Koronavírus (2. hullám)

Innen: Politika
A védekezés elején, és amikor már baj van.
Forrás: Facebook/Harangozó Tamás

A parlament 2020. november 10-én szavazott a koronavírus elleni védekezésről. Ez a cikk azzal foglalkozik, miről is szólt ez a szavazás, és mire használta a kormány a felhatalmazást.

A vírus 2. hulláma nem a márciusi első hullám folytatása, hanem egy kívülről behurcolt új vírus, ami nyilván az utazási korlátozások feloldásának és a nyaralások következménye.[1] A gyors elterjedése az elkésett hatósági intézkedések következménye, továbbá annak, hogy az iskolák jóval nagyobb mértékben terjesztik a vírust, mint azt korábban gondolták.

A veszélyhelyzet előtt

Szeptember 1-jén a kormány lezárta a határokat.

A járványkezelés jelszava az lett, hogy „Magyarország nem állhat le”. Ez lényegében a svéd modell, de nem járványügyi, hanem gazdasági alapon.

Szeptember 16-án

  • Kötelezővé tetté a maszk használatát a tömegközlekedés és az üzletek mellett már a mozikban, színházakban, egészségügyi és szociális intézményekben, ügyfélfogadási irodákban is.
  • Fenntartották a látogatási tilalmat a kórházakban és idősotthonokban.
  • Bevezették, hogy az iskolákba csak a diákok és a tanárok léphetnek be, október 1-től pedig szükségessé vált a testhőmérséklet-mérés is.
  • A szórakozóhelyeket este 11-kor be kell zárni.
  • A tesztek hatósági ára 19 500 forint lett.

A határzár miatt megnőtt a kereslet a magánlaborok tesztjei iránt, mivel ha valaki külföldről érkezett, csak úgy úszhatta meg az először 14, majd 10 napra csökkentett karantént, ha két negatív tesztje is volt 48 óra eltéréssel. Csakhogy a hatósági ár nehezebben elérhetővé tette a PCR-teszteket: a bejelentés után a magánlaborok sorra le is álltak a vizsgálatokkal, csak néhány szereplő maradt talpon.

A veszélyhelyzet kihirdetése

A veszélyhelyzet kihirdetése nem a parlament, hanem a kormány feladata,[2] amit a 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet 1. §-ában tett meg. Ezzel a kormány felhatalmazta saját magát olyan rendeletek alkotására, melyek törvényekkel, vagy akár az alaptörvény bizonyos részeivel is ellentétesek lehetnek, de legfeljebb 15 napig vannak hatályban. A 15 nap elteltével vagy a veszélyhelyzet megszűntével a rendeletek hatályukat vesztik.

A veszélyhelyzet addig tart, amíg azt a kormány meg nem szünteti. A parlamentnek e kérdésben nincs hatásköre.

A 90 nap

November 10-én a parlament 180 igen és 1 ellenszavazattal, tartózkodás nélkül elfogadta a T/13571-es törvényjavaslatot a koronavírus-világjárvány második hulláma elleni védekezésről, melyet 2020. évi CIX. törvényként hirdettek ki. Székely Sándor független képviselő szavazott ellene. A törvényjavaslat szövege.

A törvény 2. §-a kissé kacifántos jogi megfogalmazásban azt mondja, hogy a kormány rendeletei nem 15, hanem 90 napig érvényesek, de a parlament visszavonhatja a meghosszabbítást. A 90 nap tehát nem az egész vészhelyzetre vonatkozik, hanem a közben hozott rendeletekre. Ez a felhatalmazás alkotmány­ellenes, mivel az Alaptörvény[2] 53. cikk (3) szerint a hosszabbítás nem adható előre, csak konkrét rendeletre utólag.

A törvény további részei a népszavazással és az időközi választásokkal kapcsolatos kérdéseket tárgyalja.

Újabb 90 napok

A kormány szeptember végéig meghosszabbítaná a veszélyhelyzetet, és ezzel egyidőben nyitná az országot. Április 24-től kezdve pl. kinyithatnak az éttermi teraszok, ahol maszkot sem kell hordani.[3] Április 19-től az óvodások és alsó tagozatosok már járnak iskolába/óvodába, bár csak másfél millió ember kapta meg a két oltást.

Orbán azt találta ki, hogy minden félmillió beadott oltás után nyit, az egészségügyi adatoktól függetlenül. 2,5 milliónál kezdte.

Fegyveres katonák az utcákon

A maszknál fontosabb a géppuska. Forrás: Facebook/Hadházy Ákos

A honvédségi törvény[4] 36. § (1) k) szerint rendkívüli jogrendben (pl. egészségügyi válsághelyzetben) a honvédség fegyveresen közreműködik a válsághelyzettel kapcsolatos feladatokban.

Árvíz esetén ennek akár lehetne is értelme: a fosztogatások megakadályozása az elhagyott házakban. Vagy terrorcselekmények, fegyveres zavargások esetén.

A 484/2020. (XI. 10.) kormányrendelet 20. § (2) c) szerint a koronavírus miatt elrendelt veszélyhelyzetben is járőrözhetnek az utcán. A politikai nyilatkozatok szerint a kijárási tilalmat ellenőrzik, csak az nem világos, milyen fegyveres ellenállásra számítanak.

Angliában meg lehetett oldani, hogy a katonákat tesztelésre használják.[5]

Karanténszoftver

Akit karanténra köteleznek, köteles a karanténszoftvert a telekommunikációs eszközére telepíteni, azt a hatósági házi karantén ideje alatt használni.[CIV 1]

  • Mi az, hogy „a” telekommunikációs eszközére? És ha több van neki?
  • Szerintem ez alkotmányellenes. Milyen alapon írják elő, hogy nem kapcsolhatom ki a telefonomat, vagy hogy telepítsek rá egy szoftvert, amiben nem bízom? Mi a garancia rá, hogy az tényleg törlődik, amikor akarom? Ráadásul ellenőrzésre sem jó: ha meg akarom szegni a karantént, otthon hagyom a telefont.

Visszaélések

A kormány a védekezés ürügyén ahhoz egyáltalán nem tartozó rendeleteket hoz.

December 16-án több mint 300 MFt-t szórt szét a kormány, a járvány gazdasági kárainak enyhítésére szánt keretből[6]

  • 70 MFt-t a Hauszmann-tervre
  • 40 MFt-t az Eximbank tőkeemelésére.
  • 20,4 MFt-t a Magyar Autó-Motorsport Fejlesztési Ügynökség beruházásaira
  • 12,8 MFt-t a Miniszterelnöki Kabinetiroda turisztikai fejlesztési céljaira
  • 9,5 MFt-t a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő beruházásaira
  • 5 MFt-t Debrecen 2030 koncepcióra

A Gazdaságvédelmi Alap pénzeit másra szórja el.[7][8][9][10]

Forrás: Portfolio
A Gazdaságvédelmi Alap főbb kiadásai 2020. december végéig
Kiadási tétel Mrd Ft
Versenyképesség növelő támogatások 269
Turisztika fejlesztési célelőirányzat 158
NVTNM tulajdonosi joggyakorlása 125
Határon túli gazdaságfejlesztési programok 90
Egészségipari vállalatok versenyképességének növelése 85
Budapest Belgrád vasútvonal beruházás 82
Vagyonkezelő Alapítványok támogatása 80
Nagyvállalati beruházási támogatások 80
Külgazdaság fejlesztési célelőirányzat 74
Közszolgáltatások ellentételezése 64
Személyszállítási közszolgáltatások ellentételezése 62
Magyar Honvédség fejlesztése 61
MNV részesedés vásárlásai 42
Magyar Falu alprogramjainak támogatása 40
Kiemelt sportlétesítmény beruházások 39

Jegyzetek

Forrás

  • 2020. évi CIV. törvény általában a határátlépéssel kapcsolatos karanténszabályokról van szó, de bizonyos paragrafusok máskor is érvényesek. Lásd 9. §.
  1. 3. § (3) és 9. §.

Egyéb:

Kapcsolódó lapok

További információk