Az alaptörvény érvénytelen

Innen: Politika
(Alkotmányos ellenállás szócikkből átirányítva)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Forrás: Bernát Éva (Facebook)
Tüntetés a diktatúra ellen. Forrás: OLKT
Az alkotmányos ellenállók ellenzéki tüntetéseken osztogatott szórólapja

Róna Péter szerint az alaptörvény egy jogszerűen meghozott törvény, de nem alkotmány, azaz nem áll a többi törvény fölött. Az alaptörvény szerint a benyújtóinak alkotmányozó hatalmuk van, pedig nincs. Magyarországnak nincs alkotmánya, tehát – megfelelő feltételek mellett – meg kell azt alkotni, és az azzal ellentétes jogszabályok (az alaptörvényt is beleértve) érvényüket veszítik.

A 2010-es választási kampányban a fidesz sohasem említett alkotmányozást, így aztán a választási eredményt sem lehet felhatalmazásként értékelni.

Az alaptörvény a felhatalmazást a történeti alkotmánnyal való jogfolytonosságból vezeti le. A preambulumban az van, hogy nem ismeri el a kommunista alkotmánnyal[1] való jogfolytonosságot, és azt érvénytelennek tekinti. A záró rendelkezések 2. pontjában viszont ezen érvénytelennek kimondott alkotmány alapján vezeti be az újat.

Az alaptörvény 81. pontja szerint népszavazással nem lehet alkotmányozni. Vagyis a népet a nép felhatalmazása nélkül zárja ki az alkotmányozásból. Pedig a nép van a hatalom fölött, és nem fordítva.

Vörös Imre véleménye

Az alaptörvény C cikkének második bekezdése kimondja, hogy a közhatalom kizárólagos birtoklására való törekvés ellen fel lehet és fel is kell lépni. Törvényes eszközökkel. De csak a törekvésnél szabja feltételként a törvényes eszközökkel való fellépést. Ha már megvalósult az önkényuralom, ilyen feltételnek nincs értelme.

Magyarországon az önkényuralom már tény. 2012-ben az alaptörvény életbe léptetése államcsíny volt. A fidesz tartós ⅔-át a 2014-es választási csalás alapozta meg, melyet az EBESZ 36 pontban kifogásolt. Az EBESZ véleményét nem hozták nyilvánosságra.

A normális állapotba visszatérés

első lépése kizárólag a választási rendszer megváltoztatása lehet. Ez mindennek a kulcsa, az Alaptörvénnyel… vagy bármi mással csak utána, a demokrácia és az alkotmányosság, a jogállam helyreállítása után lehet foglalkozni.
– Vörös Imre, volt alkotmánybíró

Az alaptörvény érvénytelenségét közhitelesen csak az Alkotmánybíróság mondhatja ki.[2]

Saját vélemény

Miközben o1g itt van a nyakunkon, egyesek vérszerződésen, alaptörvényen meg hasonló jogi huncutságokon törik a fejüket. Nem veszik észre, hogy a probléma nem jogi, hanem hatalmi természetű. Következésképp megoldani sem jogi, hanem hatalmi úton lehet. Erővel. A jog ebben lehet segédeszköz, de megoldás nem.

A kérdés az erő kifejezésének a módja. Nagyon nem mindegy: emberéletek múlhatnak rajta.

Miért nem jogi kérdés? Mert a jelenlegi hatalom fütyül a jogra. Még a saját maga által hozott törvényeket sem tartja be. A legitimitásuk alapjának tekintett alaptörvényt is törvénysértéssel fogadták el: a zárószavazás előtti, koherenciazavarokat kiküszöbölni hivatott módosítások közé érdemi módosításokat csempésztek, amiket így megvitatni sem lehetett.

Alaptörvény

Igen, tudjuk. Az alaptörvény érvénytelen. Viszont semmire nem megyünk vele, ha minden problémára ez a válasz: a 400 órára, a közigazgatási bíróságokra, az Európai Ügyészségre, a médiumok elfogultságára, meg ha meleg a sör. Talán még a dinoszauruszok is ezért haltak ki.

Az alaptörvény érvénytelensége csak eltereli a szót a tüntetésekről. Pont ez az Alkotmányos ellenálló csoport célja. Ők fideszes trollok. Vagy csak a feneküket nem akarják felemelni. Egyszerűbb a karosszékből okoskodni, mint tüntetni.

Ha egy elmebeteg késelni kezd az utcán, akkor nem azt keressük, milyen paragrafusokat szegett meg, hanem ártalmatlanná tesszük. Utána jöhetnek a paragrafusok.

Ugyanez van az alaptörvénnyel. Ha o1g eltakarodott, jöhet az alkotmányozás. Fordítva nem megy.

A Facebook szerint „Ez a hozzászólás sérti a zaklatásra és megfélemlítésre vonatkozó közösségi alapelveinket”, ezért csak én láthatom:

Az alkotmányos ellenállók feje tetejére állítják a valóságot. A karosszékben sóhajtoznak, hogy jaj de érvénytelen az alaptörvény, és nem tesznek semmit ellene. Zsolt Kodi Kodica egy ilyen alkotmányos ellenálló. Fideszes troll. Nem először írom le, mert ezek az alkotmányos ellenállók mindenhová odanyomják a hülyeségüket. Különösen ellenzéki események idején aktívak. Nemcsak azt hagyják figyelmen kívül, hogy amíg o1g hatalmon van, nem fog változni semmi, hanem azt is, hogy az alaptörvény érvénytelenségét nem a Facebookon kell kimondani, és nem nekik, hanem az Alkotmánybíróságnak.

100 000 ember

A dolgot súlyosbítja, hogy egy még elvakultabb társaság a Facebook-on azt híreszteli, hogy ha összegyűlik 100 000 ember, azok átvehetik a hatalmat. Törvényhelyet nem lehet kiszedni belőlük. És nem képesek/akarják megérteni, hogy össze tud gyűlni másik százezer, aki annak az ellenkezőjét akarja. Tehát nem is lehet ilyen szabály, hiszen önellentmondást tartalmazna. A téveszme Szabó Gábortól (Tuaregtől) származó blöff.

A szervezet neve: Alkotmányos ellenállás. Egy-egy ellenzéki esemény közeledtével minden Facebook-csoportot teleszórnak a reklámjukkal: ha visszavesszük a jogainkat, minden problémánk megoldódik. Csak épp arról nem beszélnek, hogyan vegyük vissza a jogainkat. Mert bajos lesz karosszékből, és amíg a fidesz hatalmon van.

A szervezet néhány tagja a Facebook-on:

  • Zsolt Kodi Kodica
  • Anna Harmathi

2019. március 18-án három kérdést tettem fel a fenti holnap Kapcsolat lapján:

  1. 2015. szeptember 1. óta hány aláírást sikerült összegyűjteniük?
  2. Meddig tart az aláírásgyűjtés?
  3. Mit fognak kezdeni az aláírásokkal?

Április 8-án ezt válaszolták:

Az aláírásokat 2017. augusztus vége óta gyűjtjük. Lassan, de halad. Az aláírások számát nem tudom megmondani, mert sokan nem vitték még fel a rendszerbe, hogy hol tartanak. Az aláírások célja, stb. benne van magában a törvénycsomagban, ami a weboldalon elolvasható.

Ez számomra azt jelenti, hogy nem halad. 2017 óta nem tudnak számot mondani.

Melyik az érvényes alkotmány?

Az alaptörvény előtt az 1949. évi XX. törvénynek az 1989-ben konszenzussal megfogalmazott változata volt érvényben. Ez egy ideiglenesnek szánt alkotmány volt, amit népszavazás ugyanúgy nem erősített meg, mint az alaptörvényt, és a konszenzus a hatalom és a nép önjelölt képviselői közötti megegyezés volt.

Az 1949. évi XX. törvény 1989 előtti változatát ma már senki nem tartja legitimnek, hiszen egy idegen hatalom idegen jogrendszerének a mintájára készült.

Az azt megelőző alkotmány szerint viszont Magyarország királyság. A Habsburg-ház 1921-es trónfosztása után Horthy Miklósnak kellett volna a király megválasztásáról gondoskodnia, ui. ez a kormányzó feladata: amíg a király akadályoztatva van (pl. kiskorú), addig vezeti az országot, ha nincs királya az országnak, akkor pedig a lehető legrövidebb idő alatt gondoskodik a királyválasztásról. Horthy ezt nem tette meg.

Ha nincs érvényes alkotmány, akkor alkotmányozni kell. Az új alkotmány elfogadása jogilag olyan, mintha egy új ország keletkezett volna (azzal a különbséggel, hogy bizonyos jogfolytonosságnak lennie kell). A teljes jogrendszert felül kell vizsgálni, beleértve a nemzetközi szerződéseket (EU-tagság, NATO-tagság) is – hiszen az ott vállalt kötelezettségek ellentmondhatnak az új alkotmánynak.

Történelmi alkotmány

A történelmi alkotmány sarkalatos törvények időben változó összessége. Nincs egységes szövege.

A történeti alkotmányok nem írásbeliek, és a rendelkezéseik a közmegegyezésen alapuló hagyományokon alapultak. Az 1938-as (nem írásbeli) alkotmány szerint az alsó- és felsőház és a király (kormányzó) együttes megszavazásával hozható létre.

Az 1946. évi I. törvény kikiáltotta a köztársaságot. Ezzel a történelmi alkotmány lényege szűnt meg: minden hatalom a királyé. Az 1938-as törvénnyel együtt lehetetlenné vált az alkotmányozás.

A történelmi alkotmányban az 1848-as áprilisi törvények jelentős fordulatot hoztak.

Geri Tibor

Geri Tibor jogot végzett határőr, aki szakdolgozatát alkotmányos kérdésekről írta, és ettől alkotmányjogásznak képzeli magát.[3] Rá szoktak hivatkozni az alkotmányos ellenállók, mint fő ideológusukra.

Az alkotmányos ellenállók tüntetései

  • 2019. április 30. RTL székház, 1500
  • 2019. március 15. 1400, RTL székház. Úgy szervezték, hogy ne lehessen odaérni 15-re a Szabad Sajtó útra, az összeellenzéki tüntetésre.
  • 2020. október 17. Kossuth tér, 12 órától
  • 2020. október 25. Kossuth tér
  • 2020. november 15–16. Kossuth tér

Jegyzetek

  1. 1949. évi XX. törvény
  2. Rónai Egon interjúja Vörös Imrével. Egyenes beszéd www.facebook.com (2018) (videó)
  3. Kicsoda Geri Tibor? YouTube (videó)

Forrás

Történelmi alkotmány

Kapcsolódó lapok

További információk