Rabszolgatörvény

A Politika wikiből
(Politika:Rabszolgatörvény szócikkből átirányítva)
Sztrájkra hívó szórólap a 2019. január 5-i tüntetésről
Ironikus felhívás a 2019. január 5-i rabszolgatörvény elleni tüntetésre. Forrás: Facebook
Felhívás a 2019. január 19-i sztrájkra. Forrás: Facebook

Szatmáry Kristóf (Fidesz) és Kósa Lajos (Fidesz) 2018. november 20-án nyújtotta be az Országgyűlésnek A munkaidő-szervezéssel és a munkaerő-kölcsönzés minimális kölcsönzési díjával összefüggő egyes törvények módosításáról című törvényjavaslatát a Munka törvénykönyve módosításáról.[3628 1] A javaslat a köztudatba rabszolgatörvény néven vonult be. Az osztrák sajtó BMW-törvénynek (BMW-rabszolgatörvénynek) nevezi.[1]

A törvényjavaslatnak nincs indoklása, bár a jogalkotási törvény[2] 18. §-a ezt előírja. A fidesz-frakció szerint sokan szívesen dolgoznának még többet. „Ez elől szeretnénk lebontani a bürokratikus akadályokat.”[vélemény 1] Nem világos viszont, hogy ha a kormány és a fidesz szerint a törvény a munkavállalóknak jó,[vélemény 2] miért kezdődött ellene mégis tüntetéssorozat.

Az sem világos, hogy a KDNP hogyan egyezteti össze a megnövelt túlórát korábbi érvelésével, amikor a vasárnapi bolt zárvatartást azzal indokolta, hogy a dolgozók megfelelő mennyiségű pihenőidőt kaphassanak. A KDNP véleményét azóta sem hallottuk a rabszolgatörvényről.

A javaslat utolsó paragrafusa[3628 2] szerint megfelel az Európai Parlament és a Tanács 2003/88/EK (2003. november 4.) irányelvének. Ennek ellenére nem sokkal a parlamenti elfogadás után, még a kihirdetés előtt az Európai Bizottság vizsgálni kezdte a törvényt.[3]

Az eredetihez képest módosult törvényjavaslatot az Országgyűlés 2018. december 12-i ülésnapján fogadta el. Áder János december 20-án írta alá, és már aznap ki is hirdették (2018. évi CXVI. törvény).[3628 3] 2019. január 1-jén lépett életbe.[3628 4]

Az ellenzék az Alkotmánybírósághoz fordult a parlamentben történtek miatt, közjogi érvénytelenség kimondása érdekében, de az Alkotmánybíróság elutasította az indítványt.[utó 1]

A törvénymódosítás tartalma

A törvényben használt fogalmakat külön szócikk ismerteti.

Az eredetihez képest módosult törvényjavaslatot az Országgyűlés 2018. december 12-i ülésnapján fogadta el, és még aznap megkezdődtek ellene a tüntetések. A két fő kifogás:

  • 400 óra éves túlórakeret
  • 3 évenkénti elszámolás az egyenlőtlen munkabeosztásban dolgozóknak. Ilyen munkarendben dolgozik a munkavállalók 10–15%-a.[egyeztet 1]

Mindkettővel kapcsolatban felmerült a gyanú, hogy sérti az Uniós jogszabályokat. Az Európai Bizottság vizsgálja, hogy a törvény sérti-e az Európai Uniónak a munkaidő szervezésével és a szociális partnerekkel való egyeztetési kötelezettséggel kapcsolatos szabályait.[3]

400 órás túlórakeret

A rabszolgatörvény a rendkívüli munkavégzés szabályait módosította. Az egyenlőtlen munkarendben dolgozók beosztás szerinti munkaideje nem változott.

A törvényjavaslat 8. §-a szerint:

Az Mt. 109. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„109. §
(1) Naptári évenként kétszázötven óra rendkívüli munkaidő rendelhető el.
(2) A munkavállaló és a munkáltató írásbeli megállapodása alapján - az (1) bekezdésben foglaltat
meghaladóan - naptári évenként legfeljebb százötven óra rendkívüli munkaidő rendelhető el
(önként vállalt túlmunka). A munkavállaló a megállapodást a naptári év végére mondhatja fel.
(3)…”

A kollektív szerződés lehetővé tehet 300 órás rendkívüli munkaidőt, de ilyenkor az önként vállalt túlmunka legfeljebb 100 óra lehet.[3628 5]

Ez évi 400 óra túlórát jelent, azaz hetenként majdnem 8 órát. Ezzel visszaáll a 6 napos munkahét.

A legtöbb magyar dolgozó nem ismeri a jogait, vagy nem mer élni velük az elbocsátástól félve, így az elvileg önkéntes 150 óra nem feltétlenül valóban az.

Az Európai Unió szabályai szerint a heti (átlagos) munkaidő nem haladhatja meg a 48 órát. Ebből jön ki az évi 416 = 52×48 órás keret. A 400 óra pedig úgy, hogy 2 hét szabadságot kötelező egyben kiadni, 50×8 túlóra épp 400. A szabadság többi része (legalább újabb két hét) a törvényjavaslat szerint ledolgoztatható (gyakorlatilag túlórapótlékkal megváltható).[egyeztet 2]

400 órás évi túlmunkakeret több EU-országban is van, de ezekben az országokban jóval kevesebb a kötelező munkaidő. Németországban, Dániában, Franciaországban évente 1500 óra (kicsit több), Magyarországon (Romániával és Lengyelországgal együtt) 1900 óra.[utó 2]

3 évenkénti elszámolás

A Munka törvénykönyve szerint eltérő megállapodás hiányában az elszámolási időszak hossza négy hónap, bizonyos munkakörökben 6 hónap.[Mt 1] Ez nem változott.

A törvényjavaslat 3. § szerint:

Az Mt. 94. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A munkaidőkeret tartama, ha ezt objektív vagy műszaki vagy munkaszervezéssel kapcsolatos
okok indokolják, kollektív szerződés rendelkezése szerint legfeljebb harminchat hónap."

Eddig a (3) bekezdésbeli munkaidőkeret 12 hónap volt.

Ez csak az egyenlőtlen munkaidőbeosztásban (jellemzően munkaidőkeretben) dolgozókat érinti, ha a beosztás szerint kell túlmunkát végezni. A túlmunka mértéke csak az időkeret végén derül ki, így nem is lehet korábban elszámolni. A rendkívüli túlmunkát, ill. a fix beosztásban dolgozóknak (pl. hivatalok) továbbra is havonta számolják el a túlórákat. A kettő között az a különbség, hogy a beosztást legalább egy héttel korábban meg kell adni, és 4 nappal a munka előtt már nem lehet módosítani, egyébként a túlmunka már rendkívülinek számít.

A 3 éves munkaidőkeret indokolatlanul hosszú (a nyugati országokban ritkán hosszabb fél évnél). Bár elvileg csak megegyezés (kollektív szerződés) esetén alkalmazható, Magyarországon kevés az erős szakszervezet, amelyik szükség esetén akár az utcára is ki tudja vinni az embereket, következésképp rossz az alkupozíciója. A 3 év nem a (magyar) munkavállaló, hanem a (külföldi) nagytőkések érdeke.

Az egy éves munkaidőátlag-számítási időszak az Uniós szabályok szerint nem haladható meg. Ezen kívül a nálunk 2012-ben bevezetett elszámolási időszak nincs az Uniós jogrendszerben. E két dolog miatt a törvény alighanem sérti az Uniós jogot (az utóbbi már eddig is sértette, de eljárás nem indult).

Munkaidőnyilvántartás

A harmadik kifogás a törvényjavaslat ellen, hogy olyan bonyolult nyilvántartási rendszert tesz szükségessé, amelyet a dolgozók nem tudnak követni, és csak számítógéppel lehet megvalósítani.

A törvénymódosítás története

2017 áprilisában a parlament Gazdasági bizottsága már benyújtott egy hasonló tartalmú törvénymódosítást, de akkor az általános vita lefolytatása után a bizottság visszavonta a javaslatát.[4]

Benyújtás, érdekegyeztetés

2010 óta gyakorlattá vált, hogy fontos törvényeket – köztük a rabszolgatörvényt is – egyéni képviselők nyújtanak be, hogy elkerüljék a szakmai egyeztetés kötelezettségét.[5][6] Pedig ez a parlamentáris demokrácia lényege: ettől lesznek legitimek (a nagy többség számára elfogadhatók) a törvények. Ezúttal feltehetően azért történt így, mert a Pénzügyminisztérium egy a honlapján található jelentés szerint pontosan tisztában volt a helyzettel.[egyeztet 3]

A rabszolgatörvényről valamennyi szakszervezet úgy nyilatkozott, hogy velük nem egyeztetett senki. Ezt Kósa Lajos is elismerte: egy interjúban[egyeztet 4] azt mondta, a törvényjavaslatról a november 26-i héten kezdődnek az egyeztetések, mert „a javaslat általános parlamenti vitája sem kezdődött el, annak napirendre tűzéséről hétfőn dönt a gazdasági és a vállalkozásfejlesztési bizottság. Csak ezt követően lehet érdemi egyeztetéseket folytatni.” Az csak az interjú után derült ki, hogy az egyeztetést november 28-ára hívták össze, miközben 27-én már le is folytatták a törvényjavaslat általános vitáját.[7]

Ez tökéletesen ellentmond a józan észnek (egy szakmailag hibás javaslatról teljesen értelmetlen politikai egyeztetést folytatni), de a 2010 novemberében – már az Orbán kormány alatt – elfogadott jogalkotási törvénynek is:[2]

17. § (1) A jogszabály előkészítője – a jogszabály feltételezett hatásaihoz igazodó részletességű – előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felméri a szabályozás várható következményeit. Az előzetes hatásvizsgálat eredményéről a Kormány által előterjesztendő törvényjavaslat, illetve kormányrendelet esetén a Kormányt… tájékoztatni kell…

(2) A hatásvizsgálat során vizsgálni kell
a) a tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélt hatását, különösen
   aa) társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásait,
   ab) környezeti és egészségi következményeit,
   ac) adminisztratív terheket befolyásoló hatásait, valamint
b) a jogszabály megalkotásának szükségességét, a jogalkotás elmaradásának várható következményeit, és
c) a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételeket.

Az Alkotmánybíróság – még az alaptörvény 2011. áprilisi elfogadása előtt – több alkalommal is rámutatott arra, hogy az egyéni képviselői indítvánnyal benyújtott törvénymódosítás alkotmányossági szempontból aggályos, mivel a törvények előkészítéséért a kormány a felelős. Az egyéni képviselői indítvány kellő előkészítettség hiányában alkotmánysértő lehet. Az így benyújtott törvényjavaslat nem tartalmaz semmilyen hatástanulmányt, az intézkedések semmilyen várható vagy lehetséges következményeire történő utalást, illetve tájékoztatást arról, folyt-e, és ha igen előzetes egyeztetés a javaslat elkészítése során.[8]

A kormány a munkaügyekkel kapcsolatos érdekegyeztetésre már 2013-ban létrehozta a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumát, melynek tagja többek között a három legnagyobb szakszervezet. A benyújtók velük sem egyeztettek; a három szakszervezet a benyújtás után azonnal tiltakozott a törvényjavaslat ellen. A Magyar Szakszervezeti Szövetség december 8-ra tüntetést jelentett be.[7] A bejelentésben tiltakozott az érdekegyeztetés ismétlődő elmaradására.[9]

A munkaidőkeret a korábbi szabályok szerint 4 (bizonyos munkakörökben 6) hónap volt, amit a kollektív szerződésben 1 évre lehetett emelni. A szakszervezetek az új szabályozás elleni tiltakozást többek között arra alapozták, hogy amikor az Audi Hungaria Zrt-nél felemelték 1 évre a munkaidőkeret hosszát, a túlórakifizetések összege drasztikusan csökkent.[egyeztet 5]

Az elképzelés nemcsak a szakszervezeteket, de a munkaadókat is váratlanul érte: bár a minimálbértárgyalások kapcsán az utóbbi időben többször is háromoldalú egyeztetések zajlottak a kormánnyal, ezeken a túlóráztatás kérdése nem került szóba.[egyeztet 6]

A november 28-i és december 3-i szakszervezeti egyeztetés a törvény két leginkább vitatott pontján annyit változtatott, hogy a 400 órát a dolgozó beleegyezéséhez, a 3 éves elszámolást kollektív szerződéshez kötötte. Kósa Lajos a szabadnapok terén is tett engedményeket.[egyeztet 1][egyeztet 7]

A kormányoldal arra hivatkozik, hogy az új szabályok elfogadása önkéntes. A munkavállalók viszont attól tartanak, hogy aki nem fogadja el, azt fel sem fogják venni, később fenyegetik kirúgással vagy egyéb szankciókkal a túlórázást megtagadót, vagy eleve belekalkulálják a szabályok megsértése miatti bírságot a költségeikbe.[10]

A törvény fogadtatása

A törvényjavaslat benyújtása utáni első közvéleménykutatás szerint az emberek 73%-a úgy gondolja, hogy a törvény a munkáltatóknak jó, 12% szerint a munkáltatónak és munkavállalónak egyaránt, 9% szerint a munkavállalóknak jó. A fidesz-szavazókon belül a három szám 38, 35 ill. 18%. (A fennmaradó néhány % nem tudott válaszolni.) Közben a kormány folyamatosan azt kommunikálja, hogy a törvény jó a munkavállalóknak.[vélemény 2] De miért akarja jobban tudni, mi a jó nekik, mint ők maguk?

Az emberek 66%-a ért egyet az utcai megmozdulásokkal. A fidesz-szavazókon belül ez az arány 38%.

Figyelemre méltó, hogy a megkérdezettek 92%-a hallott a törvényről.[vélemény 3]

Általános vita

Az általános vitát november 27-én este 8 és éjfél között tartották. Az ellenzéki képviselők kifogásolták a késői időpontot, és azt, hogy Lezsák Sándor levezető elnök három ellenzéki képviselőtől megvonta a szót:

Az Országgyűlésről szóló törvény szerint:

46. § (1) Azt a felszólalót, aki felszólalása során nyilvánvalóan indokolatlanul eltér a tárgytól, vagy ugyanabban a vitában feleslegesen saját vagy más beszédét ismétli, az ülést vezető elnök felszólítja, hogy térjen a tárgyra, egyidejűleg figyelmezteti az eredménytelen felszólítás következményeire.

(2) Az ülést vezető elnök megvonhatja a szót attól a képviselőtől, aki felszólalása során a második felszólítás ellenére is folytatja az (1) bekezdésben meghatározott magatartást.


49. § (1) Az ülést vezető elnök felszólítás és figyelmeztetés nélkül megvonhatja a szót attól a felszólalótól, aki az ülést vezető elnök döntését, ülésvezetését - ügyrendi javaslat kivételével - kifogásolja. Az a felszólaló, akitől az ülést vezető elnök felszólítás és figyelmeztetés nélkül vonta meg a szót, kérheti a házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottság eseti jellegű állásfoglalását.


(3) Akitől a szót az (1) bekezdés, a 46. § (2) bekezdése vagy a 48. § (2) bekezdése alapján megvonták, ugyanazon az ülésnapon, ugyanazon napirendi pont tárgyalása során nem szólalhat fel újra.

Mesterházy Attila és Vadai Ágnes pedig egyszerűen nem kapott szót, mert az elnök feltételezte, hogy ismételni fog.[áltvita 1] A szó meg nem adása a Házszabály megsértése.[Ház 1]

Az ellenzéki frakciók ügyrendi felszólalásokban kezdeményezték a Házbizottság ill. az Ügyrendi bizottság összehívását. Másik levezető elnököt kértek, és kérték az ülés felfüggesztését, amíg a szerintük elfogult elnök szerepét tisztázzák, erre azonban nem került sor.[áltvita 2]

Ez az Országgyűlésről szóló törvény megsértése:
13. § (5) A Házbizottságot össze kell hívni, ha ezt bármelyik képviselőcsoport vezetője kéri. Ha a Házbizottság összehívását az Országgyűlés ülésezése alatt kérik, a Házbizottság ülését legkésőbb annak az ülésnek a végére kell összehívni, amelyen az összehívás kezdeményezése megtörtént.

Tordai Bence reklamálta, hogy kétperces felszólalásra nem kapott szót, de a jegyzőkönyv szerint nem volt a teremben, amikor szót kapott volna.[áltvita 1]

Az általános vitában az ellenzéki képviselők hevesen támadták a törvényt. Varga-Damm Andrea[11] (Jobbik) szerint „2006-ban Budapestet ennél sokkal kevesebbért gyújtották fel.” Az MSZP-s Harangozó Tamás azt mondta, „a magyar kormány a magyar dolgozókat eladta a német multiknak és az itthoni oligarcháknak.”

Kósa Lajos a vitában szinte egyáltalán nem válaszolt a felvetésekre, zárszavában csak annyit mondott, hogy „rég hallott ennyi marhaságot”.[áltvita 3]

Szakszervezeti tüntetés december 8-án

Az első rabszolgatörvény elleni tüntetésre a szervezők december 3-án a Kossuth térre kaptak engedélyt, de Kövér László 5-én lezáratta az előre kijelölt helyszínt olyan címen, hogy fogadja Marek Kuchcińskien lengyel politikust.[12] A tüntetést így a Jászai Mari téren tartották, onnan vonult az 5–10 ezer ember az Alkotmány utca Kossuth tér felőli végébe. A beszédek elhangzása után Komjáthi Imre MSZP alelnök a Kossuth teret visszafoglalni akarván átrohant a rendőrsorfalon egy zászlóval. Senki nem követte. Őt visszazsuppolták. Ezután a tüntetők egy része átvonult a lezárt Kossuth térhez, ahol felsorakoztak a rendőrök. Nem sokkal később sikerült áttörni a sorfalat, a rendőrök hátrébb húzódtak a Parlament bejáratáig.

A délelőtt 10 és déli 1 óra közötti tüntetés alatt a közszolgálati tévé, az M1 végig a párizsi tüntetést mutatta. A déli híradó is Párizsról és az olaszországi tüntetésekről szólt, de a végén egy rövid helyszíni tudósításban beszámolt az eseményről. A képeken csak a riportert lehetett látni, a tüntetőket nem. A riporter tömören összefoglalta a lényeges követeléseket.

A módosító javaslatok vitája

A módosító javaslatok vitáját december 11-ére tűzték ki. 10-én ellenzéki képviselők bejelentették, hogy közel 3000 módosító indítvánnyal akarják ellehetetleníteni az ülést (obstrukció).[módjav 1] A módosító indítványok a 10–12-i ülés napirendjére vonatkoztak, nem a törvényjavaslatra.

Igazságügyi bizottság

Kövér László az országgyűlési törvény alapján felkérte az Igazságügyi bizottságot,[ogytv 1] hogy foglaljon állást a napirend-módosító indítványokról. A bizottsági ülést 10-én 12:42-kor hívták össze; maga az ülés 3 perccel később el is kezdődött. (A Házszabály nem tartalmaz előírást, mennyi időnek kell a kettő között eltelnie.[Ház 2]) A fideszes bizottsági tagokat nyilvánvalóan tájékoztatták: ők ott voltak, míg az ellenzéki képviselők közül csak ketten értek oda, akik kifogásolták is az eljárást, és azt, hogy a bizottság csak Kövér László megkeresését vette napirendre, a plenáris ülés napirendjének módosítására vonatkozó ellenzéki javaslatokat nem. Ilyen rövid idő alatt egyébként is képtelenség megismerni Kövér László javaslatát.

A napirend elfogadása

A bizottság úgy foglalt állást, hogy a napirendet módosító indítványokról egyetlen szavazással lehet dönteni. Ez így is történt: 23 igen és 116 nem szavazattal az ülés egyetlen szavazással döntött a 2925 módosító indítványról. Ilyenre nem volt példa a parlament történetében. Törvényjavaslathoz fideszes képviselők (ellenzékben) már nyújtottak be obstrukciós céllal 1000-nél több módosítót, de ezeket a Ház egyenként szavazta le.

A döntést követően az ellenzéki képviselők kiabálással és sípolással zavarták az ülést.

A napirendről való döntés előtt, a napirendi felszólalások alatt a parlamenti őrség felsorakozott az ülésterem melletti lépcsőházakban. Vadai Ágnes „elképzelhetőnek tartotta, hogy Kövér László erőszakkal akarta eltávolítani az ellenzéki képviselőket az ülésteremből.” Hasonló posztot közölt Szabó Tímea is Facebook-oldalán; ő le is fényképezte a lépcsőházban sorakozó őrséget.[módjav 2] A beavatkozás végül nem történt meg: a napirend elfogadása és az ügyrendi felszólalások után az ellenzéki képviselők – a Mi Hazánk Mozgalom négy tagjának kivételével[módjav 3] – kivonultak az ülésteremből.[módjav 4] A sajtónak úgy nyilatkoztak, hogy szerintük a törvényjavaslatot vissza kell vonni.

Képviselők elleni szankciók

Az Országgyűlés elnöke súlyos rendzavarás miatt kizárta az ülésnapról Varga László szocialista képviselőt. A képviselők 115 igen, 35 nem szavazattal döntöttek erről.

Kövér László hozzátette, hogy Bangóné Borbély Ildikó (MSZP), Szabó Sándor (MSZP), Kunhalmi Ágnes (MSZP), Tóth Bertalan (MSZP) és Varju László (DK) esetében is szankciókat fog javasolni a Ház méltóságát és rendjét súlyosan zavaró magatartásuk miatt.[módjav 5] Ez végül elmaradt.

Vita a bizottsági javaslatokról

A törvényjavaslathoz egyik képviselő sem nyújtott be módosító indítványt. Kósa Lajos zárszavában ezt szóvá is tette.[módjav 6] A december 11-i ülésnapon a plenáris ülés így csak a bizottságok által benyújtott javaslatokról tárgyalt.

A törvény elfogadásának körülményei

A december 12-i ülés néhány perccel 11 óra előtt kezdődött (volna). Az ellenzék elfoglalta az elnöki emelvényt, így az ülés vezetésére kijelölt alelnök, Latorcai János nem jutott fel az emelvényre. Az ülést Kövér László nyitotta meg a képviselői helyéről, és az ülés többi részében az elnök nem az emelvényről, hanem a patkóból vezette az ülést. Ez már csak azért is elképzelhetetlen, mert az elnök nem tud a jegyzőkkel kommunikálni. Ez esetben két KDNP-s jegyző segítette a KDNP-s levezető elnököt (mert ők közel ültek hozzá a patkóban) – ez is ellenkezik az országgyűlési törvénnyel[ogytv 2].

Az országgyűlési törvény[ogytv 3] így rendelkezik:
Ha az Országgyűlés ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülést vezető elnök az ülést határozott időre felfüggesztheti vagy berekesztheti. Az ülés berekesztése esetén a házelnök új ülést hív össze. Ha az ülést vezető elnök határozatát nem tudja kihirdetni, elhagyja az elnöki széket, amellyel az ülés megszakad. Az ülés megszakadása esetén az ülés csak akkor folytatódhat, ha a házelnök újból összehívja azt.
Ez esetben az elnök fel sem jutott az emelvényre, tehát nyilvánvaló, hogy az ülést el sem lehetett (volna) kezdeni. A patkóból vezetett ülés olyan törvénysértés, ami miatt könnyen lehet, hogy valamennyi aznap megszavazott törvény közjogilag érvénytelen.

Kövér László megnyitójában a Házszabály által lehetővé tett[Ház 3] fegyelmi szankciókat helyezett kilátásba a tiltakozó képviselőkkel szemben, és megfenyegette őket, hogy megvizsgáltatja, nem esik-e súlyosabb elbírálás alá a rendbontás. Ezután átadta az ülésvezetést az ugyancsak a patkóban ülő Latorcai Jánosnak.

Az ellenzéki képviselők az „ülés” alatt szaladgáltak a teremben, sípoltak, kiabáltak, és mobiltelefonjukkal közvetítették a történteket. A Jobbik padsoraiban „Rabszolgák éve 2018 Köszönjük, Fidesz!” feliratú molinót feszítettek ki, LMP-s képviselők pedig a karzatról „Rabszolgamunka helyett tisztességes béreket!!!” feliratú cédulákat szórtak a kormánypárti padsorokba.

„Meginterjúvolták” Orbán Viktor miniszterelnököt, aki nem reagált a kérdésekre, és Kövér László házelnököt, aki kitérő válaszokat adott. A szavazások során Tordai Bence demonstrálta, hogy a képviselői szavazópultok képviselő kártya nélkül is működnek: bárki szavazhatott más képviselő helyett.[elfogadás 1]

Könnyen lehet, hogy összefüggés van a kártya nélküli szavazás és a patkóból vezetett ülés között, ha a hangosító- és szavazógép szoftverét nem készítették fel arra, hogy az ülésvezető elnök nem a pulpitusról vezeti az ülést. A felszólalóknak ui. az ülésen kézzel adják meg a hangot (a mikrofont az elnök kézzel el tudja némítani), míg az elnöki pulpitus mikrofonjai állandóan be vannak kapcsolva. Ez esetben az ülésvezető elnök hangosítása kézi mikrofonből történt, ami egyébként olyankor használatos, ha a hangosítógéppel megadott hanggal műszaki probléma van.
Az ülésteremben nemcsak ülést, hanem néha konferenciát is tartanak. A konferencia résztvevőinek nincs kártyájuk, így ilyenkor kártya nélkül működik a rendszer. Nem tudjuk, de elképzelhető, hogy a technikai személyzet csak így tudta megoldani a patkóból történt ülésvezetést. Ez megintcsak arra utalna, hogy fel sem merült korábban, hogy az elnök nem az emelvényről vezeti az ülést.

A kártya használatát szavazáskor egyébként nem írja elő sem az országgyűlési törvény, sem a Házszabály, de a gyakorlatban használják, és a levezető elnök a pulpitoson levő monitorán látja a behelyezett kártyák számát, így azt is, határozatképes-e az ülés.

Az ülésterembe a képviselők, az ülésre meghívottak,[elfogadás 2] a teremügyeletesek[elfogadás 3] és – a levezető elnök kérésére – a parlamenti őrség mehet be.[elfogadás 4] Ez esetben viszont Orbán Viktor magához rendelte a testőreit. Ez súlyosan Házszabályellenes: fegyveres testület szolgálatban levő tagja nem mehet be az ülésterembe (az őrség kivételével), különösen fegyverrel nem.

A törvényjavaslatot végül 130 igen, 52 nem és 1 tartózkodással (Herczeg Tamás[elfogadás 5] (fidesz); ő volt az egyetlen „átszavazó”) fogadták el.[elfogadás 6] A 6 szavazásban részt vevő független képviselő is elutasította a javaslatot.

Áder János köztársasági elnök (korábbi parlamenti elnök, alkotmányjogász) ott volt az ülésen.[elfogadás 7]

Az elfogadás hírére spontán tüntetés kezdődött a Kossuth téren, ami napokon keresztül megismétlődött, egyre szervezettebbé vált, 2019-re pedig sztrájk-készültséghez vezetett. A kormány nem tárgyal a sztrájkról sem.

A törvény utóélete

Nem sokkal a parlamenti elfogadás után, még a kihirdetés előtt az Európai Bizottság vizsgálni kezdte a törvényt.[3]

Az ellenzéki pártok az elfogadás körülményei miatt közjogi érvénytelenség kimondása érdekében az Alkotmánybírósághoz fordultak.[utó 3]

Több település önkormányzata úgy döntött, hogy az önkormányzati cégeknél nem fogják alkalmazni a túlóratörvényt: Szeged, Salgótarján, Dombóvár, Szombathely, Pesterzsébet,[utó 4] Rákospalota.[utó 5]

Vélemények

A rabszolgatörvény megeszi a jövőt, csak átmeneti megoldás. A „balatoni lángosozó” gondolkodásmódja: ha a működéshez külföldi munkaerő kell, akkor azt biztosítsák neki, ha az nem megy, akkor engedjék túlóráztatni.

2015-ben a migráncsok ellen az volt a vád, hogy elveszik a munkalehetőséget a magyar dolgozók elől. Most bajos lenne az ellenkezőjét mondani, miközben a migráncs-riogatás még zajlik. Ezért kellett a rabszolgatörvény.[13]

Jegyzetek

  1. Thorsten Benner: Sturmlauf gegen das BMW-Sklavengesetz. derstandard.at (2018. dec. 18.)
  2. ^ 2,0 2,1 2010. évi CXXX. törvény a jogalkotásról. Wolters Kluwer (2010. nov. 29.)
  3. ^ 3,0 3,1 3,2 Az Európai Bizottság vizsgálja a túlóratörvényt és a közigazgatási bíróságokat is. Magyar Narancs (2018. dec. 18.)
  4. T/15035: A munkaidő-szervezés egyes kérdéseiről. www.parlament.hu (2017. ápr. 11.)
  5. Somfai Peter: Törvény-keresztapák. fuhu.hu (2018. júl. 19.)
  6. Király András: A Kósa–Rogán-együttműködés kormánya. index.hu (2011. máj. 30.) „A nemzeti együttműködés kormánya kormányzásának elmúlt egy évében számtalan törvényt egyéni képviselői indítvánnyal nyújtottak be, kikerülve a kötelező egyeztetéseket.”
  7. ^ 7,0 7,1 Tüntetnek a szakszervezetek a "rabszolgatörvény" miatt. hvg.hu (2018. nov. 27.)
  8. Értelmezni vagy félreértelmezni? nepszava.hu (2015. szept. 5.)
  9. Ugyancsak egyeztetés nélkül írták át a köztisztviselőkre vonatkozó törvényt, 8 éven belül ötödször, nagyjából egyidőben a rabszolgatörvénnyel. Gulyás Erika: Majdnem 200 oldalon át sorjáznak a köztisztviselőket rosszul érintő változások. nepszava.hu (2018. nov. 22.)
  10. Varga Dóra: Simán bevállalják a büntetéseket a cégek, hogy széthajthassák a dolgozókat. nepszava.hu (2018. okt. 3.)
  11. Dr. Varga-Damm Andrea. www.parlament.hu
  12. 2018. évi LV. törvény a gyülekezési jogról. net.jogtar.hu (2018. júl. 31.) 13. § (3) a). „A közrendet veszélyezteti az is, ha… a diplomáciai vagy nemzetközi jogon alapuló egyéb mentességet élvező, Magyarországon tartózkodó személy vonatkozásában vállalt kötelezettség teljesítését akadályozza”
  13. Kiss Ambrus: Hogyan eszi meg a túlóra a jövőt? ujegyenloseg.hu (2019. jan. 13.)

Források

Törvényjavaslat, törvény

  1. Szatmáry Kristóf (Fidesz) – Kósa Lajos: T/3628. www.parlament.hu (2018. nov. 20.) Az eredetileg benyújtott törvényjavaslat szövege.
  2. Az elfogadott javaslat 17. §-a.
  3. Magyar Közlöny 207. szám, 2018. december 20. A kihirdetett törvény.
  4. Az elfogadott javaslat 16. §-a.
  5. 11. § (3)
  1. ^ 1,0 1,1 Az általános vita lezárása
  2. Ügyrendi felszólalások: 284–302.
  3. Balhéba torkollt a túlóranövelés parlamenti vitája, megvonták a szót az ellenzéki képviselőktől. 444.hu (2018. nov. 28.)

Benyújtás, egyeztetések

  1. ^ 1,0 1,1 Dzindzisz Sztefan: Rabszolgatörvény: fontos változásokat jelentett be [[wikipedia:hu:Kósa Lajos (politikus)|Kósa Lajos]]. www.napi.hu (2018. dec. 3.)
  2. Tízórás munkanapok jöhetnek a rabszolgatörvény miatt! olkt.hu (2018. dec. 8.)
  3. Torontáli Zoltán: A minisztériumban pontosan látják, hogyan dolgoztatják túl a magyar munkást. g7.hu (2019. jan. 18.)
  4. Thurzó Katalin: [[wikipedia:hu:Kósa Lajos (politikus)|Kósa Lajos]]: Nem lesz kötelező robotmunka. magyaridok.hu (2018. nov. 24.)
  5. K. Kiss Gergely: Munkaidőszabályok: meghökkentő tény az Audiról. www.napi.hu (2018. nov. 30.)
  6. Varga Dóra: Életveszélyes lenne a közlekedésben a rabszolgatörvény. nepszava.hu (2018. nov. 23.)
  7. A másik benyújtó, Szatmáry Kristóf nem vett részt az egyeztetéseken.

A december 8-i tüntetés

Módosító javaslatok

  1. Herczeg Márk: Az ellenzék 2800 módosítót ad be a túlóratörvényhez, hogy megpróbálja megakadályozni a Fideszt az elfogadásában. 444.hu (2018. dec. 10.)
  2. Óriási botrány a Parlamentben: üvöltözés, sípolás, fellázadtak az ellenzéki képviselők – Már a lépcsőn sorakozik a házőrség. www.blikk.hu (2018. dec. 10.)
  3. Jól nézzék meg őket! Ez a bagázs tart ki a Fidesz mellett! olkt.hu (2018. dec. 10.)
  4. OGY: a túlórákat érintő törvényjavaslatról vitáztak a képviselők. www.kisalfold.hu (2018. dec. 10.)
  5. 48. ülésnap (2018.12.10.), 39. felszólalás. www.parlament.hu (2018. dec. 10.)
  6. Kósa Lajos zárszava. www.parlament.hu (2018. dec. 11.)

Elfogadás

  1. Botrány a Magyar Parlamentben! - 2018. December 12. YouTube (2018. dec. 12.) Latorcai János a patkóból vezeti az ülést. „Interjú” Kövér Lászlóval és Orbán Viktorral. Kártya nélkül lehet szavazni..
  2. Állandó meghívott a köztársasági elnök (ő bármikor felszólalhat), a kormány nem képviselő tagjai és helyetteseik és a legfőbb ügyész (ők interpellálhatók/kérdezhetők). Egy-egy ülésre kap meghívót az Országgyűlés alá tartozó szervezet vezetője (pl. országgyűlési biztos), amikor az éves jelentését tárgyalják.
  3. A teremügyeletesek viszik a vizet, szükség esetén a hordozható mikrofont, és egyéb technikai jellegű segítséget nyújtanak az üléshez.
  4. A látogatók csak a karzaton foglalhatnak helyet.
  5. Herczeg Tamás. www.parlament.hu
  6. 2018.12.12.13:29:25-i szavazás. www.parlament.hu (2018. dec. 12.)
  7. Czinkóczi Sándor: Áder Jánosnak a káoszban lezavart szavazásokkal biztos nem lesz baja, amikor aláírja a törvényeket. 444.hu (2018. dec. 19.)

Utóélet

  1. Irány a gyár, üzeni az Ab: mindent rendben találtak a rabszolgatörvény elfogadása kapcsán. nepszava.hu (2019. ápr. 10.)
  2. Jámbor András: Brüsszelnek is baja van a rabszolgatörvénnyel, kötelezettségszegési eljárás is indulhat. merce.hu (2019. feb. 5.)
  3. Alkotmánybírósághoz fordulnak a rabszolgatörvény megszavazása miatt. hirklikk.hu Az ellenzéki pártok közjogi érvénytelenség miatt.
  4. Bohus Péter: Pesterzsébeten és a fideszes Fehérváron is elutasították a túlórázást. index.hu (2019. jan. 19.) Fehérváron – a cikk címével ellentétben – nem utasították el..
  5. A XV. kerület is bojkottálja a túlóratörvényt. magyarnarancs.hu (2019. jan. 30.)

A munka törvénykönyve

  1. 94. § (1) és (2)

Az Országgyűlésről szóló törvény

  1. 61. §
  2. 5. § (2)
  3. 51. §

Házszabály

  1. 36. § (6)
  2. 110–112. §
  3. 51/A. §

Vélemények

  1. Fidesz: Ne legyen bürokratikus akadálya, hogy valaki többet dolgozhasson. www.hirado.hu (2018. nov. 21.)
  2. ^ 2,0 2,1 Horváth Bence: Kósa Lajos szerint a munkavállalók érdeke, hogy a kormány 250-ről 400 órára növelje a kivethető túlórák számát. 444.hu (2018. nov. 24.)
  3. Bohus Péter: Publicus: A többség egyetért az utcai tüntetésekkel. index.hu (2018. dec. 21.)

Kapcsolódó szócikkek