„NATO” változatai közötti eltérés

Innen: Politika
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
(31 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
  +
[[Fájl:NATO.svg|bélyegkép|jobbra|A NATO zászlaja. Forrás: {{hulink|Észak-atlanti Szerződés Szervezete|Wikipédia}}]]
  +
  +
A '''NATO''' katonai védelmi szövetség: addig nem cselekszik, amíg valamelyik tagországot nem éri támadás. Azért jött létre, mert a két világháború kapcsán kiderült, hogy a kétoldalú megállapodások nem adnak biztonságot. A szövetségnek nincs önálló hadserege: a tagországok hadseregeiből áll.
  +
  +
A szövetség azzal az előnnyel jár, hogy a tagország nem kell minden katonai képességgel rendelkezzék, elég néhánnyal.
  +
  +
Az [[EBESZ]] 1999-es Isztambuli Chartája felhatalmazza a tagországokat, hogy szabadon válasszák meg a szövetségi szerződéseiket.
  +
{{bővebben|Orosz-ukrán háború/Álhírek#A NATO terjeszkedése kelet felé}}
  +
 
A magyar kormány nem tekinti az egész országot érintő kérdésnek a védelmi döntéseket, ugyanis novembertől kezdve a NATO-döntésekbe csak a miniszterelnöknek lesz beleszólása, a parlament felhatalmazása nélkül.<ref>{{CitWeb|url=https://24.hu/kulfold/2022/09/14/nato-kozep-europa-ukrajnai-haboru-konferencia-egyensuly-intezet/|tit=Itt az új hidegháború, de Putyin nem az új Brezsnyev|aut=D. Kovács Ildikó|date=2022-09-14}}</ref>
  
A magyar kormány nem tekinti az egész országot érintő kérdésnek a védelmi döntéseket, ugyanis novembertől kezdve a NATO-döntésekbe csak a miniszterelnöknek lesz beleszólása, a parlament felhatalmazása nélkül.<ref>{{CitWeb|url=https://24.hu/kulfold/2022/09/14/nato-kozep-europa-ukrajnai-haboru-konferencia-egyensuly-intezet/|tit=Itt az új hidegháború, de Putyin nem az új Brezsnyev|aut=D. Kovács Ildikó|date=2022-09-14}}</ref>
  +
  +
1999-ben a már akkor is mérhetetlenül kicsi Munkáspárt orosz támogatással csináltak NATO-ellenes népszavazási kampányt.<ref>{{youtube|gBvRSSeT1Dc|Beszélgetés az ukrán-orosz háborúról Rácz Andrással|aut=[https://www.gyimesilaszlo.hu/cgi-bin/valszem.cgi?5 Orosz Anna]|date=2022-12-15|misc=1:50:00}}</ref>
  +
  +
{| style="float: right; clear: right; margin-left: 10pt" class="wikitable sortable"
  +
|+ A NATO és Oroszország szárazföldi határai<ref>{{CitWeb|url=https://24.hu/belfold/2023/03/04/kover-laszlo-nato-oroszorszag-kozvetlen-hatarai-finnorszag-tevedes/|tit=Kövér László tévedett, amikor a NATO és Oroszország közvetlen határairól beszélt|date=2023-03-04}}</ref>
  +
! Ország !! Hossz<br>(km)
  +
|-
  +
| Norvégia || style="text-align: right" | 195,7
  +
|-
  +
| Észtország || style="text-align: right" | 294,0
  +
|-
  +
| Lettország || style="text-align: right" | 214,0
  +
|-
  +
| Litvánia || style="text-align: right" | 297,1
  +
|-
  +
| Lengyelország || style="text-align: right" | 232,0
  +
|-
  +
| '''Összesen''' || style="text-align: right" | '''1235,8'''
  +
|-
  +
| Finnország || style="text-align: right" | 1340,0
  +
|}
  +
  +
== Finnország és Svédország NATO-csatlakozása ==
  +
Törökország és Magyarország blokkolja Svédország NATO-csatlakozását, ezért ők az USA-val kétoldali szerződést fognak kötni.<ref>{{CitWeb|url=https://privatbankar.hu/cikkek/makro/kikerulik-orbant-es-erdogant--uj-egyezmeny-jon-washingtonnal.html|tit=Kikerülik Orbánt és Erdogant – új egyezmény jön Washingtonnal|aut=Káncz Csaba|date=2023-01-12}}</ref> {{vél|Vagyis nem kapunk tőlük segítséget, ha bennünket támadnak meg.}} A háború egyéves évfordulóján a fidesz-frakcióban ellenállás volt mindkét országgal szemben, ezért parlamenti delegáció utazik Svédországba és Finnországba, kivizsgálni az ottani helyzetet.<ref>{{CitWeb|url=https://24.hu/kulfold/2023/02/23/hiaba-kerte-orban-kocsis-szerint-vita-volt-a-nato-bovitesbol-ezert-delegaciot-kuldenek-svedorszag-es-finnorszag-kivizsgalasara/|tit=Hiába kérte Orbán, Kocsis szerint vita volt a NATO-bővítésből, ezért delegációt küldenek Svédország és Finnország kivizsgálására|aut=Kerner Zsolt|date=2023-02-23}}</ref> {{vél|Játsszák az eszüket.}}
  +
  +
A finn parlament elnöke nem lát összefüggést a NATO-folyamat és Magyarország uniós forrásainak befagyasztása között. {{vél|Vagyis az egész cirkusz arra való, hogy megkapjuk az EU-pénzeket.}} Másrészt a delegációt nem parlamenti, hanem fidesz-küldöttségnek tartja, mivel ellenzéki tagja nincs.<ref>{{CitWeb|url=https://hvg.hu/itthon/20230305_NATOcsatlakozas_Finnorszag_magyar_kuldottseg|tit=Finnországnak nincs mondanivalója a magyar parlament küldöttségének|date=2023-03-05}}</ref> Azt nyilatkozta, hogy a magyar fél nem kötötte a csatlakozást más ügyekhez, és nem támasztottak semmilyen feltételt a ratifikáláshoz. A finn politikusok Magyarországra vonatkozó kijelentéseit a szabad véleménnyilvánítás jogának tartja.<ref>{{CitWeb|url=https://24.hu/belfold/2023/03/09/finn-hazelnok-interju-matti-vanhanen-nato-csatlakozas-targyalas-magyar-delegacio/|tit=A finn házelnök szerint „egyáltalán nem volt felesleges” a NATO-csatlakozásról tárgyalni a magyar delegációval|aut=Papp Atilla|date=2023-03-09}}</ref>
   
 
== A NATO és Oroszország ==
  
== A NATO és Oroszország ==
  +
{{idézet|Határozottan kell fellépni az Ukrajnára támadó orosz elnökkel, Vlagyimir Putyinnal szemben. Az orosz államfőnek ki kell vonnia csapatait a szomszédos ország területéről, beleértve a nemzetközi jogot megsértve elcsatolt Krím félszigetet. Ugyanakkor el kell kerülni, hogy a NATO közvetlen összeütközésbe kerüljön Oroszországgal.<ref>{{CitWeb|url=https://24.hu/kulfold/2023/01/18/olaf-scholz-recesszio-nemet-gazdasag/|tit=Olaf Scholz: Nem süllyed recesszióba a német gazdaság|aut=Papp Atilla|date=2023-01-18}}</ref>|{{hulink|Olaf Scholz}}}}
  +
 
Február 8-án Putyin – Macron jelenlétében – 3 dolgot követelt:
  
Február 8-án Putyin – Macron jelenlétében – 3 dolgot követelt:
 
# nem lehet több NATO-bővítés
  
# nem lehet több NATO-bővítés
8. sor: 45. sor:
   
 
Magyarország 1999-ben lett a NATO tagja több más országgal együtt, Svédország és Finnország pedig éppen az orosz támadás miatt akar a NATO tagja lenni. Az USA azt válaszolta, hogy ez nem vitaalap.<ref>{{CitWeb|url=https://hu.euronews.com/2022/12/07/kell-e-lehet-e-szabad-e-targyalni-putyinnal-es-egyaltalan-ki-lenne-az|tit=Kell-e, lehet-e, szabad-e tárgyalni Putyinnal, és egyáltalán ki lenne az?|date=2022-12-07}}</ref>
  
Magyarország 1999-ben lett a NATO tagja több más országgal együtt, Svédország és Finnország pedig éppen az orosz támadás miatt akar a NATO tagja lenni. Az USA azt válaszolta, hogy ez nem vitaalap.<ref>{{CitWeb|url=https://hu.euronews.com/2022/12/07/kell-e-lehet-e-szabad-e-targyalni-putyinnal-es-egyaltalan-ki-lenne-az|tit=Kell-e, lehet-e, szabad-e tárgyalni Putyinnal, és egyáltalán ki lenne az?|date=2022-12-07}}</ref>
  +
  +
Orbán megkérdezte Putyintól, hogy probléma-e neki Magyarország NATO-tagsága. Putyin azt válaszolta, hogy nem, csak Ukrajnáé és Georgiáé.<ref>{{CitWeb|url=https://ujnepszabadsag.com/2023/03/06/es-ha-putyint-azt-mondja-lepjunk-ki-a-nato-bol/|tit=És ha Putyin azt mondja, lépjünk ki a NATO-ból?|aut=Fábián András|date=2023-03-06}}</ref> És ha az lenne?
  +
  +
== USA ==
  +
A 2022. márciusban megjelent amerikai Nemzeti Védelmi Stratégia (NDS) Kínát nevezi az Egyesült Államok első számú stratégiai kihívójának, míg Oroszországot bajkeverő, akut fenyegetéseket jelentő stratégiai ellenfélként értékeli. Az NDS szerint a Kínai Népköztársaság az USA számára „a legjelentősebb stratégiai versenytárs, amely állandó kihívást jelent.” Az Egyesült Államok önállóan és a NATO-val együttműködésben arra törekszik, hogy gyengítse a két revizionista nagyhatalom közötti stratégiai partnerséget, egymás kölcsönös támogatását.<ref>{{CitWeb|url=https://privatbankar.hu/cikkek/makro/a-nato-meresz-lepese-azsiaban.html|tit=A NATO merész lépése Ázsiában|aut=Káncz Csaba|date=2023-02-03}}</ref>
  +
  +
A NATO (USA?) koszovói és az iraki beavatkozására nem volt ENSZ felhatalmazás.<ref>{{CitWeb|url=https://444.hu/tldr/2018/03/18/odamentek-az-orosz-kulonleges-erok-es-megmondtak-hogy-ki-lesz-az-uj-miniszterelnok|tit=Odamentek az orosz különleges erők, és megmondták, hogy ki lesz az új miniszterelnök|aut=Rácz András|date=2018-03-18}}</ref>
  +
  +
== Ukrajna ==
  +
{{forr1|{{CitWeb|url=https://www.lakmusz.hu/nincs-irasos-bizonyitek-putyin-egyik-legfobb-indokara-amely-a-haboru-kirobbantasahoz-vezetett/|tit=Nincs írásos bizonyíték Putyin egyik legfőbb indokára, amely a háború kirobbantásához vezetett|aut=Diószegi-Horváth Nóra|date=2022-02-28}}}}
  +
  +
A NATO 2008-ban, a bukaresti NATO-csúcstalálkozón mondta ki először, hogy Ukrajnát és Grúziát fel fogja venni a NATO-ba. Akkoriban azonban még igen kicsi volt a támogatottság: 2007-ben a lakosság 15, Grúzia orosz megszállása után is csak az ukránok 30%-a, a politikai eliten belül pedig egyedül Viktor Juscsenko elnök támogatta. A Viktor Janukovics vezette orosz orientációjú erők egyértelműen ellenezték, de még a sokak által szintén nyugati orientációjúnak kikiáltott, pragmatikus miniszterelnök, {{hulink|Julija Timosenko}} sem áll ki egyértelműen a tagság mellett.
  +
  +
2010-ben az oroszbarát Janukovics lesz az elnök, ezzel a csatlakozás lekerül a napirendről egészen a Krím elfoglalásáig. 2010-ben az ukrán parlament ki is mondta, hogy Ukrajna a NATO-n kívüli szövetségi státust kapjon.
  +
  +
A Krím elfoglalása után változott az ország véleménye, és 2017-ben az ukrán parlament célként jelölte meg a NATO-tagságot. 2020-ban Ukrajna a NATO kiemelt esélyű partnerévé vált. A NATO azonban nem vesz fel olyan országot, aminek területi vitája van más országgal, és a NATO-tagoknak egyhangúan meg kell szavazniuk az új tag felvételét (hiszen garanciát vállalnak, hogy megvédik az új tagot, ha támadás éri).<ref>{{CitWeb|url=https://hu.euronews.com/2022/02/21/miert-nem-lehet-ukrajna-a-nato-tagja|tit=Miért nem lehet Ukrajna a NATO tagja?|date=2022-02-21}}</ref> Ez azt jelenti, hogy Oroszország blokkolni tudja Ukrajna NATO-tagságát, amíg nincs megállapodást Ukrajna határairól.
  +
  +
Miután az oroszok 4 ukrán megyét álnépszavazás után a sajátjuknak tekintenek, Ukrajna hivatalosan is kérte felvételét a NATO-ba.<ref>{{CitWeb|url=https://www.vg.hu/kozelet/2022/09/ukrajna-hivatalosan-kerte-felvetelet-a-nato-ba|tit=Ukrajna hivatalosan kérte felvételét a NATO-ba|date=2022-09-30}}</ref>
   
 
== Jegyzetek ==
  
== Jegyzetek ==
16. sor: 71. sor:
   
 
Hírek:
  
Hírek:
  +
* {{CitWeb|url=https://www.szabadeuropa.hu/a/meg-tobb-nato-meg-tobb-eu---osszehangolt-vedelem/32218706.html|tit=Még több NATO, még több EU – összehangolt védelem|aut=Arató László|date=2023-01-11}}
 
* {{CitWeb|url=https://24.hu/belfold/2022/11/20/vadai-agnes-nato-kinevezes-dk/|tit=A NATO bizottsági elnökévé választották a DK-s Vadai Ágnest|aut=Papp Atilla|date=2022-11-20}}
  
* {{CitWeb|url=https://24.hu/belfold/2022/11/20/vadai-agnes-nato-kinevezes-dk/|tit=A NATO bizottsági elnökévé választották a DK-s Vadai Ágnest|aut=Papp Atilla|date=2022-11-20}}
 
* {{CitWeb|url=https://telex.hu/kulfold/2022/06/28/finnorszag-svedorszag-nato-tagsag-megallapodas-torokorszag|tit=Megszületett a megállapodás: Finnország és Svédország előtt is szabad az út a NATO-ba|aut=Tóth Gergely|date=2022-06-28}}
  
* {{CitWeb|url=https://telex.hu/kulfold/2022/06/28/finnorszag-svedorszag-nato-tagsag-megallapodas-torokorszag|tit=Megszületett a megállapodás: Finnország és Svédország előtt is szabad az út a NATO-ba|aut=Tóth Gergely|date=2022-06-28}}
 
* {{CitWeb|url=https://pcblog.atlatszo.hu/2022/06/29/egy-uj-biztonsagi-rendszertelenseg-fele-a-nato-szep-uj-vilag/|tit=Egy új biztonsági rendszertelenség felé a NATO: Szép új világ|aut=Gyarmati István|date=2022-07-04}}
  
* {{CitWeb|url=https://pcblog.atlatszo.hu/2022/06/29/egy-uj-biztonsagi-rendszertelenseg-fele-a-nato-szep-uj-vilag/|tit=Egy új biztonsági rendszertelenség felé a NATO: Szép új világ|aut=Gyarmati István|date=2022-07-04}}
  +
* {{CitWeb|url=https://www.napi.hu/nemzetkozi-gazdasag/nato-kibervedelem-ukrajna-magyarorszag-veto-orban-kormany-oroszorszag.745411.html|tit=Áll a bál a NATO-ban Magyarország miatt, folyamatosan vétóz ukrán-ügyben a kormány|aut=Szabó Dániel|date=2022-02-04}}
 
* {{CitWeb|url=https://hvg.hu/itthon/20190529_Washignton_Budapest_ne_a_NATOt_hasznalja_eszkozkent_a_Kijevvel_fennallo_vitajaban|tit=Washington: Budapest ne a NATO-t használja eszközként a Kijevvel fennálló vitájában|date=2019-05-19}}
  
* {{CitWeb|url=https://hvg.hu/itthon/20190529_Washignton_Budapest_ne_a_NATOt_hasznalja_eszkozkent_a_Kijevvel_fennallo_vitajaban|tit=Washington: Budapest ne a NATO-t használja eszközként a Kijevvel fennálló vitájában|date=2019-05-19}}
  +
* {{CitWeb|url=https://svkk.uni-nke.hu/document/svkk-uni-nke-hu-1506332684763/svki-elemzesek-2008-10-az-ukran-es-a-gruz-nato-tagsag-kerdese-es-a-magyar-erdekek-varga-g.original.pdf|tit=Az ukrán és a grúz NATO-tagság kérdése és a magyar érdekek|aut=Varga Gergely|ann=2008|red=ZMNE Stratégiai Védelmi Kutatóintézet|loc=Budapest}}
   
−
[[Kategória:Tartalom]]
 +
[[Kategória:Külpolitika]]

A lap 2023. március 11., 23:40-kori változata

A NATO zászlaja. Forrás: Wikipédia

A NATO katonai védelmi szövetség: addig nem cselekszik, amíg valamelyik tagországot nem éri támadás. Azért jött létre, mert a két világháború kapcsán kiderült, hogy a kétoldalú megállapodások nem adnak biztonságot. A szövetségnek nincs önálló hadserege: a tagországok hadseregeiből áll.

A szövetség azzal az előnnyel jár, hogy a tagország nem kell minden katonai képességgel rendelkezzék, elég néhánnyal.

Az EBESZ 1999-es Isztambuli Chartája felhatalmazza a tagországokat, hogy szabadon válasszák meg a szövetségi szerződéseiket.

Searchtool right.svgBővebben: Orosz-ukrán háború/Álhírek#A NATO terjeszkedése kelet felé

A magyar kormány nem tekinti az egész országot érintő kérdésnek a védelmi döntéseket, ugyanis novembertől kezdve a NATO-döntésekbe csak a miniszterelnöknek lesz beleszólása, a parlament felhatalmazása nélkül.[1]

1999-ben a már akkor is mérhetetlenül kicsi Munkáspárt orosz támogatással csináltak NATO-ellenes népszavazási kampányt.[2]

A NATO és Oroszország szárazföldi határai[3]
Ország Hossz
(km)
Norvégia 195,7
Észtország 294,0
Lettország 214,0
Litvánia 297,1
Lengyelország 232,0
Összesen 1235,8
Finnország 1340,0

Finnország és Svédország NATO-csatlakozása

Törökország és Magyarország blokkolja Svédország NATO-csatlakozását, ezért ők az USA-val kétoldali szerződést fognak kötni.[4] Vagyis nem kapunk tőlük segítséget, ha bennünket támadnak meg. A háború egyéves évfordulóján a fidesz-frakcióban ellenállás volt mindkét országgal szemben, ezért parlamenti delegáció utazik Svédországba és Finnországba, kivizsgálni az ottani helyzetet.[5] Játsszák az eszüket.

A finn parlament elnöke nem lát összefüggést a NATO-folyamat és Magyarország uniós forrásainak befagyasztása között. Vagyis az egész cirkusz arra való, hogy megkapjuk az EU-pénzeket. Másrészt a delegációt nem parlamenti, hanem fidesz-küldöttségnek tartja, mivel ellenzéki tagja nincs.[6] Azt nyilatkozta, hogy a magyar fél nem kötötte a csatlakozást más ügyekhez, és nem támasztottak semmilyen feltételt a ratifikáláshoz. A finn politikusok Magyarországra vonatkozó kijelentéseit a szabad véleménnyilvánítás jogának tartja.[7]

A NATO és Oroszország

„ Határozottan kell fellépni az Ukrajnára támadó orosz elnökkel, Vlagyimir Putyinnal szemben. Az orosz államfőnek ki kell vonnia csapatait a szomszédos ország területéről, beleértve a nemzetközi jogot megsértve elcsatolt Krím félszigetet. Ugyanakkor el kell kerülni, hogy a NATO közvetlen összeütközésbe kerüljön Oroszországgal.[8] ”
– Olaf Scholz

Február 8-án Putyin – Macron jelenlétében – 3 dolgot követelt:

  1. nem lehet több NATO-bővítés
  2. határai közelében nem történhet rakétatelepítés
  3. a NATO európai katonai infrastruktúráját az 1997-es szintre kell visszaállítani.

Magyarország 1999-ben lett a NATO tagja több más országgal együtt, Svédország és Finnország pedig éppen az orosz támadás miatt akar a NATO tagja lenni. Az USA azt válaszolta, hogy ez nem vitaalap.[9]

Orbán megkérdezte Putyintól, hogy probléma-e neki Magyarország NATO-tagsága. Putyin azt válaszolta, hogy nem, csak Ukrajnáé és Georgiáé.[10] És ha az lenne?

USA

A 2022. márciusban megjelent amerikai Nemzeti Védelmi Stratégia (NDS) Kínát nevezi az Egyesült Államok első számú stratégiai kihívójának, míg Oroszországot bajkeverő, akut fenyegetéseket jelentő stratégiai ellenfélként értékeli. Az NDS szerint a Kínai Népköztársaság az USA számára „a legjelentősebb stratégiai versenytárs, amely állandó kihívást jelent.” Az Egyesült Államok önállóan és a NATO-val együttműködésben arra törekszik, hogy gyengítse a két revizionista nagyhatalom közötti stratégiai partnerséget, egymás kölcsönös támogatását.[11]

A NATO (USA?) koszovói és az iraki beavatkozására nem volt ENSZ felhatalmazás.[12]

Ukrajna

Forr1.jpgAz alábbiak elsődleges forrása: Diószegi-Horváth Nóra: Nincs írásos bizonyíték Putyin egyik legfőbb indokára, amely a háború kirobbantásához vezetett. www.lakmusz.hu (2022. feb. 28.)

A NATO 2008-ban, a bukaresti NATO-csúcstalálkozón mondta ki először, hogy Ukrajnát és Grúziát fel fogja venni a NATO-ba. Akkoriban azonban még igen kicsi volt a támogatottság: 2007-ben a lakosság 15, Grúzia orosz megszállása után is csak az ukránok 30%-a, a politikai eliten belül pedig egyedül Viktor Juscsenko elnök támogatta. A Viktor Janukovics vezette orosz orientációjú erők egyértelműen ellenezték, de még a sokak által szintén nyugati orientációjúnak kikiáltott, pragmatikus miniszterelnök, Julija Timosenko sem áll ki egyértelműen a tagság mellett.

2010-ben az oroszbarát Janukovics lesz az elnök, ezzel a csatlakozás lekerül a napirendről egészen a Krím elfoglalásáig. 2010-ben az ukrán parlament ki is mondta, hogy Ukrajna a NATO-n kívüli szövetségi státust kapjon.

A Krím elfoglalása után változott az ország véleménye, és 2017-ben az ukrán parlament célként jelölte meg a NATO-tagságot. 2020-ban Ukrajna a NATO kiemelt esélyű partnerévé vált. A NATO azonban nem vesz fel olyan országot, aminek területi vitája van más országgal, és a NATO-tagoknak egyhangúan meg kell szavazniuk az új tag felvételét (hiszen garanciát vállalnak, hogy megvédik az új tagot, ha támadás éri).[13] Ez azt jelenti, hogy Oroszország blokkolni tudja Ukrajna NATO-tagságát, amíg nincs megállapodást Ukrajna határairól.

Miután az oroszok 4 ukrán megyét álnépszavazás után a sajátjuknak tekintenek, Ukrajna hivatalosan is kérte felvételét a NATO-ba.[14]

Jegyzetek

  1. ↑ D. Kovács Ildikó: Itt az új hidegháború, de Putyin nem az új Brezsnyev. 24.hu (2022. szept. 14.)
  2. ↑ Orosz Anna: Beszélgetés az ukrán-orosz háborúról Rácz Andrással. YouTube (2022. dec. 15.) (videó) 1:50:00.
  3. ↑ Kövér László tévedett, amikor a NATO és Oroszország közvetlen határairól beszélt. 24.hu (2023. márc. 4.)
  4. ↑ Káncz Csaba: Kikerülik Orbánt és Erdogant – új egyezmény jön Washingtonnal. privatbankar.hu (2023. jan. 12.)
  5. ↑ Kerner Zsolt: Hiába kérte Orbán, Kocsis szerint vita volt a NATO-bővítésből, ezért delegációt küldenek Svédország és Finnország kivizsgálására. 24.hu (2023. feb. 23.)
  6. ↑ Finnországnak nincs mondanivalója a magyar parlament küldöttségének. hvg.hu (2023. márc. 5.)
  7. ↑ Papp Atilla: A finn házelnök szerint „egyáltalán nem volt felesleges” a NATO-csatlakozásról tárgyalni a magyar delegációval. 24.hu (2023. márc. 9.)
  8. ↑ Papp Atilla: Olaf Scholz: Nem süllyed recesszióba a német gazdaság. 24.hu (2023. jan. 18.)
  9. ↑ Kell-e, lehet-e, szabad-e tárgyalni Putyinnal, és egyáltalán ki lenne az? hu.euronews.com (2022. dec. 7.)
  10. ↑ Fábián András: És ha Putyin azt mondja, lépjünk ki a NATO-ból? ujnepszabadsag.com (2023. márc. 6.)
  11. ↑ Káncz Csaba: A NATO merész lépése Ázsiában. privatbankar.hu (2023. feb. 3.)
  12. ↑ Rácz András: Odamentek az orosz különleges erők, és megmondták, hogy ki lesz az új miniszterelnök. 444.hu (2018. márc. 18.)
  13. ↑ Miért nem lehet Ukrajna a NATO tagja? hu.euronews.com (2022. feb. 21.)
  14. ↑ Ukrajna hivatalosan kérte felvételét a NATO-ba. www.vg.hu (2022. szept. 30.)

Forrás

Hírek:

A lap eredeti címe: „https://www.gyimesilaszlo.hu/politika/wiki/index.php?title=NATO&oldid=29756”