„Köztársasági elnök” változatai közötti eltérés

Innen: Politika
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
77. sor: 77. sor:
* 1989. évi XXXI. törvény: a rendszerváltás alkotmánya. Az 1949. évi XX. tv. módosítása. Nem találtam egységes szöveget.
* 1989. évi XXXI. törvény: a rendszerváltás alkotmánya. Az 1949. évi XX. tv. módosítása. Nem találtam egységes szöveget.
* {{hulink|Magyarország köztársasági elnöke}} (magyar Wikipédia)
* {{hulink|Magyarország köztársasági elnöke}} (magyar Wikipédia)
* {{hulink|Novák Katalin}} (magyar Wikipédia)
* {{CitWeb|url=https://hvg.hu/360/20260416_magyar-peter-sulyok-tamas-lemondas-levaltas-koztarsasagi-elnok|tit=Hogyan lehet kitenni Sulyok Tamás szűrét a Sándor-palotából, ha nem mond le magától?|aut=Lengyel Tibor|date=2026-04-16}}
* {{CitWeb|url=https://hvg.hu/360/20260416_magyar-peter-sulyok-tamas-lemondas-levaltas-koztarsasagi-elnok|tit=Hogyan lehet kitenni Sulyok Tamás szűrét a Sándor-palotából, ha nem mond le magától?|aut=Lengyel Tibor|date=2026-04-16}}


A lap 2026. május 7., 10:40-kori változata

Göncz Árpád. Forrás: Wikimedia Commons.

Göncz Árpád volt eddig a rendszerváltás utáni egyetlen magyar köztársasági elnök, akinek hatalom nélkül is volt tekintélye, és emberségéért tisztelték az emberek. Személyre szabott törvényhozással választották meg, és ez utóbb megbosszulta magát: a későbbi köztársasági elnökök politikai kinevezettek lettek.

Sulyok Tamás

Novák Katalin helyére a parlament az alkotmánybíróság elnökét, Sulyok Tamást választotta meg, aki azonnal politikai botrányba keveredett az apjáról szóló állításai miatt. Az apja ui. szélsőjobboldali volt, amit Sulyok ellentmondó nyilatkozatokban próbált leplezni.[1]

A 2026-os választás után megkapta a Szkeptikus Társaság Laposföld-díját, mert átadta a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét Wieber Orsolya asztrológusnak, Rákay Philip feleségének.[2]

Novák Katalin lemondása

Akik lemondtak szexuális ügyek miatt

Novák Katalin a pápalátogatás kapcsán 2023. április 27-én kegyelmet adott többek között K. Endrének, akit azért ítélték el, mert a pedofil igazgató ellen valló diákok vallomását próbálta velük kényszerítéssel visszavonatni.

Searchtool right.svgBővebben: Kegyelmezési botrány

Novák Katalin nem indokolta a döntést és nem is hozta nyilvánosságra – de erre nem is köteles (lásd alább). Az eset úgy derült ki, hogy a kegyelem ellenére a Kúria lefolytatta az eljárást, és a harmadfokú ítéletbe bekerült a kegyelem ténye.[3]

Ugyanezen a napon, ugyancsak a pápalátogatás miatt kapott kegyelmet a terrorizmusért elítélt Budaházy György és öt társa. Mintha a pápa támogatná a terrorizmust és a pedofíliát.

Novák Katalinnak nem azért kellett távoznia, mert valamilyen erkölcsi, politikai mércét megsértett, hanem mert az ügy Orbán Viktor hatalmon maradását veszélyeztette.[4] Orbán nem volt hajlandó a renoméját kockáztatni Novák Katalin megvédésével, a mérések ui. azt mutatták, hogy a jobboldalon is nagy felzúdulás lett az ügyből.[5]

Megjegyzés: A pedofília elítélése erkölcsi kérdés, ami nem a közvéleménykutatás eredményétől függ – legfeljebb azoknál, akiknek nincs saját erkölcsük. (Kuncze Gábor)

A Direkt36 úgy tudja, hogy Novák Katalin döntésében fontos szerepe volt Balog Zoltán exminiszternek, református püspöknek, aki az utóbb pedofíliáért 8 év börtönre ítélt igazgatót 2016-ban kitüntetésre javasolta a református egyházzal fenntartott jó kapcsolataiért.[6][7][8] Balog elismerte, hogy azt tanácsolta Novák Katalinnak, adjon kegyelmet K. Endrének, és végül ő maga is lemondott a református egyház vezetésében viselt tisztségéről Orbán évértékelő beszéde előtt egy nappal, de az áldozatoktól nem kért bocsánatot, sőt, saját magát és az egyházát tekintette áldozatnak.[9] A Református Egyház elhatárolódott Balog politikai tetteitől, és kifejezte együttérzését az áldozatok iránt.[10] A Magyar Katolikus Egyház viszont halált megvető bátorsággal lapít, pedig pedofília ügyben neki is van elszámolnivalója.

Következmények

A botrányról a lakosság legnagyobb része hallott. A fidesz támogatottsága 3%-kal csökkent az ügy hatására, ami megfelel az 5 évvel ezelőtti EP-választás szintjének. A kormánypárti szavazók 11%-a csalódott, miközben 24%-uk véleménye javult a fideszről.[11] Ezek teljesen megkergültek.

A tisztség története

Az Első Magyar Köztársaság 1918. november 16. – 1919. március 21. valamint 1919. augusztus 1. – 1920. február 29. között állt fenn. Az ideiglenes köztársasági elnök az 1919. január 11-én megválasztott Károlyi Mihály volt.

Az 1946. évi I. törvény Magyarországot újra köztársasággá alakította (Második Magyar Köztársaság), és létrehozta a köztársasági elnöki tisztséget, akit a Nemzetgyűlés választott meg.[12] A köztársasági elnök 1946. február 1. – 1948. augusztus 3. között Tildy Zoltán lett. A tisztség 1949. augusztus 23-án, az Elnöki Tanács megválasztásával szűnt meg.

Searchtool right.svgLásd a magyar Wikipédiában: Magyarország államfőinek listája

A Harmadik Magyar Köztársaságot Szűrös Mátyás, a parlament akkori elnöke kiáltotta ki 1989. október 23-án, és ő lett az első (ideiglenes) köztársasági elnök.[13]

A kerekasztal-tárgyalásokon történt megállapodás alapján az első köztársasági elnököt még a választások előtt közvetlenül (népszavazással) választották volna meg. A megállapodást az SZDSZ és a fidesz nem írta alá, és másik két párttal együtt népszavazást kezdeményezett, hogy megakadályozza a legesélyesebb jelölt, Pozsgay Imre megválasztását. A népszavazás sikeres lett, így az első köztársasági elnököt is a parlament választotta meg.

Searchtool right.svgLásd a magyar Wikipédiában: Ellenzéki Kerekasztal és Négyigenes népszavazás

Az MDF–SZDSZ paktumban 1990. április 29-én a két párt többek között abban állapodott meg, hogy az 1990. május 2-i alakuló ülésen az Országgyűlés elnökének Göncz Árpádot választják meg, aki ideiglenes köztársasági elnök lesz a köztársasági elnök megválasztásáig.[13] Addig az Országgyűlés ideiglenes elnöki tisztét a három alelnök egyike, Szabad György tölti be.[14]

Az alakuló ülésén az Országgyűlés nem választhatott köztársasági elnököt, mivel a márciusban módosított Alkotmány szerint őt a választópolgároknak kellett megválasztaniuk. Az MDF–SZDSZ-megállapodás nyomán elfogadott júniusi alkotmány-módosítás újból a parlamentre bízta az államfő megválasztását. Király Zoltán független képviselő az MSZP támogatásával azonban népszavazást kezdeményezett a közvetlen elnökválasztás érdekében.[14] A népszavazást 1990. július 29-én tartották meg. A feltett kérdés ez volt: „Kívánja-e Ön, hogy a köztársasági elnököt közvetlenül válasszák meg?” A népszavazás érvénytelen volt, mert a jogosultaknak mindössze 14%-a szavazott.[15]

Searchtool right.svgLásd a magyar Wikipédiában: 1990-es magyarországi népszavazás

Augusztus 3-án az Országgyűlés már megválaszthatta Göncz Árpádot köztársasági elnökké, és ez lehetővé tette azt is, hogy a képviselők Szabad György megbízott házelnököt az Országgyűlés elnökévé válasszák meg.[16]

A 2012. január 1-jén hatályba lépett alaptörvény szerint a köztársasági elnököt az Országgyűlés választja meg.[17] Mivel az alaptörvényt népszavazással nem lehet megváltoztatni,[18] azóta a közvetlen köztársaságielnök-választásról sem lehet népszavazást tartani, bár ez időről időre felmerül, és korábban több népszavazás is volt a kérdésben (lásd feljebb).

Searchtool right.svgLásd a magyar Wikipédiában: Magyarország köztársasági elnöke#Köztársasági elnökök a rendszerváltástól

Kegyelem

Forr1.jpgAz alábbiak elsődleges forrása: dr. Sándor Zsuzsa: Mikor adhat kegyelmet Novák Katalin? 24.hu (2023. jan. 7.)

Az igazságügy-miniszter terjeszti a köztársasági elnökhöz a kérelmet. Jóváhagyás esetén az igazságügy-miniszternek vétójoga van. Ez micsoda hülyeség? Ha nem akarja, ne terjessze föl.

Háromféle kegyelem van:

  • eljárási
  • végrehajtási
  • kegyelmi mentesítés (pl. erkölcsi bizonyítványt kaphat)

A köztársasági elnök nem köteles indokolni, és nem köteles nyilvánosságra hozni sem a döntését.

Idézetek

„ Hálás vagyok a sorsnak, hogy nem kórházi ápolónőként vagy pedagógusként élünk röhejes jövedelemből.[19] ”
– Novák Katalin

Jegyzetek

  1. ↑ Ungváry Krisztián: Miért mondott valótlant az apja múltjáról a köztársaság elnöke? telex.hu (2024. márc. 4.)
  2. ↑ Világi Máté: Sulyok Tamás köztársasági elnök is megkapta a Laposföld-díjat. telex.hu (2026. ápr. 22.)
  3. ↑ Kaufmann Balázs: Novák Katalin kegyelmet adott a bicskei gyerekotthon pedofil exigazgatóját fedező bűntársnak. 444.hu (2024. feb. 2.)
  4. ↑ Körtvélyesi Zsolt: Mi kell még? szuveren.hu (2024. feb. 27.)
  5. ↑ Rugli Tamás: Direkt36: Orbánt feldühítette, hogy Novák Katalin ilyen helyzetbe hozta. 24.hu (2024. feb. 17.)
  6. ↑ Panyi Szabolcs – Sarkadi Zsolt: Fideszes körökben Balog Zoltán püspököt, korábbi minisztert sejtik a Novák bukását hozó kegyelmi döntés mögött. telex.hu (2024. feb. 11.)
  7. ↑ Kassai Zsigmond: Balog Zoltán beismerte, hogy hibázott, de nem mond le. 24.hu (2024. feb. 13.)
  8. ↑ Papp Atilla: Balog Zoltán az ombudsmani aggályok ellenére adott kitüntetést a pedofil igazgatónak. 24.hu (2024. feb. 13.)
  9. ↑ Kerner Zsolt: Lemondott Balog Zoltán. 24.hu (2024. feb. 16.)
  10. ↑ Papp Atilla: „Mi nem vagyunk felelősek Balog Zoltánnak a politikai életben hozott döntéseiért” – írta a debreceni református egyház vezetése. 24.hu (2024. feb. 21.)
  11. ↑ 21 Kutatóközpont: negyedmillió szavazót veszíthetett eddig a Fidesz a kegyelmi ügy miatt. 24.hu (2024. márc. 1.)
  12. ↑ 1946. évi I. törvénycikk Magyarország államformájáról 1946. február 20.
  13. ↑ 13,0 13,1 Az Alkotmány értelmében a köztársasági elnököt a parlament elnöke helyettesíti.
  14. ↑ 14,0 14,1 Soltész István: A szabadon választott Országgyűlés alakuló ülése (1990. május 2-3.). Budapest: Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar (2020)
  15. ↑ 30 éve történt – Érvénytelen népszavazás, 1990. július 29. parlament.hu
  16. ↑ 295 igen és 13 nem szavazattal, titkos szavazással.
  17. ↑ Alaptörvény AZ ÁLLAM fejezet 10. cikk (1): „A köztársasági elnököt az Országgyűlés öt évre választja.”
  18. ↑ AZ ÁLLAM fejezet 8. cikk (3) a): „Nem lehet országos népszavazást tartani az Alaptörvény módosítására irányuló kérdésről”
  19. ↑ Mészáros Juli: Novák Katalin 2010-ben: Hálás vagyok a sorsnak, hogy nem kórházi ápolónőként vagy pedagógusként élünk röhejes jövedelemből. 444.hu (2023. jan. 5.)

Forrás

Hírek:

Kapcsolódó lapok

A lap eredeti címe: „https://www.gyimesilaszlo.hu/politika/wiki/index.php?title=Köztársasági_elnök&oldid=37199”