„Ukrajna” változatai közötti eltérés

Innen: Politika
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
77. sor: 77. sor:
 
* {{CitWeb|url=https://www.szabadeuropa.hu/a/papa-kolts-kevesebbet-karacsonyra-kuldd-a-kulonbseget-az-ukranoknak-/32176097.html|tit=Pápa: Költs kevesebbet karácsonyra, küldd a különbséget az ukránoknak!|date=2022-12-14}}
 
* {{CitWeb|url=https://www.szabadeuropa.hu/a/papa-kolts-kevesebbet-karacsonyra-kuldd-a-kulonbseget-az-ukranoknak-/32176097.html|tit=Pápa: Költs kevesebbet karácsonyra, küldd a különbséget az ukránoknak!|date=2022-12-14}}
 
* {{CitWeb|url=https://telex.hu/kulfold/2022/11/23/ferenc-papa-a-holodomorhoz-hasonlitotta-az-ukran-nep-mostani-helyzetet|tit=Ferenc pápa a holodomorhoz hasonlította az ukrán nép mostani helyzetét|aut=Pál Tamás|date=2022-11-23}}
 
* {{CitWeb|url=https://telex.hu/kulfold/2022/11/23/ferenc-papa-a-holodomorhoz-hasonlitotta-az-ukran-nep-mostani-helyzetet|tit=Ferenc pápa a holodomorhoz hasonlította az ukrán nép mostani helyzetét|aut=Pál Tamás|date=2022-11-23}}
  +
  +
== Kapcsolódó lapok ==
  +
* [[Ukrajna története]]
  +
* [[Donbász]]
   
 
[[Kategória: Ukrajna]]
 
[[Kategória: Ukrajna]]

A lap 2023. április 18., 21:46-kori változata

Forrás: Portfolio.hu
Ukrajna felosztása Medvegyev szándékosan félreérthető Telegram-posztjában.[1]

Gazdaság

Az oroszok szisztematikus rombolása ellenére az elektromos hálózat működik. 2023. áprilisban az energiaügyi miniszter újra engedélyezte a lakosság ellátásán felül termelt áram exportját.[2]

A teljes 2022-es évben az infláció 26,6% volt, az élelmiszeráraké 34,4%, az üzemanyagoké 70%, mert a sok generátor miatt hiány alakult ki.[3] A GDP 2022-ben 29,2%-kal esett vissza.[4]

2022. november végén az ukrán államadósság meghaladta a 100 M$-t.[5]

A magyar kormány december 6-án a pénzügyminiszterek tanácsában megvétózta az EU által Ukrajna számára felvenni szándékozott 18 M€-s hitelt.[6] December 10-én a hitel kikerült a tervezetből, így már Orbán is elfogadta azt.[7] De honnan lesz pénz?

A háború előtt Ukrajna adta a világ búzatermelésének 12 százalékát, a kukorica 16 százalékát, és durván felét a napraforgóolajnak. Ezzel a negyedik legnagyobb gabonaexportőr volt az USA, Argentína és Oroszország után. A mezőgazdasági termékek aránya az exporton belül 41 százalék volt, ami a GDP 14 százalékának felelt meg. A mezőgazdaság volt az ország legfontosabb iparága.[8]

Kárpátalja

2017-ben a kárpátaljai magyarok száma 130 ezer volt. A háború következtében valószínűleg sokan menekültek el a szülőföldjukről, ahogyan ez a délszláv háború idején is történt a Délvidéken.[9]

Vlagyimir Zsarihin, az oroszországi székhelyű FÁK-országok Intézetének igazgatóhelyettese arról a tervről beszélt, hogy Magyarország katonai erővel lerohanná Kárpátalját. Szerinte még nincs döntés, és Magyarország katonailag egyébként sem áll készen.[10] Egy lengyel külpolitikai szakértő már korábban nyilatkozott az ügyről.[11]

Nádas Péter szerint Orbán azért állomásoztatott katonákat az ukrán határon, mert ígéretet kaphatott Putyintól.[12] Akkor pedig már a február eleji látogatásán meg kellett tudnia a támadás tervét. A kormány állítása szerint a február 22-i kormányülésen döntöttek róla, hogy katonák települnek az ukrán határra.[13] Az index.hu már február 13-án az orosz támadás irányát latolgatta.[14]

Rastislav Káčer szlovák külügyminiszter titkosszolgálati forrásokra hivatkozva azt állítja, hogy ha Oroszország elfoglalta volna Ukrajnát, és Szlovákia és Magyarország szomszédja lenne, a magyarok Szlovákia területéből is kaptak volna részt.[15]

Nyelvtörvény, kisebbségi törvény

Ukrajnában az oroszok és ukránok aránya 95%, a szlávoké 96%, az összes többi 4%, mindegyik 1% alatt. Az orosz nemzetiségűek aránya 17%, és kb. a duplája orosz anyanyelvű.

A krími tatárok ¼ milliónyian vannak. Helyi szinten a magyarok, románok, oroszok és a krími tatárok érik el a 10%-ot. Ukrajnában 10%-hoz kötik a nemzetiségi jogokat. Korábban az orosz nyelv volt a meghatározó a közéletben, művészetben, de az oroszul beszélők nagy része is ukrán nemzetiségű volt.

A kisebbségi törvényt 1992-ben hozták.

Az 1989–2012 között érvényben levő nyelvtörvény teljes szabadságot adott, és ezzel kiszorította az ukrán nyelvet az orosz kárára.

A 2012-es nyelvtörvény a Velencei Bizottság szerint nem védő, sőt kiszorítja az államnyelvet. Egyedül a legfőbb állami vezetőknek kellett (volna) megtanulniuk ukránul. A törvény a megyei szinten 10%-ot meghaladó kisebbségeknek ad megyénként jogokat. A gyakorlatban ez a magyar, román és tatár kisebbségre vonatkozott, még a lengyelre sem.

A 2017-es oktatási törvény nyelvi cikkelye 2018-tól megszüntette a nemzetiségi iskolákat. Az ukrán iskolákban viszont lehet nemzetiségi osztályokat indítani. A nemzetiségi osztályokban duális oktatás van 2023. szeptembertől: a tárgyak egy részét ukránul kell oktatni. Ez szerzett jogok megvonása. Ez az iskolák 11%-át érintette, mert a többi már ukrán tannyelvű volt. Az oktatási törvény nem előidézi, hanem felgyorsítja a már létező folyamatot. A Velencei Bizottság azt kifogásolta, hogy az egyes kisebbségek között más az ukrán és nemzetiségi nyelv aránya.

A 2019-es (állam)nyelvtörvény erősíti az államnyelvet. Európában ma egyetlen állam sincs, ahol az államnyelv ismerete nélkül teljesen boldogulni lehet. A környező országok közül a kárpátaljai magyarok ismerték a legkevésbé az államnyelvet.

A 2022-es kisebbségi törvény a 2017-es és 2019-es törvény összefoglalása. A román és magyar kormány együtt fordult a Velencei Bizottsághoz a kisebbségi jogok miatt. A románok viszont nem támadásként használják a kisebbségi kérdést, és csak zárt ajtók mögött hozzák elő.

Jegyzetek

Ukrajna területe 1000–1654
  1. Urfi Péter: Ukrajna felosztásáról készült térképpel provokál Medvegyev. 444.hu (2022. júl. 28.)
  2. Hercsel Adél: Hatalmas előrelépés: ismét áramot exportálhat Ukrajna. www.napi.hu (2023. ápr. 8.)
  3. A magyarhoz hasonlóan az eget veri az éves infláció Ukrajnában. privatbankar.hu (2023. jan. 14.)
  4. Varga Csenge: Ennyivel esett vissza Ukrajna GDP-je. www.napi.hu (2023. márc. 15.)
  5. Solti Hanna: Már több mint 100 milliárd dollár az ukrán államadósság. 444.hu (2022. nov. 29.)
  6. Márton Balázs: A magyar kormány vétózta a közös EU-hitelt Ukrajnának. telex.hu (2022. dec. 6.)
  7. Megváltozott feltételek: Magyarország megszavazta az Ukrajnának szánt 18 milliárd eurót. hu.euronews.com (2022. dec. 11.)
  8. Tunkli Dániel: Míg Magyarország az olcsó liszt ellen lobbizik, az ukrán mezőgazdaság az életéért küzd. telex.hu (2023. feb. 16.)
  9. Élő Anita: Már 11,5 millió magyar sincs a Kárpát-medencében – lesújtó friss adatok. www.valaszonline.hu (2023. márc. 6.)
  10. Kassai Zsigmond: Egy orosz szakértő szerint Magyarország még nem áll készen Kárpátalja lerohanására. 24.hu (2022. jún. 11.)
  11. Magyari Péter: Titkos megállapodásról, Ukrajna felosztásáról írnak Lengyelországban. 444.hu (2022. márc. 19.) Ha Oroszországnak sikerülne lerohannia Ukrajnát, Magyarország visszakapná Kárpátalját.
  12. Orbán ígéreteket kaphatott Putyintól, ezért állomásoztatott csapatokat az invázió másnapján az ukrán határon. Nádas Péter véleménye 24.hu (2022. okt. 25.)
  13. A magyar honvédség megerősíti a magyar-ukrán határ védelmét. kormany.hu (2022. feb. 22.) A Donyecki Népköztársaság és a Luhanszki Népköztársaság függetlenségének orosz elismerése után.
  14. Szurok Dávid: Honnan támadhatnak az oroszok? index.hu (2022. feb. 13.)
  15. Weiler Vilmos: Szlovák külügyminiszter: Ha Putyin győzött volna, Magyarország területeket követelne Szlovákiától. telex.hu (2023. feb. 8.)

Forrás

Magyar–ukrán viszony

Ukrán nyelvtörvény

További információk

Hírek:

Kapcsolódó lapok