ezekkel nem tudnak vagy nem akarnak szembenézni.[6]
– Dobrev Klára

Az USA-ban leváltották Trump elnököt – ugyancsak a járvány rossz kezelése miatt.

A magyar kormány az első hullámot mintaszerűen kezelte, ez azonban komoly gazdasági károkat okozott. A fidesz a gazdasági konjunktúra miatt őrizte meg a népszerűségét 10 évig, ami a vírus miatt megingott. Orbán fő célja ezért az önkormányzatok lejáratása és jogkörük elvonása lett. Karácsony Gergely az ellenzék kormányzóképességének bizonyítéka, így elsősorban ő került a támadások kereszttüzébe. A kormány célja most azt bizonyítani, hogy az ellenzék nem kormányzóképes. (Ezzel kampányoltak a 2019-es önkormányzati választások előtt is, főleg Budapesten. Akkor nem vált be.)

Más szóval: a vírus miatt elindult a 2022-es kampány.

A víruskezelésben a kormány stratégiája, hogy ha a védekezés sikeres, az a kormány sikere legyen. Ez lenne az összefogás? A kormány és az önkormányzatok nem csapnak egymás tenyerébe, hanem a kormány az önkormányzatok zsebében turkál.

A sikerességet a közvéleménykutatásokban mérik, nem a halálesetekben. Ez gyomorforgató.
– Karácsony Gergely
A kormány az egyik kezével a járvány, a másikkal az ellenzéki önkormányzatok ellen küzd.[7]
– Karácsony Gergely

Abszurdisztán

Azért ez egy nagyon furcsa ország. Száz év távlatából kiderül, hogy a vesztes háborúit is megnyerte. Vezére nemzeti egységre hivatkozik akkor, amikor a nemzet még soha nem volt ennyire megosztott. Ebben az országban semminek nincs gazdája:

  • A külügyminiszter vásárolja a lélegeztetőgépeket.
  • A belügyminiszter irányítja az egészségügyet.
  • Az országos tisztifőorvos egyik nap bezárat egy kórházat, amit másnap az agrárminiszter kinyittat.
  • Az alaptörvényt, ami megbélyegzi a másságot, egy meleg férfi írja, akit egy tiltott összejövetel után, ereszcsatornán menekülés közben elfog a rendőrség egy hátizsákkal, benne kábítószerrel, Petőfi-díjat kap.
  • A színművészeti egyetem élén egy gépesített lövész áll.
  • A miniszterelnök-helyettes háziállatokra vadászik.
  • A keresztény erkölcsiség jegyében kufircolnak egy adriai jachton.
  • A miniszterelnök katonai géppel jár focimeccsekre, a kormánytagok pedig helikopterrel ebédelni.
  • Törvényben szankcionálják a kábítószerfogyasztást, de az orruk alatt időnként ott van egy diszkrét fehér csík.

Ebben az országban a szövetségeseket ekézik, de az állítólagos ellenfeleket dicsőítik. Itt tízparancsolattal gyógyítanának, de a pápáról azt állítják, hogy egy demens vénember. Itt úgy indítanak egy zöldváros projektet, hogy kivágnak egy erdőnyi fát. A minimálbért megadóztatják, de a százmilliókat kereső focistáknak adómentességet biztosítanak. Habzó szájjal kommunistáznak, miközben akadnak olyan kormánytagok, akik tagjai voltak az állampártnak, vagy a KISZ-nek. Itt az ország leggazdagabb embere sötét, mint az éjszaka.

Ebben az országban szemérmetlenül hamisítják a híreket és a történelmet. Stadionokat építenek iskolák és kórházak helyett. Háborús bűnösöket rehabilitálnak és emelnek be a nemzeti alaptantervbe. Vannak százmilliók egy diktátor étkezővagonjának a felújítására, de alig akad pár fillér a független színházak működésére. Itt minden héten áldozatul esik egy nő a családon belüli erőszaknak. Közben egy politikusnő arra szólítja föl a nőtársait, hogy merjenek kicsik lenni.

Miközben ebben az országban több százezer munkahely megszűnik, a vezetők azt kommunikálják, hogy egyre nőnek az átlagfizetések. És ebben az országban ezt még kétmillióan minden fenntartás nélkül elhiszik...

Jegyzetek

  1. Hargitai Miklós: Bizalom. nepszava.hu (2021. jan. 2.)
  2. Németh Péter: Az eresz rázuhant az Orbán-rezsimre. hirklikk.hu (2021. jan. 1.)
  3. Brutális számokat hozott nyílvánosságra Juszt, amelyeket Orbánék titkolni akarnak. Katona Tamás közgazdász elemzése balramagyar.hu (2021. jan. 11.)
  4. Tavaly 7000 milliárddal nőtt az adósság. nepszava.hu (2021. jan. 29.)
  5. Járvány ide, emberek oda, Orbánnak csak a győzelem számít. Szénási Sándor interjúja Kéri Lászlóval www.klubradio.hu (2021. jan. 2.)
  6. Barna Zsuzsa: Ezért fog megbukni az Orbán-rezsim 2022-ben. nyugatifeny.hu (2020. dec. 28.)
  7. Karácsony: a kormány az egyik kezével a járvány, a másikkal az ellenzéki önkormányzatok ellen küzd. hirklikk.hu (2021. jan. 1.)

Forrás

További információk