„Alkotmánybíróság” változatai közötti eltérés

Innen: Politika
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nincs szerkesztési összefoglaló
 
18. sor: 18. sor:
A fidesz utólagos felülvizsgálati kérelmet nyújtott be az alkotmánymódosítás ellen, aminek mind a 4 pontját elutasította az Alkotmánybíróság.<ref>{{CitWeb|url=https://telex.hu/belfold/2026/08/17/dontott-az-alkotmanybirosag-a-fidesz-beadvanyairol|tit=Elkaszálta az Alkotmánybíróság a Fidesz–KDNP beadványait|aut=Vorák Anita|date=2026-08-17}}</ref>
A fidesz utólagos felülvizsgálati kérelmet nyújtott be az alkotmánymódosítás ellen, aminek mind a 4 pontját elutasította az Alkotmánybíróság.<ref>{{CitWeb|url=https://telex.hu/belfold/2026/08/17/dontott-az-alkotmanybirosag-a-fidesz-beadvanyairol|tit=Elkaszálta az Alkotmánybíróság a Fidesz–KDNP beadványait|aut=Vorák Anita|date=2026-08-17}}</ref>
{{bővebben|Alaptörvény#17._alaptörvény-módosítás}}
{{bővebben|Alaptörvény#17._alaptörvény-módosítás}}

{{idézet|Az alkotmánybírákat nem azért kellett volna leváltani, mert betöltötték a 70. életévüket, hanem azért, mert nem látták el az alkotmányvédelmi funkciójukat – és ezt ki kellett volna mondani.<ref>[https://www.facebook.com/kancz.geopolitika/posts/pfbid0zBLwm1Zp9TMLyQKwYXtDZrWUSLtkJFwunoSZvjSo7S4uAASRsTQoJfeCKkNJ3UbEl Facebook/Káncz Csaba geopolitikai jegyzetei] 2026. szept. 11.</ref>|Fleck Zoltán}}


== Czine Ágnes ==
== Czine Ágnes ==

A lap jelenlegi, 2026. szeptember 12., 02:45-kori változata

Az Alkotmánybíróság 15 tagját a parlament titkos szavazással választja meg 12 évre. A tag nem választható újra.

Polt Pétert 2025. május 20-án választották alkotmánybírónak. Szeptember 6-án lesz 70 éves, ami a választhatóság felső korhatára. Június 11-én választották meg az Alkotmánybíróság elnökévé 134 szavazattal, ami eggyel több a szükségesnél.[1]

Az Alkotmánybíróság nem az alkotmányt, hanem a fideszt védi: funkcionálisan szűnt meg a hatalommegosztás.[2]

Sulyok Tamás az Alkotmánybíróságtól szeretett volna védelmet az alkotmánymódosítással történő leváltása ellen. 7 alkotmánybíró elfogultságot jelentett, így határozatképtelenség miatt lehetetlenné vált a teljes ülés megtartása.

A 17. alaptörvény-módosítás 70 évben maximálja az alkotmánybíró életkorát. Ezzel 4 alkotmánybíró megbízatása szűnt meg 2026. szeptember 1-jével: Polt Péter, Haszonicsné Ádám Mária, Juhász Miklós és Lomnici Zoltán. Az ötödik bíróé a 12 év lejártával, 2026 novemberében.

Az alaptörvény-módosítással megszűnik Hende Csaba megbízatása is. Az Alkotmánybírósági törvény szerint megszűnik a megbízatás, ha a bíró az országgyűlési választáson már nem választható. Hende Csaba pedig 2002–25 között képviselő volt, ami jóval hosszabb 12 évnél, amit ugyancsak a 17. módosítás emelt az alkotmányba.[3] Helyére a parlament Sonnevend Pált választotta meg alkotmánybírónak 9 évre.[4]

Az alaptörvény-módosítás ezen felül 9 évben maximálná az alkotmánybírák mandátumát, ismétlési lehetőség nélkül.

A fidesz utólagos felülvizsgálati kérelmet nyújtott be az alkotmánymódosítás ellen, aminek mind a 4 pontját elutasította az Alkotmánybíróság.[5]

Az alkotmánybírákat nem azért kellett volna leváltani, mert betöltötték a 70. életévüket, hanem azért, mert nem látták el az alkotmányvédelmi funkciójukat – és ezt ki kellett volna mondani.[6]
– Fleck Zoltán

Czine Ágnes

Czine Ágnest 2014. november 15-én választotta meg az Országgyűlés, vagyis 2026. november 15-én jár le a 12 éves mandátuma. 2026. szeptember 1-jétől az Alkotmánybíróság elnökhelyettese lesz.

Czine Ágnes mindkét gyereke végrehajtó, akiket a titkosszolgálat hónapokon keresztül lehallgatott. A lánya találkozott Schadl György feleségével (aki szintén vádlott) Schadl letartóztatása után, és ugyanabban az ingatlanban bérelt irodát, ahol Völner Pál fia.

Czine Ágnes fiáról az a gyanú merült fel, a per egyik vádlottjának társai számára próbált jogtalan előnyöket szerezni.

Czine Ágnes pedig találkozott Schadl Györggyel két hónappal Schadl letartóztatása előtt.

Szívós Mária

Szívós Mária 2011 és 2023 között volt alkotmánybíró. Utána a Pázmány Péter Jog- és Államtudományi Karának tanáraként arról egyeztetett az egyik hallgatójával, hogy az melyik tételeket szeretné kihúzni a záróvizsgán. Az egyetem fegyelmi eljárást indított.[7] A hallgató egy másik egyetemi oktató gyereke volt.[8] Ilyen erkölccsel lehetett alkotmánybíró.

Jegyzetek

Források

Döntések: