„Oktatás” változatai közötti eltérés

Innen: Politika
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
247. sor: 247. sor:
* [https://pedagogusok.hu/esemenyek A PSZ honlapja]
* [https://pedagogusok.hu/esemenyek A PSZ honlapja]
* {{CitWeb|url=https://telex.hu/belfold/2022/10/28/almennyezet-leszakadas-kolping-katolikus-iskola|tit=Tanítás közben szakadt le az álmennyezet egy budapesti katolikus iskolában|aut=Aradi Hanga Zsófia|date=2022-10-28}}
* {{CitWeb|url=https://telex.hu/belfold/2022/10/28/almennyezet-leszakadas-kolping-katolikus-iskola|tit=Tanítás közben szakadt le az álmennyezet egy budapesti katolikus iskolában|aut=Aradi Hanga Zsófia|date=2022-10-28}}
* {{CitWeb|url=https://telex.hu/tech/2022/11/07/kreta-rendszer-e-naplo-kozoktatas-adathalasz-tamadas-adatszivargas-ekreta-informatikai-zrt|tit=Feltörhették a KRÉTA-t, a diákok adatai is kiszivároghattak|date=2022-11-07}}
** {{CitWeb|url=https://telex.hu/tech/2022/11/09/kreta-rendszer-ekreta-zrt-adathalasz-tamadas-adatszivargas-elhallgatas-naih-vizsgalat-eljaras|tit=A fejlesztőcég megpróbálta elhallgatni a KRÉTA feltörését|aut=Bolcsó Dániel|date=2022-11-09}}
** {{CitWeb|url=https://telex.hu/tech/2022/11/11/kreta-adatszivargas-forraskod-ekreta-zrt-fejlesztok-elvandorlas|tit=KRÉTA-ügy: Aggasztó a kiszivárgott forráskód, de arra utal, hogy a hekkerek nem mindenhez fértek hozzá|aut=Bolcsó Dániel|date=2022-11-11}}
** {{CitWeb|url=https://444.hu/2022/11/14/alapveto-hianyossagok-miatt-sikerulhetett-feltorni-a-kreta-rendszert|tit=Alapvető hiányosságok miatt sikerülhetett feltörni a KRÉTA rendszert|aut=Király András|date=2022-11-14}}
** {{CitWeb|url=https://telex.hu/belfold/2022/12/17/kreta-feltores-hekkertamadas-13-15-eves-gyerek-rendorseg-bombafenyegetes|tit=Bombafenyegetésekhez is közük lehet a KRÉTA-rendszert feltörő diákoknak a rendőrség szerint|aut=Presinszky Judit|date=2022-12-17}}
* [https://nemzetipedkar.hu/ A Nemzeti Pedagógus Kar honlapja] Az állami és önkormányzati oktatási intézmények szervezete
* [https://nemzetipedkar.hu/ A Nemzeti Pedagógus Kar honlapja] Az állami és önkormányzati oktatási intézmények szervezete



A lap 2023. május 11., 23:56-kori változata

2010 óta nincs önálló oktatási minisztérium. Ez azt jelenti, hogy a kormányüléseken nincs senki, aki az oktatás érdekeit képviselje. A különböző veszélyhelyzetek miatt egyre nagyobb a kormány hatalma a parlamenthez képest is.

Az „elmúltkilencév” legpusztítóbb területe épp az ország jövőjét, versenyképességét ásta alá: az oktatást. Gyerekek milliói szenvedték meg azt a dühöt, amire alapozva a Hoffmann Rózsa által fémjelzett – valójában Orbán Viktor és Parragh László által szított – oktatáspolitika felborította a gyerekek érdekeit szem előtt tartó, a valódi minőségi oktatást célzó, a nemzetközi trendekhez is alkalmazni próbáló, addig valamilyen szinten meglévő oktatási konszenzust.

Az Orbán-kormány gyorsan átalakította az egész rendszert. Csökkentette a területre szánt forrásokat. Új köznevelési, felsőoktatási, szakképzési törvényeket hozott. Utóbbit leválasztotta a közoktatásról és a gazdasági tárcához kötötte.

Államosították az iskolákat, kivéve persze az egyházi iskolákat, akik viszont jóval több pénzt, és jóval több szabadságot kaptak. 2022. október közepén 15 polgármester (egy kivételével budapesti) követeli a tankerületek megszüntetését, és az iskolák visszaadását az önkormányzatok kezébe.[1]

Sorra mutatják a hazai és nemzetközi vizsgálatok, hogy a magyar iskola teljesítménye egyre romlik, a magyar iskola esélykiegyenlítő szerepe a legrosszabb az unióban.

A 2019-es esztendő már most[2] a kormányzati pontok, tanulmányok, stratégiák évének látszik. Sokatmondó, hogy a reformtervek egyike sem az Emmiből érkezett.

A Corvinus (volt: Közgazdasági) Egyetemet[3] magánkézbe adták a legtöbb állami egyetemmel együtt abban a reményben, hogy lenyúlhatják az oktatásra szánt EU-támogatásokat. Az EU azonban visszautasította Orbán pályázatát.

Adatok

Fenntartók szerinti megoszlás[4]
Tankerületek Egyházak
Iskola Diák Iskola Diák
Általános iskola 2660 570 546 112
Középiskola 266 52 255 55

A 2020/21-es tanévben van a legkevesebb pedagógus ebben az évezredben: 146,7 ezer főállású. A nappali rendszerű általános iskolai oktatásban 725,8 ezren, az előző évinél 5,4 ezerrel többen tanulnak. A középfokú iskolák nappali rendszerű oktatásában 398,3 ezren, mintegy 12,5 ezerrel kevesebben vesznek részt, mint az előző tanévben.[5]

60 tankerületi központ van.

Óvodába a 2019/20-as tanévben 330,5 ezren jártak. Felsőoktatási intézményben 285 ezren tanultak, 28%-uk nem nappali tagozaton. Ez összesen kb. 1,8 millió fő.[4]

A felsőoktatásban a teljesen vagy részben államilag támogatott hallgatók aránya 64%. 36 ezren szereztek diplomát.[4]

2010-ben a pedagógusok fizetése az átlagbér 70%-a volt. 2021 végén 50%-ra csökkent, pedig a pedagógusok átlagéletkora nőtt.[6] A tanárok bére 2022-ben az egyetemi diplomás bér 54%-a, a tanítóké a főiskolai végzettségűek 45%-a.[7]

2022-ben már akkora a baj, hogy egy évre visszavonták a nyugdíjasok foglalkoztatásának tilalmát.[8]

A pedagógus-átlagbér 2020-ban a diplomás átlagbér 63,6 százaléka volt, míg az EU- és az OECD-országokban ez 80-90 százalék. Ezt Gulyás Gergely mondta a kormányinfón 2022. július 30-án. 400 MFt-t költenének pedagógus bérekre, ha megkapnák az EU-támogatást.[9] De miért az EU fizesse a magyar közalkalmazottakat? Ilyenkor nincs nemzeti szuverenitás?

4608 óvoda, 3601 általános iskola, 858 gimnázium, 685 szakgimnázium, 499 szakközépiskola, 201 szakiskola volt a 2019/20-as tanévben.[4]

Státustörvény

A státustörvény javaslata 2023. április 13-án még a parlament előtt van.

A státustörvénnyel a pedagógusok némi fizetésemeléshez jutnak, bár az „igazi” emelés ellentételét a kormány továbbra is az EU-tól várja. Az iskola működésébe viszont gyakorlatilag nem lesz beleszólásuk, az az igazgató és a fenntartó ügye lesz.

Nagyon valószínű, hogy emiatt végképp ellehetetlenül az EU-s támogatás.[10]

Ujhelyi István szerint a pedagógusbérek fedezetét olyan alapból finanszírozta volna az EU, amire nem vonatkoznak a jogállamisági feltételek és a mérföldkövek.

Egyházi és állami iskolák finanszírozása

Önálló költségvetésük a tankerületeknek van, az állami iskoláknak – az egyháziakkal ellentétben – nincs. Az önálló (hatékonyabb) gazdálkodás és a jobb infrastrukturális körülmények miatt létező jelenség, hogy a tanárok sokszor „menekülnek” a KLIK-es iskolából az egyházi fenntartásúba. Mert ott van fénymásolópapír, szappan a vécében. Az egyházi iskolákat alapítványokon keresztül is lehet támogatni[11] (az adó 1%-ával, ami szintén állami pénz).

Az egyházi iskolák költségvetési támogatása teljesen más elven működik. A „fejkvóta” elméletileg ugyanaz, a tapasztalat mégis az, hogy az egyházi iskolák jobb anyagi helyzetben vannak. Egy tanulmányban egy minisztériumi főosztályvezető ezt annak tulajdonítja, hogy az egyházi iskolák elsősorban városokban vannak, nagyobbak, így gazdaságosabban működtethetők.[12] Ebből az következik, hogy a fejkvótarendszer nem igazságos.

2011 és 2021 között az oktatásra fordított pénz GDP-arányosan 5%-ról 4,7%-ra, az állami költségvetés teljes összegén belül 10,3%-ról 9,2%-ra csökkent.[13]

Pedagógus bérek

Az állam célja az, hogy az emberek jól éljenek. A fidesz-kormány csak az emberekre nem költ.

A fidesz-kormány az EU-tól várja a pedagógusok – általa is jogosnak elismert – béremelésének a fedezetét. A fidesz-kormány kényes a nemzeti szuverenitásra, pedig annak fontos része, hogy a magyar állam a saját alkalmazottait a saját pénzéből fizesse, nehogy külföldi pénzekből a külföldiek saját céljaikra használják őket.

A Fidesz-kormány által a hagyományos uniós költségvetés forrásainak felhasználását célzó Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Plusz először benyújtott változatában még egyetlen szó sem volt a pedagógusok tervezett béremeléséről, azt csak az érdekképviseleti szervezetek és az ellenzéki EP-képviselők nyomására tették bele a később újraírt dokumentumba.

A programot a forrásfelfüggesztések nem érintik. Arról nem is beszélve, hogy a kormány saját pénzből is fizethetné a saját alkalmazottait ha már szuverenitás.

Fudan egyetem

2021-ben, a covid-járvány miatti veszélyhelyzetet kihasználva a kormány – miután elüldözte a CEU-t – Budapestre akarja hozni a kínai Fudan Egyetem egy kampuszát, ami bevallottan kommunista ideológiát akar terjeszteni. Az új egyetem a Diákváros helyére kerülne, és a magyar adófizetők 500 MFt-jából épülne fel. A Diákvárosról még Tarlós állapodott meg Orbánnal 2017-ben, és Karácsony főpolgármestersége után megújították a megegyezést. Ezt rúgja fel a kormány, megfosztva a diákokat a megfizethető lakhatástól.

Nemzeti Alaptanterv

Az új NAT első, 2018. augusztus 31-én megjelent tervezetét Csépe Valéria akadémikus és csapata dolgozta ki. A megjelenést széles körű egyeztetési folyamat követte, és alapvetően jónak, előre mutatónak lehetett tekinteni, de a kormány nem tartotta elég nemzetinek, ezért az antiszemita írókhoz vonzódó irodalomtörténészt, Takaró Mihályt bízták meg a hazafias szemlélet kidomborításával. A NAT 2020. szeptemberi bevezetése ellen még a fidesz-kormány által létrehozott Nemzeti Pedagógus Kar is tiltakozott.[14]

2020. március 5-én több tucat egyházi iskola 1600 pedagógusa írta alá a NAT elleni tiltakozást.[15] Több egyházi vezetőt is arra kértek kormányzati illetékesek, hogy határolódjanak el attól a NAT-ot kritizáló nyílt leveléltől, amely a piaristák honlapján jelent meg. Ők ezt meg is tették, de a tiltakozásban is benne volt, hogy ez az aláírók véleménye.[16] A piarista tartományfőnök pedig sohasem nyilatkozta az Origónak, hogy „ez csak egy vélemény”: a tartományfőnök örül, hogy végre megvitatják a kérdést.[17] A kormányt is elgondolkodtatta valamelyest a váratlan helyekről érkező NAT-kritika, ezért hallani már olyan hangokat, amelyek szerint érdemes lenne egy év haladékot adni a Kásler-féle alaptanterv bevezetésének.

A nemzeti jelleg abban nyilvánul meg, hogy kimaradt az irodalomanyagból Katona József, Madách Imre és Móricz Zsigmond, ellenben bekerült a Mussolini-barát Herczeg Ferenc,[18] az antiszemita Nyirő József és Wass Albert. Az irodalomanyag bővült, miközben az óraszáma csökkent.

A történelemanyag túlságosan magyarközpontú, pedig egy kis országnak sokkal inkább kellene a környezetére figyeljen.

Az Oktatatási Hivatal közzétette annak a 45 személynek a listáját, akik az új NAT-ot készítették. Egyikük, Moróné Tapody Éva tiltakozott a lista ellen, mivel nemcsak hogy nem vett részt a NAT készítésében, de a kérése ellenére meg sem kapta.[19]

A közművelődési törvény módosítása

A törvénymódosítás többek között[20]

  • Megtiltja a magántanulói státust, helyette bevezeti az egyéni munkarendet, amit állami szerv fog engedélyezni az iskolaigazgató helyett
  • Módosítja az iskolaérettségi rendszert: kötelezővé teszi, hogy mindenkinek iskolába kell mennie, aki az adott év augusztus 31-ig betölti a 6. életévét. Az iskolaérettség vizsgálatáról szóló miniszteri rendelet november 21-én jelent meg.[21] Halasztást az Oktatási Hivatalnál lehet kérni.[22]
  • Az alternatív kerettanterv tantárgyi struktúrája legfeljebb harminc százalékban térhet el a NAT-tól. Ez a Waldorf-iskolákat érintette érzékenyen.
  • Az a gyerek, aki augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson kell részt vegyen.[23] Ez alól csak négy éves korig lehet felmentést kérni.[24]
  • Előírja, hogy az általános iskolás gyerek 8–16 óráig az iskolában legyen, hacsak az igazgató nem ad felmentést.[25]

A törvényt 2019. július 12-én fogadta el a parlament 127/57/1 arányban.

2019. augusztus 31-én diákok, szülők és pedagógusok tiltakoztak a módosítás ellen a Kossuth téren.[26]

2019. szeptember 13-án iskolabojkottot hirdettek a közművelődési törvény módosítása ellen. Több száz diák alternatív órára ment az iskolába. A követelések:

  • A tanároknak legyen beleszólásuk az igazgatóválasztásba
  • Az éves költségvetésben legalább kétszer ennyi jusson az oktatásba
  • A törvény előkészítésébe vonják be a szakmai szervezeteket, legyen rendes vita a változtatásokról
  • Legyen szabad tankönyvválasztás
  • Csökkentsék a tanárok túlterheltségét, az óraszámokat, túl sok a felesleges adminisztráció
  • Adjanak versenyképes fizetést az összes pedagógusnak, az iskolatitkároknak és az iskolákban dolgozóknak

Iskolakezdés

A 2013/14-es évtől 6 éves kortól kötelező iskolába járni, bár kérvényezhető az évhalasztás.[27] A 2019-es tanévtől megszigorították a halasztást, a kérvény elbírálását az óvodától áttették az Oktatási Hivatalba.[28]

A 2019-es 91 ezerről a 2021/2022-es tanévre 102 ezerre nőtt az elsősök száma, miközben jelentősen csökkent azoknak a hatéveseknek az aránya, akik még óvodába jártak. Az évismétlők aránya is az első osztályosok között volt a legmagasabb, 4,6%, miközben a többi évfolyamon 1–2% vagy ennél is kevesebb volt.

A súlyos tanulási zavarral küzdő gyerekek száma 38,7 ezerről 45,3 ezerre nőtt két év alatt.[29]

Lex Taigetosz

2018 szeptemberétől a beilleszkedési, tanulási (pl. diszlexia) és magatartási nehézségekkel küzdő diákok nem kaphatnak értékelés alóli felmentést. 2017. május 30-án fogadták el, ezúttal is érdekegyeztetés nélkül. A törvény ellen a Tanítanék Mozgalom tiltakozott, a Pedagógus Szakszervezet nem volt sehol,[30] a PDSZ meg egyenesen támogatta a törvényt.[31] A kormány által létrehozott Nemzeti Pedagógus Kar is aggodalmait fejezte ki.[32]

Áder az aláíráskor azt állította, hogy szakmai szervezetek dolgozták ki és támogatták a törvényt. Az általa felsorolt szervezetek tiltakoztak.[33]

Közoktatási törvény

Forrás: eduline

A 37 OECD-ország között 2009-ben Magyarország a különböző készségekben a 13–22. hely között állt.[34] 2018-ban a 26–29. helyen (lásd jobbra). Elsősorban a szövegértési képesség romlott.

2011. december 19-én fogadták el. Öt évvel később a Tanítanék Mozgalom tüntetést szervezett a Kossuth téren, mert szerintük az oktatási törvény óta csak csökkent az oktatás színvonala. Az alábbi követelésekkel:[35]

  1. Teljes körű részvétel és teljes értékű középfokú végzettség megszerzése a tanulók 18 éves koráig.
  2. Szegregációmentes, az oktatási rendszeren belüli etnikai elkülönülést felszámoló iskolarendszer.
  3. Oktatási egyenlőtlenségek, teljesítményszakadékok minimálisra csökkentése.
  4. A tanuláshoz, munkavégzéshez és társadalmi részvételhez szükséges alapkészségek szükséges fejlettsége.
  5. A tanulási kudarcok megelőzése, a kudarcot valló tanulók arányának nullára csökkentése.

Szakszervezetek, tüntetések

Egyetemek

Privatizáció

A fidesz alapítványokba szervezte a legtöbb magyar egyetemet. Az alapítványok kuratóriumába a saját embereit tette azzal, hogy az alapítvány megalakulása után a kuratórium megmaradó tagjai választják meg új tagokat. Ettől az egyetemek teljesen függetlenné válnak az államtól de a fidesztől nem, mert a kurátorok fideszesek.

A cél az volt, hogy a saját embereiknek juttassák az egyetemi oktatásra adott EU-támogatásokat. A probléma viszont az, hogy az állam továbbra is köteles pénzelni az állítólag magánegyetemeket.

Megjegyzés: Magánegyetem nem kap állami támogatást. Az állam képviselője (kancellár) csak az állami egyetemeken van ott. A fidesz szokás szerint katyvaszt csinált.

Hiller István szerint visszaállamosíthatók az alapítványba került egyetemek, az állam ui. a tulajdonosi jogot nem adta át, így a kuratóriumokat leválthatja.[36]

2023-ban a privatizált magyar egyetemeket kizárták az ERASMUS ösztöndíjból, ami lehetővé tette az egyetemisták országok közötti mozgását (tanulás külföldi egyetemen, kedvezményes árú utazás). A kizárás oka az volt, hogy két év alatt sem változtattak a kuratóriumi tagok összeférhetetlenségi szabályain, pl. miniszterek is tagok voltak.[37][38] A Transparency International nem teljes gyűjtése szerint a kuratóriumokban 8 miniszter, 17 magas rangú kormányzati tisztviselő, 3 fideszes országgyűlési és 2 EP-képviselő van.[39]

A jogalkotó hozza létre az alapítványt, dönt a vagyonjuttatásról és a finanszírozásról. Ha a jogalkotó személy a kuratóriumnak is tagja, saját magának adja a közpénzt, egyúttal az egyetem függetlensége is kérdésessé válik. Mitől is független az egyetem? A mindenkori hatalomtól, azaz a kormánytól.

Az alapítványba szervezés ürügye az volt, hogy az egyetemek anyagilag jól járnak vele. Most éppenhogy rosszul jártak.

A magyar egyetemek a nemzetközi rangsorban

2021 óta nem kötelező a nyelvvizsga az egyetemeken. Forrás: Nyomtass te is!

2010 óta csökken az egyetemre jelentkezők száma.[40] Jó lenne tudni, hogy a népesség arányában is csökken-e.

A Quacquarelli Symonds 2020. márciusi listája szerint az alábbi magyar egyetemek szerepeltek az öt nagy tudományágban az első 500-ban:[41]

  • bölcsészettudomány: CEU 120., ELTE 371.
  • mérnöki-technológiai tudományok: BME 295.
  • élet- és orvostudományok: Semmelweis Egyetem 295., Debreceni Egyetem 401-450., Szegedi Tudományegyetem 451-500.
  • természettudományok: ELTE 318., BME 451-500.
  • társadalomtudományok: CEU 178., Budapesti Corvinus Egyetem 401-450.

A Times Higher Education 2020. februári listája:[42]

  • Semmelweis Egyetem: 70. (tavaly 67.)
  • ELTE: 149. (tavaly 119.)
  • Pécsi Tudományegyetem 176. (tavaly 141.)
  • Szegedi Tudományegyetem 201-250. (tavaly 162.)
  • Debreceni Egyetem pedig 251-300. (tavaly 201-250.)
  • BME: 251-300. (tavaly ugyancsak)
  • Budapesti Corvinus Egyetem 301-350. (tavaly ugyancsak)
  • Szent István Egyetem 351-400. (tavaly nem volt a rangsorban)

Idézetek

„ Ma az iskolákban pedagógiai betanított munkások dolgoznak.[43] ”
– Nahalka István

Jegyzetek

  1. ↑ Tizenöt polgármester követeli a tankerületi rendszer felszámolását. 24.hu (2022. okt. 11.)
  2. ↑ 2019. március 7.
  3. ↑ Kovács Márta: Magyar egyetemen olyan bátor beszédet rég mondtak, mint ez az amerikai lány. 24.hu (2019. aug. 3.)
  4. ↑ 4,0 4,1 4,2 4,3 KSH, 2019/2020
  5. ↑ Fődi Kitti: KSH: Háromezerrel csökkent a főállású pedagógusok száma az előző tanévhez képest. 444.hu (2021. jan. 5.)
  6. ↑ A vereségnél csak egy rosszabb lehet az ellenzéknek, ha a győzelem után esnek szét. Interjú Bajnai Gordonnal hang.hu (2021. dec. 16.)
  7. ↑ Vég Márton: A GKI szerint a kormány tudna béremelést adni a tanároknak, ha akarna. 444.hu (2022. okt. 26.)
  8. ↑ Cseke Balázs: Ismét lehet nyugdíj mellett dolgozni a közszférában. telex.hu (2022. júl. 30.)
  9. ↑ Haász János: Népszava: 400 milliárdot költene a kormány a pedagógusok bérrendezésére. telex.hu (2022. aug. 10.)
  10. ↑ Kende Ágnes: Ha ezt a státusztörvényt elfogadják, megtörténhet, hogy az EU nem ad pénzt a magyar tanárok béremelésére. qubit.hu (2023. ápr. 13.) Süti kell.
  11. ↑ Borbás Barna: „Nem a korábbi megmozdulások ellen vagyunk, sőt” – egyházi iskolai tanárok szerveznek menetet az oktatásért. Interjú két szervezővel: Lakatos Mátéval és Mikesy Andrással www.valaszonline.hu (2022. nov. 7.)
  12. ↑ Jordán Zsuzsanna: Az állami és egyházi fenntartású iskolák finanszírozásáról. folyoiratok.oh.gov.hu (Hozzáférés: 2022. nov. 8.) A tanulmány nyilvánvalóan Kásler idejében készült, dátuma nincs.
  13. ↑ Farkas György: Elégtelent kapott az orbáni oktatásügy az EU-tól. 24.hu (2022. nov. 25.)
  14. ↑ Juhász Dániel: Még a kormány által létrehozott tanárszervezet is nekiment az új Nemzeti alaptantervnek. nepszava.hu (2020. jan. 16.)
  15. ↑ Állásfoglalás az oktatás mai helyzetéről. budapest.piarista.hu (2020. feb. 27.) Több tucat egyházi iskola ezer pedagógusa tiltakozik a NAT ellen. Jelenits a tiltakozás ellen tiltakozik..
  16. ↑ Telefonon tolták le a NAT-ot bíráló egyháziakat. magyarnarancs.hu (2020. feb. 28.)
  17. ↑ Schultz Antal: A piarista tartományfőnök állítja, nem tett az egyházi iskolák tiltakozását elítélő nyilatkozatot az Origónak. 24.hu (2020. feb. 29.) „Támogatjuk, hogy munkatársaink gondolkodó pedagógusok legyenek”
  18. ↑ Mussolini csodálója volt az író, aki kiütötte az új alaptantervben Móriczot, Örkényt és Kertészt. hvg.hu (2020. feb. 3.)
  19. ↑ Juhász Dániel: Még kérésre sem kapták meg a NAT-tervezetet – A kidolgozók között feltüntetett szakértők reagáltak. nepszava.hu (2020. márc. 3.)
  20. ↑ Újabb változások jönnek az oktatásban: soroljuk a legfontosabb módosításokat. eduline.hu (2019. jún. 15.)
  21. ↑ Változik az iskolaérettségi vizsgálat: ezek voltak a 2019-es év nagy fordulópontjai. eduline.hu (2019. dec. 31.)
  22. ↑ Iskolaérettségi döntések: az Oktatási Hivatal intézi majd az ügyeket. eduline.hu (2019. júl. 23.)
  23. ↑ Megszavazták a köznevelési törvény módosítását: egyetlen ponton változtattak. eduline.hu (2019. júl. 12.)
  24. ↑ Az Alkotmánybírósághoz fordult TASZ az óvodai felmentések átalakítása miatt. eduline.hu (2019. nov. 21.)
  25. ↑ Hogyan lehet hamarabb eljönni egy-egy iskolanapról? Itt vannak a szabályok. eduline.hu (2019. szept. 10.)
  26. ↑ Országos diáksztrájkot szerveznek szeptember 13-ra: a Kossuth téren tüntettek a köznevelési törvény módosítása ellen. eduline.hu (2019. aug. 31.)
  27. ↑ Újabb változás: hatéves korban minden óvodást iskolába küldenek. eduline.hu (2013. feb. 17.)
  28. ↑ Plusz egy év óvoda. Szülői tudásbázis szuloihang.hu
  29. ↑ Nyomtass te is! 2023. február 14.
  30. ↑ Így tiltakoztak a Taigetosz-törvény ellen a Sándor-palota előtt: képek. eduline.hu (2017. jún. 6.)
  31. ↑ Taigetosz-törvény – A PDSZ-főigazgató szerint ez új lehetőség a gyerekeknek. vpdsz.hu (2017. jún. 6.)
  32. ↑ Lex Taigetosz - A kormány által gründolt tanárszervezet sem boldog. nepszava.hu (2017. jún. 26.)
  33. ↑ Czinkóczi Sándor: Áder János rábólintott a lex Taigetoszra. 444.hu (2017. jún. 19.)
  34. ↑ PISA2009: Összefoglaló jelentés. www.oktatas.hu (2010) ISBN 978-963-87744-5-3
  35. ↑ Ultimátumot adott Balognak a Tanítanék a Kossuth téren. eduline.hu (2016. dec. 19.)
  36. ↑ Harkai Péter: Hiller István: A kormányváltás után visszakapják az egyetemek az autonómiájukat. hirklikk.hu (2021. jan. 5.)
  37. ↑ Lehazudni az égről a csillagokat. b1.hvgblog.hu (2023. jan. 12.)
  38. ↑ Magyari Péter: A kormány megpróbálta átverni az EU-t, de a magyar egyetemek jártak pórul. 444.hu (2023. jan. 10.)
  39. ↑ Transparency International Magyarország: A KEKVA-k is az uniós pénzek útjában állnak. transparency.hu (2023. jan. 17.)
  40. ↑ Kovács Tibor: A tudásellenesség ördögi köre – tanárbéremelés sem mentené meg a Fidesz országát. www.valaszonline.hu (2022. okt. 6.)
  41. ↑ Friss egyetemi rangsor: tíz magyar egyetem is a világ legjobbjai közé került. eduline.hu (2020. márc. 4.)
  42. ↑ Friss felsőoktatási világrangsor: rontottak a magyar egyetemek a tavalyi eredményükhöz képest. eduline.hu (2020. feb. 20.)
  43. ↑ Hiller István: Mi lesz a pedagógusokkal a státusztörvény bevezetése után? Rónai Egon interjúja www.atv.hu (2023. máj. 2.)

Forrás

Számok:

Tankerületek

NAT

Finanszírozás

Egyetemek

Közművelődési törvény

Vírus

További információk

Kapcsolódó szócikkek