Vodafone

Innen: Politika
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A Vodafone emblémája – volt
Amikor először internetet rendeltem, a szolgáltatót Dunanetnek hívták. Azt megvette a Fibernet. Azt megvette a UPC. Azt megvette a Vodefone. Azt megvette a 4iG, és One-nak fogják hívni. „Természetesen” változik az összes szolgáltatás elérhetősége. Vagyis nem szabad szolgáltatást venni tőlük, ha el akarjuk tárolni a linkjét pl. weblapra, és nem akarjuk pár évenként módosítani. Tessék Google-t használni, az nemcsak ingyenes, de nem is változik. E-mail-szolgáltatása nincs is a Vodafone-nak. Pedig az eddig szolgáltatóknak volt, és nem emlékszem szerződésmódosításra.

A 2023. március 31-én lezárt üzleti évben a Vodafone 51 MFt adózás utáni veszteséget mutatott ki, mint azt Mártha Imre az okokkal együtt előre elmondta a 24.hu-nak (lásd alább) és a Partizánnak adott interjújában. Le is váltották a vezérigazgatót. A 4iG egyébként a többi üzletága révén kiemelkedően nyereséges lett.[1]

A magyar államnak 51%-os részesedése lesz a Vodafone-ban, és a saját befektetési cégén, a Corvinuson keresztül 41%. Az állam az MFB bankon keresztül 170 MFt hitelt nyújtott a 4iG-nek a vásárláshoz.

A vásárlás célját a szakértők sem tudják. Miért vesz mobilszolgáltatót az állam? És vezetékest is. És miért ad hitelt egy piaci szereplőnek? Senki nem tudja, hogyan fogja a Vodafone a hitelt kitermelni.

2022 márciusában a 4iG-nek a 150 MFt tőkéhez 537 MFt adóssága van, és az állami hitelen kívül 150 MFt-re lesz szüksége a vásárláshoz. Ilyen eladósodott cég piaci körülmények között nem kapna hitelt. Az adósság a Digi és az Invitel korábbi megvásárlásából származik.

A vásárlást a kormány kiemelt beruházássá nyilvánította, így a Gazdasági Versenyhivatal nem vizsgálhatja a versenyszabályokat. Az Európai Unió versenyhivatalának pedig nincs rá hatásköre.[2] Pedig a piacot szabályozó állam a piac szereplőjeként is beszállt az üzletbe. Az üzlet összeférhetetlen és a nagy piaci szereplő létrejötte is aggályos. A vásárlási szándék bejelentésekor az összes mobilszolgáltató árat emelt.

A vásárlás után a a 4iG-nek 40%, a Telekomnak 45% részesedése lesz a magyar piacon. A többi a kicsiké (pl. Yettel, de a 4iG 23,8%-ban ott is tulajdonos). Új szereplő nem várható, mert az 5G kiépítése nagyon sokban kerül. Vagyis verseny híján az árak nem fognak csökkenni. A 4iG az adósságával és 2–3 évig a két felvásárolt cég integrálásával lesz elfoglalva. Eközben a Telekom kényelmes helyzetbe kerül, és szabadon fejlesztheti a technológiáját.

30 évvel ezelőtt az európai kormányok beszálltak a mobiltechnológia fejlesztésébe, mivel az tőkeigényes volt. Azóta kiléptek. Magyarország pont fordítva csinálja.

A magyar kormány nincs vele tisztában, mit vesz. Egy olyan társaságot vásárolna meg a kormány és a 4iG, amelyben nincsenek eszközök, nincs benne adótorony, kábelek stb., csak adósság. Az eszközöket ugyanis jóval korábban mind kiszervezte a Vodafone – nem Magyarországon, hanem egész Európában – egy külön cégbe (úgy hívják Vantage Towers), amit majd a tőzsdére visz. Ez azt jelenti, hogy a magyar kormány által megvásárolt leányvállalat nem kapja meg a fejlesztéseket.

A 10 évre elnyert frekvenciavásárlási jog sincs kifizetve.

Az végképp érthetetlen, miért kellene adópénzből mobilszolgáltatót venni. Adópénzből fizetjük a rendőrséget, az oktatást, az útfejlesztést és általában a közfeladatokat, de nem a mobilszolgáltatást, amit négyen is ellátnak a piacon, ráadásul szabályozó eszközökkel ragyogóan lehet befolyásolni.

Jegyzetek

Forrás