„Tisztítótűz művelet” változatai közötti eltérés
Laci (vitalap | szerkesztései) |
Laci (vitalap | szerkesztései) |
||
| (Egy közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
| 47. sor: | 47. sor: | ||
2010 után a fidesz állami forrásokból tartotta fenn a hálózatát, ami védőburkot jelentett a hálózat tagjainak. |
2010 után a fidesz állami forrásokból tartotta fenn a hálózatát, ami védőburkot jelentett a hálózat tagjainak. |
||
A kiskirályok, helyi erős emberek jórészt a korábbi fideszes parlamenti képviselőkből kerültek ki, akik a mandátumkorlát miatt ezután elveszítik a hatalmukat, és ezzel az informális védőháló is eltűnik. A hálózat védelemében eddig okkal bízó strómanok és kijáróemberek biztonságérzete meggyengül |
A kiskirályok, helyi erős emberek jórészt a korábbi fideszes parlamenti képviselőkből kerültek ki, akik a mandátumkorlát miatt ezután elveszítik a hatalmukat, és ezzel az informális védőháló is eltűnik. A hálózat védelemében eddig okkal bízó strómanok és kijáróemberek biztonságérzete meggyengül. Ha pedig a hierarchia alján lévők azt látják, hogy nem nyújt védelmet a rácsok mögé került társaknak, akkor a saját túlélésük érdekében együttműködnek a hatóságokkal. |
||
Mindez alapvetően változtatja majd meg a helyi hatalmi dinamikát. Ha a helyi fideszes polgármester mögül eltűnik a bennfentes, régi országgyűlési képviselő, aki eddig a pénzeket intézte, a polgármester magára marad. A mandátumkorlátozás nem törli el ugyan varázsütésre a vidéki NER-hálózatot, de a fejétől fosztja meg azt: a háttérben álló, rutinos parlamenti forrásosztó elitek kiesésével a helyi polgármesterek és közgyűlések mozgástere és gazdasági hátországa radikálisan beszűkül. |
Mindez alapvetően változtatja majd meg a helyi hatalmi dinamikát. Ha a helyi fideszes polgármester mögül eltűnik a bennfentes, régi országgyűlési képviselő, aki eddig a pénzeket intézte, a polgármester magára marad. A mandátumkorlátozás nem törli el ugyan varázsütésre a vidéki NER-hálózatot, de a fejétől fosztja meg azt: a háttérben álló, rutinos parlamenti forrásosztó elitek kiesésével a helyi polgármesterek és közgyűlések mozgástere és gazdasági hátországa radikálisan beszűkül. |
||
Mivel a településének forrásokra van szüksége, a túlélés érdekében kénytelen lesz felvenni a kapcsolatot és együttműködni a Tisza Párt új egyéni képviselőivel. Azokkal is, akiket eddig teljesen ignorált. |
Mivel a településének forrásokra van szüksége, a túlélés érdekében kénytelen lesz felvenni a kapcsolatot és együttműködni a Tisza Párt új egyéni képviselőivel. Azokkal is, akiket eddig teljesen ignorált. :s még ha lennének is olyan gazdasági szereplők, akik tovább finanszíroznák a korábbi rendszert, a mandátumkorlátozás miatt politikai befektetésként ez már nem lenne értelmezhető. |
||
== Jegyzetek == |
== Jegyzetek == |
||
A lap jelenlegi, 2026. július 24., 21:10-kori változata
A Tisztítótűz művelet a Tisza-kormány átfogó politikai, jogi és korrupcióellenes programcsomagja. Magyar Péter 2026. június 22-én jelentette be a parlamentben.
A művelet
- elindítja az új alkotmány létrehozását
- módosítja az alaptörvényt (17. alaptörvény-módosítás[1])
Egyes közjogi tisztségviselők mandátumának újraszabályozása
A 17. alaptörvény-módosítással megszűnik a köztársasági elnök megbízatása. A parlament 30 napon belül új köztársasági elnököt választ legfeljebb 5 évre.[2]
Legfeljebb 12 évig lehet valaki országgyűlési képviselő. Ez azt jelenti, hogy a következő választáson már nem indulhat el az, akit ez érint.[3] Ha már a 2026-os választáson is érvényben lett volna a szabály, a fidesz-frakció közel fele, de még a KDNP és a Mi Hazánk 3–3 képviselője sem indulhatott volna.[4]
Az alkotmánybírák korhatára 70 év lesz. Ez 4 alkotmánybírót érint, köztük az Alkotmánybíróság elnökét, Polt Pétert. Utódát már az Alkotmánybíróság tagjai fogják megválasztani.[4] A 70 éves korhatárt 2013-ban szüntette meg a fidesz, hogy öt, 2010 után megválasztott bíró továbbra is hivatalban maradhasson. 2026 novemberében lejár Czine Ágnes 12 éves mandátuma is.[5]
A társadalmi egyeztetésre bocsátott javaslatban nincs szó a legfőbb ügyész, az Állami Számvevőszék, a Gazdasági Versenyhivatal és Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság vezetőjének eltávolításáról. A Kúria és az Alkotmánybíróság elnökét a két szervezet fogja megválasztani.
Igazságügyi intézmények működésének átalakítása
A bírák nagyobb szerepet kapnának az Országos Bírósági Hivatal elnökének és a Kúria elnökének kiválasztásában és elszámoltathatóságában. Ez mit jelent?
Csökkentik a sarkalatos törvények számát.
Az Alkotmánybíróság vizsgálhatja azokat a költségvetési és adóügyeket, amikben eddig akadályozva volt. Az Orbán-kormány azért korlátozta az Alkotmánybíróság ezen jogait, mert az Alkotmánybíróság 2011-ben megsemmisítette a végkielégítésekre kivetett 98%-os különadót annak visszaható hatálya miatt. Ezt a korlátozás szünteti meg a 17. alaptörvény-módosítás.[6]
Felülvizsgálják az önálló szabályozási szervek jogait. Ezek a kormányhoz nem tartozó intézmények, melyeknek hatósági jogai vannak.
Korrupcióellenes intézkedések
Az alaptörvény szerint a közpénz az állam bevétele, kiadása és követelése. Az alaptörvény 17. módosítása kihagyja ezt a kitételt, mert indokolatlanul szűkíti a közpénz meghatározását.[6]
A Tisza-kormány öt gyanús ügyre bukkant. 7 fidesz-közeli civil szervezet 5 év alatt 1,5 MFt értékben, ami miatt feljelentést tett.[7]
Sarkalatos törvények megszüntetése
12 éves mandátum-korlátozás
A 17. alaptörvény-módosítás 12 évben maximálja a mandátum idejét. Aki 12 évig már volt országgyűlési képviselő, az 2030-tól nem lehet képviselőjelölt országgyűlési választáson.
A rendelkezés célja a fidesz informális hatalmának megszüntetése.
A magyar politikai rendszer egyik legalapvetőbb, mégis legkevésbé látható pillérét a vidéki választókerületek beágyazott politikusai alkották. Noha az országos közvélemény figyelmét az országos szintű ügyek kötötték le, a Fidesz valódi területi erejét azok a helyi erős emberek adták, akik évtizedek óta kikerülhetetlen szereplői voltak saját régiójuknak. Ők voltak azok, akiknek a kegyeit a helyi vállalkozók keresték. A fontos emberek, akiknek a hatalma két fő típusra volt osztható:
- a fejlesztési forrásokat nyíltan uraló területi kiskirályok
- a háttérben építkező, csendes hálózatépítők.
2010 után a fidesz állami forrásokból tartotta fenn a hálózatát, ami védőburkot jelentett a hálózat tagjainak.
A kiskirályok, helyi erős emberek jórészt a korábbi fideszes parlamenti képviselőkből kerültek ki, akik a mandátumkorlát miatt ezután elveszítik a hatalmukat, és ezzel az informális védőháló is eltűnik. A hálózat védelemében eddig okkal bízó strómanok és kijáróemberek biztonságérzete meggyengül. Ha pedig a hierarchia alján lévők azt látják, hogy nem nyújt védelmet a rácsok mögé került társaknak, akkor a saját túlélésük érdekében együttműködnek a hatóságokkal.
Mindez alapvetően változtatja majd meg a helyi hatalmi dinamikát. Ha a helyi fideszes polgármester mögül eltűnik a bennfentes, régi országgyűlési képviselő, aki eddig a pénzeket intézte, a polgármester magára marad. A mandátumkorlátozás nem törli el ugyan varázsütésre a vidéki NER-hálózatot, de a fejétől fosztja meg azt: a háttérben álló, rutinos parlamenti forrásosztó elitek kiesésével a helyi polgármesterek és közgyűlések mozgástere és gazdasági hátországa radikálisan beszűkül.
Mivel a településének forrásokra van szüksége, a túlélés érdekében kénytelen lesz felvenni a kapcsolatot és együttműködni a Tisza Párt új egyéni képviselőivel. Azokkal is, akiket eddig teljesen ignorált. :s még ha lennének is olyan gazdasági szereplők, akik tovább finanszíroznák a korábbi rendszert, a mandátumkorlátozás miatt politikai befektetésként ez már nem lenne értelmezhető.
Jegyzetek
- ↑ Magyarország Alaptörvényének tizenhetedik módosítása
- ↑ Nádor András: Jön az Alaptörvény-módosítás, ami elmozdítja Sulyok Tamást a pozíciójából. telex.hu (2026. jún. 22.)
- ↑ Cseke Balázs: Magyar Péter: Sulyok Tamás egy hónap múlva már nem lesz Magyarország köztársasági elnöke. telex.hu (2026. jún. 22.)
- ↑ 4,0 4,1 Patakfalvi Dóra: A Fidesz közel a frakciója felét elveszítené, ha életbe lépne a Tisza 12 éves képviselői mandátum-korlátozása. telex.hu (2026. jún. 22.)
- ↑ Windisch Judit: Polt Péterrel együtt négy alkotmánybírót cserél le egy csapásra a Tisza. 444.hu (2026. jún. 22.)
- ↑ 6,0 6,1 Windisch Judit: Oda a Fidesz bosszúja: visszaadná az Alkotmánybíróság teljes hatáskörét a tiszás alaptörvény-módosítás. 444.hu (2026. jún. 22.)
- ↑ Mészáros Juli: Hét civil szervezet közötti összefonódás miatt tesz feljelentést a kormány. 444.hu (2026. júl. 9.)