„Oktatás” változatai közötti eltérés

Innen: Politika
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
170. sor: 170. sor:


A cél az volt, hogy a saját embereiknek juttassák az egyetemi oktatásra adott EU-támogatásokat. A probléma viszont az, hogy az állam továbbra is köteles pénzelni az állítólag magánegyetemeket. {{megj|Magánegyetem nem kap állami támogatást. Az állam képviselője (kancellár) csak az állami egyetemeken van ott. A fidesz szokás szerint katyvaszt csinált.}}
A cél az volt, hogy a saját embereiknek juttassák az egyetemi oktatásra adott EU-támogatásokat. A probléma viszont az, hogy az állam továbbra is köteles pénzelni az állítólag magánegyetemeket. {{megj|Magánegyetem nem kap állami támogatást. Az állam képviselője (kancellár) csak az állami egyetemeken van ott. A fidesz szokás szerint katyvaszt csinált.}}

A privatizáció következtében az egyetemi hallgatók 40%-a tandíjat fizet.<ref>{{CitWeb|url=https://www.valaszonline.hu/2026/04/20/valasztas-tisza-fidesz-magyarpeter-videk-orbanviktor-korhaz-demografia/|tit=Öt ok, ami miatt a Fidesz elveszítette a magyar vidéket|aut=Élő Anita|date=2026-04-20}}</ref>


Hiller István szerint visszaállamosíthatók az alapítványba került egyetemek, az állam ui. a tulajdonosi jogot nem adta át, így a kuratóriumokat leválthatja.<ref>{{CitWeb|url=https://hirklikk.hu/kozelet/hiller-istvan-a-kormanyvaltas-utan-visszakapjak-az-egyetemek-az-autonomiajukat/375054|tit=Hiller István: A kormányváltás után visszakapják az egyetemek az autonómiájukat|aut=Harkai Péter|date=2021-01-05}}</ref>
Hiller István szerint visszaállamosíthatók az alapítványba került egyetemek, az állam ui. a tulajdonosi jogot nem adta át, így a kuratóriumokat leválthatja.<ref>{{CitWeb|url=https://hirklikk.hu/kozelet/hiller-istvan-a-kormanyvaltas-utan-visszakapjak-az-egyetemek-az-autonomiajukat/375054|tit=Hiller István: A kormányváltás után visszakapják az egyetemek az autonómiájukat|aut=Harkai Péter|date=2021-01-05}}</ref>

A lap 2026. április 26., 09:52-kori változata

2010 óta nincs önálló oktatási minisztérium. Ez azt jelenti, hogy a kormányüléseken nincs senki, aki az oktatás érdekeit képviselje. A különböző veszélyhelyzetek miatt egyre nagyobb a kormány hatalma a parlamenthez képest is.

Az „elmúltkilencév” legpusztítóbb területe épp az ország jövőjét, versenyképességét ásta alá: az oktatást. Gyerekek milliói szenvedték meg azt a dühöt, amire alapozva a Hoffmann Rózsa által fémjelzett – valójában Orbán Viktor és Parragh László által szított – oktatáspolitika felborította a gyerekek érdekeit szem előtt tartó, a valódi minőségi oktatást célzó, a nemzetközi trendekhez is alkalmazni próbáló, addig valamilyen szinten meglévő oktatási konszenzust.

Az Orbán-kormány gyorsan átalakította az egész rendszert. Csökkentette a területre szánt forrásokat. Új köznevelési, felsőoktatási, szakképzési törvényeket hozott. Utóbbit leválasztotta a közoktatásról és a gazdasági tárcához kötötte.

Államosították az iskolákat, kivéve persze az egyházi iskolákat, akik viszont jóval több pénzt, és jóval több szabadságot kaptak. 2022. október közepén 15 polgármester (egy kivételével budapesti) követeli a tankerületek megszüntetését, és az iskolák visszaadását az önkormányzatok kezébe.[1]

Sorra mutatják a hazai és nemzetközi vizsgálatok, hogy a magyar iskola teljesítménye egyre romlik, a magyar iskola esélykiegyenlítő szerepe a legrosszabb az unióban.

A 2019-es esztendő már most[2] a kormányzati pontok, tanulmányok, stratégiák évének látszik. Sokatmondó, hogy a reformtervek egyike sem az Emmiből érkezett.

A Corvinus (volt: Közgazdasági) Egyetemet[3] magánkézbe adták a legtöbb állami egyetemmel együtt abban a reményben, hogy lenyúlhatják az oktatásra szánt EU-támogatásokat. Az EU azonban visszautasította Orbán pályázatát.

Oktatás problémái23.jpg

Adatok

Fenntartók szerinti megoszlás[4]
Tankerületek Egyházak
Iskola Diák Iskola Diák
Általános iskola 2660 570 546 112
Középiskola 266 52 255 55

A 2022/23-as tanévben 5,2% volt az első osztályt ismétlők aránya, az előzőben 4,6%. A szakértők a (majdnem) kötelező 6 éves iskolakezdéssel magyarázzák a növekedést.

Az általános iskolások 8,3%-a sajátos nevelési igényű. 69% a súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartási zavar aránya, 10 százalékuk enyhén értelmi fogyatékos, 8,6 százalékuk autizmus spektrum zavarral rendelkezik.[5]

A 2020/21-es tanévben van a legkevesebb pedagógus ebben az évezredben: 146,7 ezer főállású. A nappali rendszerű általános iskolai oktatásban 725,8 ezren, az előző évinél 5,4 ezerrel többen tanulnak. A középfokú iskolák nappali rendszerű oktatásában 398,3 ezren, mintegy 12,5 ezerrel kevesebben vesznek részt, mint az előző tanévben.[6]

60 tankerületi központ van.

Óvodába a 2019/20-as tanévben 330,5 ezren jártak. Felsőoktatási intézményben 285 ezren tanultak, 28%-uk nem nappali tagozaton. Ez összesen kb. 1,8 millió fő.[4]

A felsőoktatásban a teljesen vagy részben államilag támogatott hallgatók aránya 64%. 36 ezren szereztek diplomát.[4]

2010-ben a pedagógusok fizetése az átlagbér 70%-a volt. 2021 végén 50%-ra csökkent, pedig a pedagógusok átlagéletkora nőtt.[7] A tanárok bére 2022-ben az egyetemi diplomás bér 54%-a, a tanítóké a főiskolai végzettségűek 45%-a.[8]

2022-ben már akkora a baj, hogy egy évre visszavonták a nyugdíjasok foglalkoztatásának tilalmát.[9]

A pedagógus-átlagbér 2020-ban a diplomás átlagbér 63,6 százaléka volt, míg az EU- és az OECD-országokban ez 80-90 százalék. Ezt Gulyás Gergely mondta a kormányinfón 2022. július 30-án. 400 MFt-t költenének pedagógus bérekre, ha megkapnák az EU-támogatást.[10] De miért az EU fizesse a magyar közalkalmazottakat? Ilyenkor nincs nemzeti szuverenitás?

4608 óvoda, 3601 általános iskola, 858 gimnázium, 685 szakgimnázium, 499 szakközépiskola, 201 szakiskola volt a 2019/20-as tanévben.[4]

A magyar lakosság 20–40%-a funkcionális analfabéta.[11]

Státustörvény (bosszútörvény)

A státustörvényt 2023. június 13-án tárgyalta a parlament. Erre a napra egyáltalán nem adtak ki parlamenti belépőket, és a turisták látogatását is megtiltották.[12] Jól be vannak tojva.

A státustörvénnyel a pedagógusok némi fizetésemeléshez jutnak, bár az „igazi” emelés ellentételét a kormány továbbra is az EU-tól várja. Az iskola működésébe viszont gyakorlatilag nem lesz beleszólásuk, az az igazgató és a fenntartó ügye lesz.

Nagyon valószínű, hogy emiatt végképp ellehetetlenül az EU-s támogatás.[13]

Ujhelyi István szerint a pedagógusbérek fedezetét olyan alapból finanszírozta volna az EU, amire nem vonatkoznak a jogállamisági feltételek és a mérföldkövek.

Egyházi és állami iskolák finanszírozása

Középiskolák fenntartó szerint.jpg

Önálló költségvetésük a tankerületeknek van, az állami iskoláknak – az egyháziakkal ellentétben – nincs. Az önálló (hatékonyabb) gazdálkodás és a jobb infrastrukturális körülmények miatt létező jelenség, hogy a tanárok sokszor „menekülnek” a KLIK-es iskolából az egyházi fenntartásúba. Mert ott van fénymásolópapír, szappan a vécében. Az egyházi iskolákat alapítványokon keresztül is lehet támogatni[14] (az adó 1%-ával, ami szintén állami pénz).

Az egyházi iskolák költségvetési támogatása teljesen más elven működik. A „fejkvóta” elméletileg ugyanaz, a tapasztalat mégis az, hogy az egyházi iskolák jobb anyagi helyzetben vannak. Egy tanulmányban egy minisztériumi főosztályvezető ezt annak tulajdonítja, hogy az egyházi iskolák elsősorban városokban vannak, nagyobbak, így gazdaságosabban működtethetők.[15] Ebből az következik, hogy a fejkvótarendszer nem igazságos.

2011 és 2021 között az oktatásra fordított pénz GDP-arányosan 5%-ról 4,7%-ra, az állami költségvetés teljes összegén belül 10,3%-ról 9,2%-ra csökkent.[16] 2010 és 2024 között a GDP-arányos összeg 5,8%-ról 4,3%-ra csökkent.[17]

Pedagógus bérek

Forrás: Szopkó Zita: Nemzetközi viszonylatban is kiemelkedően rosszul keresnek az egyetemi oktatók hazánkban. atlatszo.hu (2021. okt. 28.)

Az állam célja az, hogy az emberek jól éljenek. A fidesz-kormány csak az emberekre nem költ.

A fidesz-kormány az EU-tól várja a pedagógusok – általa is jogosnak elismert – béremelésének a fedezetét. A fidesz-kormány kényes a nemzeti szuverenitásra, pedig annak fontos része, hogy a magyar állam a saját alkalmazottait a saját pénzéből fizesse, nehogy külföldi pénzekből a külföldiek saját céljaikra használják őket.

Forr1.jpgAz alábbiak elsődleges forrása: Török László: Uniós biztos Ujhelyinek: csak a Fidesz-kormányon múlik a pedagógusok fizetésemelése. A cikk Ujhelyi Istánnak a foglalkoztatásért és szociális ügyekért felelős uniós biztoshoz intézett írásbeli kérdésére adott válaszán alapul 24.hu (2023. ápr. 2.)

A Fidesz-kormány által a hagyományos uniós költségvetés forrásainak felhasználását célzó Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Plusz először benyújtott változatában még egyetlen szó sem volt a pedagógusok tervezett béremeléséről, azt csak az érdekképviseleti szervezetek és az ellenzéki EP-képviselők nyomására tették bele a később újraírt dokumentumba.

A kormány saját pénzből is fizethetné a saját alkalmazottait ha már szuverenitás.

Forr1.jpgAz alábbiak elsődleges forrása: Teczár Szilárd: Most akkor ki akadályozza, hogy 800 ezres fizetése legyen a tanároknak? www.lakmusz.hu (2023. máj. 26.)

A nemzeti társfinanszírozással együtt a „pedagógus életpályamodell” költségei meghaladják a 2,1 M€-t.

A pedagógus átlagbér 2022-ben a diplomás átlagbér 59,6%-a volt.

A béremelés uniós finanszírozásnak feltétele:

  • az igazságügyi reform végrehajtása
  • oktatási stratégia (pl. a szegregáció megszüntetése) 2023. május végén ez a magyar kormány szerint sem teljesült
  • törvény a tanári fizetések emelésének kereteiről (életpályamodell)
    • legalább 140 ezer pedagógusra vonatkozzék
    • legalább 20 ezer hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozó pedagógus fizetése legalább 12,5%-kal magasabb legyen a többiekénél
    • törvény garantálja, hogy a köznevelésben dolgozó pedagógusok átlagbére eléri a diplomás átlagbér
      • 2023-ban 64,7%-át
      • 2024-ben a 71,8%-át
      • 2025-re 80%-át, és 2030 végéig meg is maradjon ezen a szinten.

A státusztörvényt a Bizottsággal való megegyezés után hozták, így nem világos, hogyan fogja befolyásolni a pénzeket.

2024-től a kormány – miután kizsarolta az EU-tól a visszatartott pénzek egy részét – végre elindítja a 3 éves bérfejlesztést.[18] Jön a választás. Hogy, hogy sem, a bérfejlesztés a 2026-os országgyűlési választásig tart.

Fudan egyetem

2021-ben, a covid-járvány miatti veszélyhelyzetet kihasználva a kormány – miután elüldözte a CEU-t – Budapestre akarja hozni a kínai Fudan Egyetem egy kampuszát, ami bevallottan kommunista ideológiát akar terjeszteni. Az új egyetem a Diákváros helyére kerülne, és a magyar adófizetők 500 MFt-jából épülne fel. A Diákvárosról még Tarlós állapodott meg Orbánnal 2017-ben, és Karácsony főpolgármestersége után megújították a megegyezést. Ezt rúgja fel a kormány, megfosztva a diákokat a megfizethető lakhatástól.

Searchtool right.svgBővebben: Fudan egyetem

Nemzeti Alaptanterv

Az új NAT első, 2018. augusztus 31-én megjelent tervezetét Csépe Valéria akadémikus és csapata dolgozta ki. A megjelenést széles körű egyeztetési folyamat követte, és alapvetően jónak, előre mutatónak lehetett tekinteni, de a kormány nem tartotta elég nemzetinek, ezért az antiszemita írókhoz vonzódó irodalomtörténészt, Takaró Mihályt bízták meg a hazafias szemlélet kidomborításával. A NAT 2020. szeptemberi bevezetése ellen még a fidesz-kormány által létrehozott Nemzeti Pedagógus Kar is tiltakozott.[19]

2020. március 5-én több tucat egyházi iskola 1600 pedagógusa írta alá a NAT elleni tiltakozást.[20] Több egyházi vezetőt is arra kértek kormányzati illetékesek, hogy határolódjanak el attól a NAT-ot kritizáló nyílt leveléltől, amely a piaristák honlapján jelent meg. Ők ezt meg is tették, de a tiltakozásban is benne volt, hogy ez az aláírók véleménye.[21] A piarista tartományfőnök pedig sohasem nyilatkozta az Origónak, hogy „ez csak egy vélemény”: a tartományfőnök örül, hogy végre megvitatják a kérdést.[22] A kormányt is elgondolkodtatta valamelyest a váratlan helyekről érkező NAT-kritika, ezért hallani már olyan hangokat, amelyek szerint érdemes lenne egy év haladékot adni a Kásler-féle alaptanterv bevezetésének.

A nemzeti jelleg abban nyilvánul meg, hogy kimaradt az irodalomanyagból Katona József, Madách Imre és Móricz Zsigmond, ellenben bekerült a Mussolini-barát Herczeg Ferenc,[23] az antiszemita Nyirő József és Wass Albert. Az irodalomanyag bővült, miközben az óraszáma csökkent.

A történelemanyag túlságosan magyarközpontú, pedig egy kis országnak sokkal inkább kellene a környezetére figyeljen.

Az Oktatatási Hivatal közzétette annak a 45 személynek a listáját, akik az új NAT-ot készítették. Egyikük, Moróné Tapody Éva tiltakozott a lista ellen, mivel nemcsak hogy nem vett részt a NAT készítésében, de a kérése ellenére meg sem kapta.[24]

A közművelődési törvény módosítása

A törvénymódosítás többek között[25]

  • Megtiltja a magántanulói státust, helyette bevezeti az egyéni munkarendet, amit állami szerv fog engedélyezni az iskolaigazgató helyett
  • Módosítja az iskolaérettségi rendszert: kötelezővé teszi, hogy mindenkinek iskolába kell mennie, aki az adott év augusztus 31-ig betölti a 6. életévét. Az iskolaérettség vizsgálatáról szóló miniszteri rendelet november 21-én jelent meg.[26] Halasztást az Oktatási Hivatalnál lehet kérni.[27]
  • Az alternatív kerettanterv tantárgyi struktúrája legfeljebb harminc százalékban térhet el a NAT-tól. Ez a Waldorf-iskolákat érintette érzékenyen.
  • Az a gyerek, aki augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson kell részt vegyen.[28] Ez alól csak négy éves korig lehet felmentést kérni.[29]
  • Előírja, hogy az általános iskolás gyerek 8–16 óráig az iskolában legyen, hacsak az igazgató nem ad felmentést.[30]

A törvényt 2019. július 12-én fogadta el a parlament 127/57/1 arányban.

2019. augusztus 31-én diákok, szülők és pedagógusok tiltakoztak a módosítás ellen a Kossuth téren.[31]

2019. szeptember 13-án iskolabojkottot hirdettek a közművelődési törvény módosítása ellen. Több száz diák alternatív órára ment az iskolába. A követelések:

  • A tanároknak legyen beleszólásuk az igazgatóválasztásba
  • Az éves költségvetésben legalább kétszer ennyi jusson az oktatásba
  • A törvény előkészítésébe vonják be a szakmai szervezeteket, legyen rendes vita a változtatásokról
  • Legyen szabad tankönyvválasztás
  • Csökkentsék a tanárok túlterheltségét, az óraszámokat, túl sok a felesleges adminisztráció
  • Adjanak versenyképes fizetést az összes pedagógusnak, az iskolatitkároknak és az iskolákban dolgozóknak

Iskolakezdés

A 2013/14-es évtől 6 éves kortól kötelező iskolába járni, bár kérvényezhető az évhalasztás.[32] A 2019-es tanévtől megszigorították a halasztást, a kérvény elbírálását az óvodától áttették az Oktatási Hivatalba.[33]

A 2019-es 91 ezerről a 2021/2022-es tanévre 102 ezerre nőtt az elsősök száma, miközben jelentősen csökkent azoknak a hatéveseknek az aránya, akik még óvodába jártak. Az évismétlők aránya is az első osztályosok között volt a legmagasabb, 4,6%, miközben a többi évfolyamon 1–2% vagy ennél is kevesebb volt.

A súlyos tanulási zavarral küzdő gyerekek száma 38,7 ezerről 45,3 ezerre nőtt két év alatt.[34]

Lex Taigetosz

2018 szeptemberétől a beilleszkedési, tanulási (pl. diszlexia) és magatartási nehézségekkel küzdő diákok nem kaphatnak értékelés alóli felmentést. 2017. május 30-án fogadták el, ezúttal is érdekegyeztetés nélkül. A törvény ellen a Tanítanék Mozgalom tiltakozott, a Pedagógus Szakszervezet nem volt sehol,[35] a PDSZ meg egyenesen támogatta a törvényt.[36] A kormány által létrehozott Nemzeti Pedagógus Kar is aggodalmait fejezte ki.[37]

Áder az aláíráskor azt állította, hogy szakmai szervezetek dolgozták ki és támogatták a törvényt. Az általa felsorolt szervezetek tiltakoztak.[38]

Közoktatási törvény

Forrás: eduline

A 37 OECD-ország között 2009-ben Magyarország a különböző készségekben a 13–22. hely között állt.[39] 2018-ban a 26–29. helyen (lásd jobbra). Elsősorban a szövegértési képesség romlott.

2011. december 19-én fogadták el. Öt évvel később a Tanítanék Mozgalom tüntetést szervezett a Kossuth téren, mert szerintük az oktatási törvény óta csak csökkent az oktatás színvonala. Az alábbi követelésekkel:[40]

  1. Teljes körű részvétel és teljes értékű középfokú végzettség megszerzése a tanulók 18 éves koráig.
  2. Szegregációmentes, az oktatási rendszeren belüli etnikai elkülönülést felszámoló iskolarendszer.
  3. Oktatási egyenlőtlenségek, teljesítményszakadékok minimálisra csökkentése.
  4. A tanuláshoz, munkavégzéshez és társadalmi részvételhez szükséges alapkészségek szükséges fejlettsége.
  5. A tanulási kudarcok megelőzése, a kudarcot valló tanulók arányának nullára csökkentése.

Szakszervezetek, tüntetések

Searchtool right.svgBővebben: Pedagógus tüntetések

Egyetemek

Ez EU célja, hogy 2030-ra a diplomások száma minden tagországban elérje a 45%-ot. 2023-ban Magyarország sereghajtó a tagországok között 32%-kal, az EU-átlag 42%. 2010 óta a felsőoktatásban tanuló külföldiek aránya 6,9%-ról 19%-ra nőtt,[41] Miközben a kormány elüldözte a CEU-t.

Privatizáció

A fidesz alapítványokba szervezte a legtöbb magyar egyetemet. Az alapítványok kuratóriumába a saját embereit tette azzal, hogy az alapítvány megalakulása után a kuratórium megmaradó tagjai választják meg új tagokat. Ettől az egyetemek teljesen függetlenné válnak az államtól de a fidesztől nem, mert a kurátorok fideszesek.

A cél az volt, hogy a saját embereiknek juttassák az egyetemi oktatásra adott EU-támogatásokat. A probléma viszont az, hogy az állam továbbra is köteles pénzelni az állítólag magánegyetemeket.

Megjegyzés: Magánegyetem nem kap állami támogatást. Az állam képviselője (kancellár) csak az állami egyetemeken van ott. A fidesz szokás szerint katyvaszt csinált.

A privatizáció következtében az egyetemi hallgatók 40%-a tandíjat fizet.[42]

Hiller István szerint visszaállamosíthatók az alapítványba került egyetemek, az állam ui. a tulajdonosi jogot nem adta át, így a kuratóriumokat leválthatja.[43]

2023-ban a privatizált magyar egyetemeket az Európai Tanács kizárta az ERASMUS ösztöndíjból. A magyar kormány ennek ellenére a Bizottságot kárhoztatja, és arról beszél, hogy szerinte minden feltételt teljesített, holott azokat nem a Bizottság állította fel.[44]

A program korábban lehetővé tette az egyetemisták országok közötti mozgását (tanulás külföldi egyetemen, kedvezményes árú utazás). A kizárás oka az volt, hogy két év alatt sem változtattak a kuratóriumi tagok összeférhetetlenségi szabályain, pl. miniszterek is tagok voltak.[45][46] A Transparency International nem teljes gyűjtése szerint a kuratóriumokban 8 miniszter, 17 magas rangú kormányzati tisztviselő, 3 fideszes országgyűlési és 2 EP-képviselő van.[47]

A jogalkotó hozza létre az alapítványt, dönt a vagyonjuttatásról és a finanszírozásról. Ha a jogalkotó személy a kuratóriumnak is tagja, saját magának adja a közpénzt, egyúttal az egyetem függetlensége is kérdésessé válik. Mitől is független az egyetem? A mindenkori hatalomtól, azaz a kormánytól.

Az alapítványba szervezés ürügye az volt, hogy az egyetemek anyagilag jól járnak vele. Most éppenhogy rosszul jártak.

Az ERASMUS-programon kívül a privatizált egyetemeket kizárták a Horizont és COST programból is.[48] Az előbbi helyett a kormány elindította a HU-rizont programot, de Pálinkás József szerint ez csak értelmetlen pénzkidobás.[49]

Az alapítvány egyetemek elleni kifogás két általános gazdaságpolitikai elv, az átláthatóság és az elszámoltathatóság megsértése, nem az alapítványi forma miatt van. Az át nem láthatóságot a nem nyilvános állami támogatások, az elszámoltathatóságot a leválthatatlan és teljhatalmú kuratóriumok okozzák.[50][51]

A magyar egyetemek a nemzetközi rangsorban

2021 óta nem kötelező a nyelvvizsga az egyetemeken. Forrás: Nyomtass te is!

2010 óta csökken az egyetemre jelentkezők száma.[52] Jó lenne tudni, hogy a népesség arányában is csökken-e.

A Quacquarelli Symonds 2020. márciusi listája szerint az alábbi magyar egyetemek szerepeltek az öt nagy tudományágban az első 500-ban:[53]

  • bölcsészettudomány: CEU 120., ELTE 371.
  • mérnöki-technológiai tudományok: BME 295.
  • élet- és orvostudományok: Semmelweis Egyetem 295., Debreceni Egyetem 401-450., Szegedi Tudományegyetem 451-500.
  • természettudományok: ELTE 318., BME 451-500.
  • társadalomtudományok: CEU 178., Budapesti Corvinus Egyetem 401-450.
Searchtool right.svgLásd még: CEU

A Times Higher Education 2020. februári listája:[54]

  • Semmelweis Egyetem: 70. (tavaly 67.)
  • ELTE: 149. (tavaly 119.)
  • Pécsi Tudományegyetem 176. (tavaly 141.)
  • Szegedi Tudományegyetem 201-250. (tavaly 162.)
  • Debreceni Egyetem pedig 251-300. (tavaly 201-250.)
  • BME: 251-300. (tavaly ugyancsak)
  • Budapesti Corvinus Egyetem 301-350. (tavaly ugyancsak)
  • Szent István Egyetem 351-400. (tavaly nem volt a rangsorban)

Idézetek

„ Ma az iskolákban pedagógiai betanított munkások dolgoznak.[55] ”
– Nahalka István
„ Lenin szerint a tudás anyagi erővé válik. Nálunk a tudatlanság vált azzá ennyi inkompentens vezető kinevezésével… Ha fürdőigazgatónak nem jó, megy a Vidám Parkba.[56] ”
– Bod Péter Ákos

Jegyzetek

  1. ↑ Tizenöt polgármester követeli a tankerületi rendszer felszámolását. 24.hu (2022. okt. 11.)
  2. ↑ 2019. március 7.
  3. ↑ Kovács Márta: Magyar egyetemen olyan bátor beszédet rég mondtak, mint ez az amerikai lány. 24.hu (2019. aug. 3.)
  4. ↑ 4,0 4,1 4,2 4,3 KSH, 2019/2020
  5. ↑ Haász János: Minden huszadik elsősnek osztályt kellett ismételnie, csaknem ötezer gyereknek kezdődött kudarcélménnyel az iskola. 444.hu (2023. júl. 31.)
  6. ↑ Fődi Kitti: KSH: Háromezerrel csökkent a főállású pedagógusok száma az előző tanévhez képest. 444.hu (2021. jan. 5.)
  7. ↑ A vereségnél csak egy rosszabb lehet az ellenzéknek, ha a győzelem után esnek szét. Interjú Bajnai Gordonnal hang.hu (2021. dec. 16.)
  8. ↑ Vég Márton: A GKI szerint a kormány tudna béremelést adni a tanároknak, ha akarna. 444.hu (2022. okt. 26.)
  9. ↑ Cseke Balázs: Ismét lehet nyugdíj mellett dolgozni a közszférában. telex.hu (2022. júl. 30.)
  10. ↑ Haász János: Népszava: 400 milliárdot költene a kormány a pedagógusok bérrendezésére. telex.hu (2022. aug. 10.)
  11. ↑ Pulai András: Orbán nem tett le arról, hogy kilépjünk az unióból. Riporter: Németh Péter YouTube (2023. máj. 26.) (videó)
  12. ↑ Letiltották a parlamenti beléptetést a státusztörvényről szóló vita napján. 24.hu (2023. jún. 13.)
  13. ↑ Kende Ágnes: Ha ezt a státusztörvényt elfogadják, megtörténhet, hogy az EU nem ad pénzt a magyar tanárok béremelésére. qubit.hu (2023. ápr. 13.) Süti kell.
  14. ↑ Borbás Barna: „Nem a korábbi megmozdulások ellen vagyunk, sőt” – egyházi iskolai tanárok szerveznek menetet az oktatásért. Interjú két szervezővel: Lakatos Mátéval és Mikesy Andrással www.valaszonline.hu (2022. nov. 7.)
  15. ↑ Jordán Zsuzsanna: Az állami és egyházi fenntartású iskolák finanszírozásáról. folyoiratok.oh.gov.hu (Hozzáférés: 2022. nov. 8.) A tanulmány nyilvánvalóan Kásler idejében készült, dátuma nincs.
  16. ↑ Farkas György: Elégtelent kapott az orbáni oktatásügy az EU-tól. 24.hu (2022. nov. 25.)
  17. ↑ Farkas Zoltán: Magyar Péterék teljes joggal rettegnek attól, mit hagyott rájuk a politikának villámgyorsan hátat fordító Nagy Márton. hvg.hu (2026. ápr. 20.)
  18. ↑ Nagy Bálint: Hároméves pedagógus-bérfejlesztési program indul jövő januárban. telex.hu (2023. dec. 21.)
  19. ↑ Juhász Dániel: Még a kormány által létrehozott tanárszervezet is nekiment az új Nemzeti alaptantervnek. nepszava.hu (2020. jan. 16.)
  20. ↑ Állásfoglalás az oktatás mai helyzetéről. budapest.piarista.hu (2020. feb. 27.) Több tucat egyházi iskola ezer pedagógusa tiltakozik a NAT ellen. Jelenits a tiltakozás ellen tiltakozik..
  21. ↑ Telefonon tolták le a NAT-ot bíráló egyháziakat. magyarnarancs.hu (2020. feb. 28.)
  22. ↑ Schultz Antal: A piarista tartományfőnök állítja, nem tett az egyházi iskolák tiltakozását elítélő nyilatkozatot az Origónak. 24.hu (2020. feb. 29.) „Támogatjuk, hogy munkatársaink gondolkodó pedagógusok legyenek”
  23. ↑ Mussolini csodálója volt az író, aki kiütötte az új alaptantervben Móriczot, Örkényt és Kertészt. hvg.hu (2020. feb. 3.)
  24. ↑ Juhász Dániel: Még kérésre sem kapták meg a NAT-tervezetet – A kidolgozók között feltüntetett szakértők reagáltak. nepszava.hu (2020. márc. 3.)
  25. ↑ Újabb változások jönnek az oktatásban: soroljuk a legfontosabb módosításokat. eduline.hu (2019. jún. 15.)
  26. ↑ Változik az iskolaérettségi vizsgálat: ezek voltak a 2019-es év nagy fordulópontjai. eduline.hu (2019. dec. 31.)
  27. ↑ Iskolaérettségi döntések: az Oktatási Hivatal intézi majd az ügyeket. eduline.hu (2019. júl. 23.)
  28. ↑ Megszavazták a köznevelési törvény módosítását: egyetlen ponton változtattak. eduline.hu (2019. júl. 12.)
  29. ↑ Az Alkotmánybírósághoz fordult TASZ az óvodai felmentések átalakítása miatt. eduline.hu (2019. nov. 21.)
  30. ↑ Hogyan lehet hamarabb eljönni egy-egy iskolanapról? Itt vannak a szabályok. eduline.hu (2019. szept. 10.)
  31. ↑ Országos diáksztrájkot szerveznek szeptember 13-ra: a Kossuth téren tüntettek a köznevelési törvény módosítása ellen. eduline.hu (2019. aug. 31.)
  32. ↑ Újabb változás: hatéves korban minden óvodást iskolába küldenek. eduline.hu (2013. feb. 17.)
  33. ↑ Plusz egy év óvoda. Szülői tudásbázis szuloihang.hu
  34. ↑ Nyomtass te is! 2023. február 14.
  35. ↑ Így tiltakoztak a Taigetosz-törvény ellen a Sándor-palota előtt: képek. eduline.hu (2017. jún. 6.)
  36. ↑ Taigetosz-törvény – A PDSZ-főigazgató szerint ez új lehetőség a gyerekeknek. vpdsz.hu (2017. jún. 6.)
  37. ↑ Lex Taigetosz - A kormány által gründolt tanárszervezet sem boldog. nepszava.hu (2017. jún. 26.)
  38. ↑ Czinkóczi Sándor: Áder János rábólintott a lex Taigetoszra. 444.hu (2017. jún. 19.)
  39. ↑ PISA2009: Összefoglaló jelentés. www.oktatas.hu (2010) ISBN 978-963-87744-5-3
  40. ↑ Ultimátumot adott Balognak a Tanítanék a Kossuth téren. eduline.hu (2016. dec. 19.)
  41. ↑ Koncsek Rita: Akkora a szakadék, hogy ezt nehéz lesz behozni. www.napi.hu (2023. jún. 2.)
  42. ↑ Élő Anita: Öt ok, ami miatt a Fidesz elveszítette a magyar vidéket. www.valaszonline.hu (2026. ápr. 20.)
  43. ↑ Harkai Péter: Hiller István: A kormányváltás után visszakapják az egyetemek az autonómiájukat. hirklikk.hu (2021. jan. 5.)
  44. ↑ Lattmann Tamás: Kíváncsi lennék, Orbán Viktor tudja-e, hogy át van verve. Riporter: Millei Ilona hirklikk.hu (2023. júl. 21.)
  45. ↑ Lehazudni az égről a csillagokat. b1.hvgblog.hu (2023. jan. 12.)
  46. ↑ Magyari Péter: A kormány megpróbálta átverni az EU-t, de a magyar egyetemek jártak pórul. 444.hu (2023. jan. 10.)
  47. ↑ Transparency International Magyarország: A KEKVA-k is az uniós pénzek útjában állnak. transparency.hu (2023. jan. 17.)
  48. ↑ Újabb fontos uniós támogatásokat vesztenek el az alapítványi egyetemek. 24.hu (2023. júl. 4.)
  49. ↑ Farkas György: Pálinkás József: Értelmetlen pénzkidobás a HU-rizont. 24.hu (2024. jan. 16.)
  50. ↑ Máté András: Mi a baja Európának a magyar alapítványi egyetemekkel, ami elvágja a diákok és kutatók külföldi útját? g7.hu (2024. máj. 20.)
  51. ↑ Lattmann Tamás: Néhány szó a „közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok” témájában. lattmanntamas.hu (2023. feb. 9.)
  52. ↑ Kovács Tibor: A tudásellenesség ördögi köre – tanárbéremelés sem mentené meg a Fidesz országát. www.valaszonline.hu (2022. okt. 6.)
  53. ↑ Friss egyetemi rangsor: tíz magyar egyetem is a világ legjobbjai közé került. eduline.hu (2020. márc. 4.)
  54. ↑ Friss felsőoktatási világrangsor: rontottak a magyar egyetemek a tavalyi eredményükhöz képest. eduline.hu (2020. feb. 20.)
  55. ↑ Hiller István: Mi lesz a pedagógusokkal a státusztörvény bevezetése után? Rónai Egon interjúja www.atv.hu (2023. máj. 2.)
  56. ↑ 📝 Bod Péter Ákos: A szakember időnként azt mondja, hogy NEM. Riporter: Szénási Sándor YouTube (2023. aug. 29.) (videó)

Forrás

Számok:

Tankerületek

NAT

Finanszírozás

Egyetemek

Közművelődési törvény

Státustörvény

Vírus

További információk

Kapcsolódó szócikkek

A lap eredeti címe: „https://www.gyimesilaszlo.hu/politika/wiki/index.php?title=Oktatás&oldid=36950”