Nyugdíj

Innen: Politika
A nyugdíjak reálértékének változása 1994 óta. Forrás: Facebook/Hajdú István

Az alaptörvény szerint a nyugdíj és az egészségügy állami feladat, és nem biztosítás. Nem járulékot, hanem adót szednek ilyen néven, melyet a Kincstár kezel. Ez azt jelenti, hogy az állam másra költheti az egészségügyre ill. nyugdíjra beszedett adót.[1]

Magyarország az időskori megélhetés biztosítását a társadalmi szolidaritáson alapuló egységes állami nyugdíjrendszer fenntartásával és önkéntesen létrehozott társadalmi intézmények működésének lehetővé tételével segíti elő. Törvény az állami nyugdíjra való jogosultság feltételeit a nők fokozott védelmének követelményére tekintettel is megállapíthatja.
– Alaptörvény, XIX. cikk (4)

2019 végén a több mint 2 millió nyugdíjas 4 százaléka 60 ezer forintnál, 29 százaléka 100 ezer forintnál kevesebbet kap. A nyugdíjasok több mint fele 100–179 ezer forinthoz jut havonta, 8,5 százalékuk pedig több mint 220 ezer forintot. A budapesti átlag 161 eFt.[2]

A minimálnyugdíj még mindig 28,500 Ft a 168/1997. kormányrendelet alapján, azaz 22 éve. 2020 szilveszterén a kormány határidő nélkül határozta meg a nyugdíjminimum összegét 28500 Ft-ban. 707/2020. (XII. 30.) Korm. rendelet.[3]

A Magyar Szakszervezeti Szövetség alapnyugdíjat és a béreket követő nyugdíjemelést követel:[4]

  • A nyugdíjemelés ne alultervezett infláción alapuljon, mint például tavaly és idén is – ne kelljen emiatt a nyugdíjasoknak hitelezniük novemberig a kormánynak.
  • A nyugdíjemelésnél ne csak az inflációt vegyék figyelembe, hanem a bérek növekedését is (vegyes indexálás), hogy ne folytatódjon a nyugdíjak leszakadása a bérektől.
  • A helyettesítési aránynál (nyugdíj/legutolsó munkabér) legyen kiigazítás, ehhez pedig egy kiigazítási alap, és öt év alatt, azaz 2024-re zárkóztassák fel az átlagnyugdíjat az átlagbér 70 százalékára.
  • A kormány márciusig készítsen felmérést a nyugdíjasok helyzetéről, a nyugdíjak értékvesztéséről, és tegyen javaslatot a korrekcióra.
  • A kormány vezessen be alapnyugdíjat.
  • A kormány tekintse partnernek a nyugdíjasokat, döntéshozatal előtt egyeztessen érdekképviseleteikkel.

1%-os nyugdíjemelés 30 MFt-be kerül évente.

2010-ben 113.000 nyugdíjas (az összes nyugdíjas 4,6 %-a) élt a szegénységi küszöb alatt. 2020-ban ugyanez az adat 294.000 fő (az összes nyugdíjas 14,3%-a). Ezt a kormány uralta KSH írja.[5]

A svájci indexálást a fidesz szüntette meg. Ez felerészben az inflációtól, felerészben a bérek emelkedésétől tette függővé a nyugdíjakat.

Balra a fidesz 2010-es választási ígéretei, jobbra a tények.
A 13. havi nyugdíj első hetét fizetik 2021-ben.
Forrás: Facebook

13. havi nyugdíj

A 13. havi nyugdíjat a Medgyessy-kormány vezette be, és a Bajnai-kormány szüntette meg.

A bevezetését a Fidesz se 2002-ben, se 2003-ban nem szavazta meg, bár később 14. havit ígért, amit azóta se tartott be.

10 évvel később van képük azzal kampányolni, hogy 2021-ben 1 hetit adnak.

Jegyzetek

  1. Így lett a TB-járulékból adó. Mihályi Péter és Juszt László beszélgetése www.facebook.com (2013. máj. 13.) (videó)
  2. Csernátony Csaba: Mekkora a különbség a magyar nyugdíjak között? www.napi.hu (2019. nov. 23.)
  3. BRÉKING! Bebetonozták a nyugdíjminimum összegét. www.nyugdijguru.hu (2020. dec. 31.) 28500 Ft-ban, időkorlát nélkül.
  4. Tamásné Szabó Zsuzsanna: Számolják fel a nyomort, adjanak alapnyugdíjat! – követelik a szakszervezetek. 24.hu (2020. jan. 29.)
  5. Facebook/Vadai Ágnes.

Források

További információk

Kapcsolódó szócikkek