Politika:Tuareg

Innen: Politika
Tuareg. Forrás: Tuareg - Szabó Gábor blogoldala (Facebook)

Szabó Gábor (politikai becenevén Tuareg) 1992-ben diplomázott a SOTE-n fogorvosként. A gyermekkori fluorózist kezdte kutatni, de a közélet is érdekelte. Jelenleg a Kossuth tériek csoport vezetőjeként ismerik. A csoport az ellenzéki pártok összefogásáért küzd, miközben a csoportot valamennyi ellenzéki párt elutasítja.

Az ő nevéhez fűződik az az ellenzéki körökben terjedő tévhit, hogy százezer emberrel közfelkiáltással lehet alkotmányozni.

Politikai előélete

1995-ben belépett a józsefvárosi SZDSZ-be. 1998-ban lett Takács Gábor embere, aki a Józsefvárosban alpolgármester, majd Csécsei Béla polgármester 2008 őszi lemondása után ügy­vezető polgármester lett.

2002-es önkormányzati választás

A VIII. kerületben fölényesen nyert az MSZP–SZDSZ koalíció. Tuareg a szociális és költségvetési bizottság alelnöke lett.

Kinevezték közbiztonsági és közterületi tanácsnoknak is. Ő gyorsította fel a térfigyelő kamerarendszer programját: az addigi 16 kamerához még százat adtak át, bekötve a rendőrséghez. Tuaregnek meggyőződése, hogy „néhány hónap alatt ennek köszönhetően tűnt el a kerületből ezer prostituált és a háttérből ötezer bűnöző”. Abban a ciklusban született az önálló józsefvárosi közterület-felügyelet, a rá épülő komplex közterületi rendszer, amiben összekapcsolták a várostakarítást, a rendészetet és a rendőrséget. Tuareg ma is úgy véli, hogy „Budapest legtisztább, legbiztonságosabb városrészét hozták létre”.

2006-os önkormányzati választás

Az MSZP nem volt hajlandó az SZDSZ-szel indulni. Csécsei Bélát megválasztották ugyan polgármesternek, de a testületben kisebbségben volt. A fidesz-frakció azonban megosztott volt: egyik része Kocsis Mátét, a másik a ­Gotthard Gábor frakcióvezető és Juharos Róbert dominálta csoportot támogatta. A belső csatában az előbbiek nyertek 8:7 arányban, és Kocsis Máté lett a frakcióvezető. Az önkormányzati testületben egy sajátos többség alakult ki a fél MSZP-ből, fél fideszből és az SZDSZ-ből. Alpolgármester az SZDSZ-es Takács Gábor és Kocsis Máté lett.

Tuareg 2007-ben lemondott az önkormányzati képviselői mandátumáról. 2008 áprilisától a szociális ügyekért felelős alpolgármesternek, Takács Gábornak adott tanácsokat havi 190 ezer forintért, 2009. márciustól pedig Csécsei Béla polgármester bízta meg ta­nács­adással havi bruttó 165 ezer forintért.

2009-ben Csécsei Béla betegsége miatt lemondott, az időközi polgármesterválasztást Kocsis Máté nyerte. Tuareg stratégiai tanácsadó maradt az új fideszes polgármester mellett, akihez egyébként személyes barátság is fűzte.

2010-es önkormányzati választás

A választást a fidesz fölényesen nyerte. Tuareg várospolitikai és közbiztonsági tanács­adóként folytatta, de kocsmát is nyitott az önkormányzattól kedvezményesen bérelt Szentkirályi utcai pincehelyiségben, ahová a 2006-os furcsa koalíció tagjai is jártak. 2013-ban a kocsma csődbe ment; Tuareg szerint a 2012-es dohányzás elleni törvény miatt.

Az önkormányzatot a guberálást tiltó helyi rendelet bevezetése után folyamatosan támadták a hajléktalanok érdekeit védő civil szervezetek. Tuareg helyi népszavazást kezdeményezett a hajléktalanok jogainak korlátozására. Bár a népszavazás eredménytelen lett a 17%-os részvétel miatt, a voksolók 80%-a a korlátozást támogatta. Gondolom, a hajléktalanok lakcím híján nem vehettek rajta részt. Kocsis Máté polgármester a népszavazás „eredményére” hivatkozva felülbírálta Szabó Máténak, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa ellenvéleményét a guberálás tiltására.

Józsefvárosi Városüzemeltetési Szolgálat

2011 októberében Tuareg a Józsefvárosi Városüzemeltetési Szolgálat (JVSZ) vezetője lett (elődje, Murányi László a TEK-hez igazolt). A JVSZ kátyúzott, takarított, kertészkedett, városrészt felügyelt – és 2012 elejétől kezdve az erre a célra beszerzett, elrettentésül feketére festett, böhöm amerikai terepjárókkal kezdtek járőrözni. A külsős szerződések felmondásával Tuareg szerint éves szinten 400 milliót takarított meg az önkormányzatnak – és okozott ennyi bevételkiesést „valakiknek”.

A JVSZ-nél betanított munkásként alkalmazta Portik Tamás egykori emberét, Sarkadi Józsefet, aki Tuareg szerint a Citadella diszkó parkolóját felügyelte, és többedmagával rendszeresen ellenőrizte, nem tettek-e bombát Portik autójába. Könnyen lehet, hogy a rendőrségi akció ennek köszönhető.

2012 márciusában egy rendőrségi akció vetett véget a JVSZ tevékenységének. Az akciót Kalmár ezredes, a Vizoviczki-ügy[1] első rendű gyanúsítottja vezette. Bár a JVSZ-nél csak egy hajléktalantól elvett rozsdás baltát találtak, a polgármester nem állt ki a „jófiúkért”, ezért Tuareg beadta a lemondását. Ezután rendőrségi eljárás indult ellene a JVSZ élén végzett tevékenyséért 70 mFt-s károkozás miatt. Négyszer rabosították, házkutatást tartottak nála. Végül 4 ügyben találták vétkesnek el nem végzett munkák kifizetéséért, összesen másfél mFt értékben. Tuareg meggyőződése, hogy a JVSZ élén beletenyerelt valakinek az érdekeibe, ezért állították félre.

Az ügy óta Tuareg háborút vív korábbi jóbarátja, Kocsis Máté ellen. Próbálkozott kapcsolatot létesíteni az Együtt 2014–PM szövetséggel, de még tagnak sem vették be.

Az Ország Gyűlése Mozgalom

Az Ország Gyűlése Mozgalom jelvénye. Forrás: Facebook

Orbán Viktor 2014. júliusi, illiberálisozó tusnádfürdői beszédének[2][3] hatására kezdte szervezni Tuareg az Országház előtti sátras tüntetést, megalakítva Az Ország Gyűlése Mozgalmat (OGYM). (A mozgalomnak 2015 elején 2500 tagja volt.) Mivel egyik párt sem csatlakozott felhívásához, augusztus 8-án egyedül vágtak neki az akciónak. 2015 áprilisáig tartott a területfoglalási engedélyük, aminek meghosszabbítását már a bíróság is elutasította.[4]

A mozgalom visszaállította volna a 2010 előtti alkotmányt, a 2010 áprilisában érvényes választási törvényt, az Országgyűlést azonnal feloszlatta volna, és 2015. március 15-én százezer fős alkotmányozó nemzetgyűlést megtartásával közfelkiáltással szavaztatott volna az őszi szabad választásokig működő ideiglenes kormány tagjairól. Tuareg egy decibelmérővel mérte volna a közfelkiáltás erejét, és a tíz leghangosabb szimpátiát kiváltó jelöltet tekintette volna az átmeneti kormány tagjának. 2015. szeptember 15-én tartotta volna a szabad választásokat.

A százezer fő úgy jött ki, hogy a 2014-es békemeneten 90 ezren vettek részt. Tuareg úgy gondolta, hogy ha az elég a ⅔-hoz, akkor a százezer az alkotmányozáshoz is.[5]
A decibelmérő elég dilettáns megoldás. Aki közelebb van a mikrofon(ok?)hoz, annak több szavazata van.

A százezer fős alkotmányozó tömeg azóta is futótűzként terjed ellenzéki körökben, különösen az alkotmányos ellenállók között, bár a „törvény” eredetét – hogy ez Tuaregtől származó blöff – senki sem tudja.

A mozgalom sem civil, sem politikai támogatást nem tudott szerezni. 2015. január 10-i Kossuth téri tüntetésükre egyik párt sem ment el (egyedül Bokros Lajos volt ott az ismert politikusok közül), és kb. 200-an vettek rajta részt. A tüntetésen – melyet Tuareg „az összefogás napjának” nevezett – a mozgalom meghirdette a Tavaszi Vihart, a kormánybuktatás programját.

A tüntetés végén felállt egy 100–200 emberből álló fáklyás élőlánc, és esküt tettek, és ezentúl Kossuth térieknek hívják majd magukat.[6]

Kossuth tériek

A Kossuth tériek jelvénye. Forrás: Facebook
Tüntetés a Várban, a Miniszterelnökség odaköltözése ellen. Forrás: 24.hu

A csoport – mint az előző fejezet végén láttuk – Az Ország Gyűlése Mozgalom átnevezésével alakult. Ezzel az a probléma, hogy ilyen nevű csoport már 2006 óta létezett, az őszödi beszéd ellen alakult fideszes politikai csoport. Ők táboroztak korábban hosszabb ideig a Kossuth téren Gyurcsány távozását követelve.[7]

Nem tudni, hogy Tuareg szándékosan választotta ezt a nevet (szimbolikusan átvéve a Gyurcsány ellen tüntetők helyét), vagy egyszerű név-egybeesésről van szó.

A Kossuth tériek minden ellenzéki tüntetésen ott vannak (saját tapasztalat), és önálló akciókat is szerveznek, bár ezekről keveset ír a sajtó.

2018. szeptember 5. és október 5. között tüntetési engedélyt kaptak a Kossuth térre, de szeptember 10-én a rendőrség mégis eltávolíttatta a tüntetőket, mert Orbán Viktor a parlamentben fogadta Nguyen Phu Trong-ot, a Vietnami Kommunista Párt főtitkárát. Egyenként vitték ki a 26 tüntetőt a térről.[8] Ez más szóval azt jelenti, hogy Orbán törvények fölöttinek tartja magát. Ha ő akarja, törvényt sértet a hatóságokkal. Az eset szeptember 25-én már negyedszerre ismétlődött meg.[9]

A másik önálló tüntetés a 2019-es önkormányzati választások előtt egy sátor felállítása volt a Miniszterelnökség épülete előtt, „Viszlát a sitten, Döbrög1!” felirattal. A Várkapitányságtól egy hétre kapták az engedélyt, hogy Orbán Várba költözése ellen tiltakozzanak.[10]

2020. február 16-ára is tüntetést szervezetek Orbán évértékelő beszéde ellen,[11] de a Facebook-on terjedő információk szerint lefújták, mivel nem volt elég jelentkező.

Jegyzetek

  1. Jogerősen hét évet kapott Vizoviczki László. 444.hu (2018. okt. 3.)
  2. Orbán Viktor tusványosi beszéde. valasz.hu
  3. Orbán Viktor beszéde - Tusványos 2014 - Tusnádfürdő. YouTube
  4. Molnár Zoltán: Vége a parlament előtti sátrazásnak. 24.hu (2015. ápr. 24.)
  5. Szurovecz Illés: Ilyen a Tavaszi Vihar, ami elsöpörné Orbán Viktort. abcug.hu (2015. jan. 10.)
  6. Ötszázan skandálták, hogy Orbán, takarodj. hvg.hu (2015. jan. 10.)
  7. Czene Gábor: Így múlik el a Kossuth tériek dicsősége. nol.hu (2016. szept. 17.)
  8. Kökényesi Gábor: Oszlatás a Kossuth téren a pártfőtitkár miatt. 168ora.hu (2018. szept. 10.)
  9. De mi folyik ott a Kossuth téren? www.nyugat.hu (2018. szept. 25.)
  10. Urfi Péter: Nagy betűkkel írták fel Orbán irodája elé: „Viszlát a sitten, Döbrögi”. 444.hu (2019. aug. 28.) A Kossuth tériek tüntetése a Várban.
  11. Gulyás Balázs: Tüntetés lesz Orbán évértékelője alatt – Frissítve a BRFK válaszával! magyarhang.org (2020. feb. 9.)

Forrás

Videók: