Orosz-ukrán háború

Innen: Politika
A lap korábbi változatát látod, amilyen Laci (vitalap | szerkesztései) 2022. augusztus 22., 15:46-kor történt szerkesztése után volt. (→‎Az orosz gazdaság)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ukrajna felosztása Medvegyev szándékosan félreérthető Telegram-posztjában.[1]
Ukrán menekültek országok szerinti megoszlása

Oroszország 2022. február 24-én hajnalban megtámadta Ukrajnát. A támadást nemzetközi szankciók és – Ukrajna számára – fegyverszállítások követték.

Oroszországban tilos háborúról beszélni, háború ellen tüntetni. Ezrével tartóztatják le azokat, akik mégis megteszik. Korlátozzák a nyugati hírekhez való hozzáférést, letiltották a Wikipédiát és a Facebookot. A BBC a „dark weben” próbál híreket eljuttatni Oroszországba.[2]

Vlagyimir Zsarihin, az oroszországi székhelyű FÁK-országok Intézetének igazgatóhelyettese arról a tervről beszélt, hogy Magyarország katonai erővel lerohanná Kárpátalját. Szerinte még nincs döntés, és Magyarország katonailag egyébként sem áll készen.[3] Egy lengyel külpolitikai szakértő már korábban nyilatkozott az ügyről.[4]

A háború kezdete

A háború első hetében több volt a menekült, mint a 2015-ös évben összesen.[5] Március 6-án már másfél millió ember menekült el Ukrajnából, miközben a férfiak tömegesen jelentkeznek önkéntesnek. A 18–60 év közöttiek nem hagyhatják el az országot.

Március 12-én a kormány végre rendeletet hozott az ukrajnai menekültek szállástámogatásáról. Önkormányzatok kaphatják, akik szállást adnak. Önkéntesek nem.[6] Két héttel később megnyílt egy állami menekülteket fogadó központ, de menedékes státust ott nem lehet kérni, csak jóval távolabb, gyalog másfél órányira.[7]

Egy hónappal a háború kezdete után a NATO 30–40 ezerre teszi az oroszok emberveszteségét a 200,000-es támadó hadseregből, ebből 7–15 ezer a halott.[8] Másfél hónappal a háború megindítása után a Kreml szóvivője is elismerte, hogy súlyos veszteségeik vannak.[9]

Az oroszok háborús bűntetteket hajtanak végre. A bucsai mészárlás miatt felfüggesztették a tagságukat az ENSZ Emberi Jogi Bizottságában. Ezt Magyarország is megszavazta.[10]

A semleges skandináv országok fontolgatják a NATO-ba lépést Ukrajna sorsát látva.[11]

Három hónappal a háború kezdete után Putyin még mindig kitart amellett, hogy ez nem háború, csak különleges katonai műveletek zajlanak. Ezért hivatalosan nincs lehetőség mozgósításra, pedig az orosz erők egyre nehezebben pótolják emberveszteségeiket.[12]

Katonai kérdések

Forrás: 444.hu

Oroszország hadserege 1 millió fő, ebből a szárazföldi haderő 400.000, a nemzeti gárda ugyanennyi. A világ nukleáris arzenáljának 45%-át birtokolja. 145 millió lakosa van, a világ 11. legnagyobb gazdasága. A bevételek ⅔-a a kőolajból származik, az oroszok adják a világ termelésének 10%-át.

Ukrajna már 2021 őszén tudta, hogy Oroszország támadni fog, tudta a támadás irányait és célpontjait. Az időpontot kb. egy hónappal korábbra jósolta.[13]

2022. június 23.

Megérkeztek Ukrajnába azok a rakétavetők, ami kiegyenlíti az ukrán tüzérségi hátrányt.[14]

2022. május 16.

Forr1.jpgAz alábbiak elsődleges forrása: Nyilas Gergely: Harkivnál az orosz határig jutottak az ukrán erők. telex.hu (2022. máj. 16.)

Az ukrán erők Harkivnál elérték az orosz határt egy légifelvétel szerint, azaz sikerült visszaszorítaniuk a várost támadó oroszokat.[15] Kijevtől már áprilisban visszavonultak, hogy délre csoportosítsák át a katonáikat.

Délen a donyecki és luhanszki oroszbarát szakadárok által ellenőrzött területet, Odesszát és az odavezető Mikolajivot sem sikerült elfoglalni.

Egyetlen stratégiai célt sikerült elérni: az Azovi-tenger partvidékén sikerült szárazföldi összeköttetést teremtenie a 2014-ben elfoglalt Krím félszigettel.

Ukrajna szerint akár az év végére a győzelmével is zárulhat az ellene indított orosz invázió, ezt valószínűsítette a NATO főtitkára is.[16]Oroszország brit hírszerzési becslések szerint bevetett szárazföldi erejének egyharmadát elveszítette.

A háború eleje

A háború 4. napján Kínából szerettek volna élelmiszert kapni, mert a stratégiai készletük szavatossága 10 éve lejárt. A másik, amit Kínából kértek: a modern drónok, ami nincs nekik.

Az oroszok nem számítottak a jegybankjuk központi tartaléka – 643 M$ – felének lefoglalására, ami az első szankciók között volt, és még a 10.000$ feletti magánszámlákat is korlátozták.

Putyinnak 15 éve korlátlan hatalma van, ami mindenkinek torzítja a személyiségét.[17]

Ukrajna Európa legszegényebb állama.

Egy angol katonai szakértő szerint az orosz légierő képtelen komplex légi műveleteket végrehajtani, mivel csak páros, esetleg négyes repüléseket gyakorolnak, a bombázók és a vadászgépek együttműködését nem. Ráadásul komoly veszteségektől kell tartaniuk, mivel az ukránoknak rengeteg vállról indítható légvédelmi rakétájuk van. Feltehetően a barát–ellenség-felismerő rendszerrel is probléma lehet. Ezért a bombázók csak éjszaka, alacsony magasságból bombáznak, így viszont lehetetlen a precíziós bombázás.

Szárazföldön a stratégiai tervezés jónak tűnik, viszont harcászatból és logisztikából viszont teljes mértékben leszerepeltek. A diverzáns akciókat az ukránok elhárították, az erőfelderítőknek pedig nincs meg a légi támogatásuk. Üzemanyag híján tíz kilométer hosszú katonai konvojok állnak egy helyben.[18]

Sok forrás állítja, hogy az orosz katonák nem tudták, hogy háborúba mennek, és igen alacsony a harci morál: sokan adják meg magukat.[19]

Putyin azt állítja, csak hivatásos katonákat küldött Ukrajnába, sorkatonákat nem, és mozgósítás sincs. A szavainak egyre kevésbé lehet hitelt adni.

Az orosz gazdaság

Az orosz GDP várható alakulása 2021. június és 2022. június között. Forrás: VálaszOnline
Forr1.jpgAz alábbiak elsődleges forrása: Borbás Barna: Európának fáj, Oroszország belerokkan – itt az EU-s szankciók teljes mérlege. Szakértői vélemény Rácz Andrástól és Deák Andrástól www.valaszonline.hu (2022. aug. 9.) Az eddigi EU-szankciók felsorolása.

Minden egyes szankció azt hozza közelebb, hogy ennek a háborúnak mihamarabb vége legyen.[20] A gazdasági szankciók azonban csak hosszú távon hatnak, különösen egy ekkora ország esetén, mint Oroszország. A GDP azonban már 2022-ben 10% körül fog visszaesni míg az EU-ban 2022-be 2,7, 2023-ban 1,4%-os növekedés várható.

Oroszország szénhidrogén-bevétele nem nőtt 2022-ben részben az olajembargó, részben a földházszállítás orosz oldali csökkentése miatt (árfelhajtó céllal). (A földgázra nincs embargós szankció.)

Technológiai értelemben a szankciók Oroszországot több éves távlatban az 1990-es évek technológiai szintjére fogják visszavinni. Az embargók hatására sok nyugati cég kivonult Oroszországból, az elszámolással és export/importtal kapcsolatos szankciók igen sok termék hiányát okozzák. Pl. az orosz autókat légzsák, ABS biztonsági rendszer és érdemi elektronika nélkül forgalmazzák. Alkatrészhiány miatt fontos katonai eszközöket sem tudnak pótolni, bár még van tartalékuk, pl. drónok, helikopterek.

Katonai kiadások

Forrás: Eurostat

A háború előtt 5 M$ volt a havi katonai kiadás, februárban 5,6, márciusban 6,6, 2022. áprilisban már 9,2 M$.

2022-ben április végéig 24,6 milliárd dollárt fordított a Kreml védelemre, több mint háromszor annyit, mint az oktatásra, és kétszer annyit, mint az egészségügyre.

Moszkva évente 60-65 milliárd dollárt költ a védelemre, ez az összeg jelentősen eltörpül az amerikai kiadások mellett: a Pentagon büdzséje 800 milliárd dolláros.

Az oroszok a GDP 4,1 százalékát, az amerikaiak pedig 3,2 százalékát áldozzák katonai célokra.[21]

Olaj, gáz

Forr1.jpgAz alábbiak elsődleges forrása: Mészáros R. Tamás: Orbán zsarolása felvizezte az olajembargót, de így is fájni fog. telex.hu (2022. máj. 31.)

2021-ben a gázből származó bevétel 60 M$, az olajbevétel 180 M$ volt. Az olaj ára épp igen magas a világpiacon (a brenti pl. 120$), így 2022-ben Oroszország komoly bevételhez juthatott a korábbi szankciók ellenére.

Az olajexport ¼-e, származékokkal együtt 60%-a Európába megy. Az EU olajimportjának ⅔-a tankereken, ⅓-a csővezetéken érkezik.

2022. június elején a tankereken érkező olaj importálását teljesen megszüntették. A vezetékes importtal Lengyelország és Németország a szankcióktól függetlenül leállt, néhány ország – így Magyarország – haladékot kapott. Ezzel együtt úgy számolnak, hogy az Unióba érkező olaj 90%-át érintik a szankciók. MAgyarország, Csehország és Szlovákia ideiglenes kedvezménye az orosz export kb. 5%-a.

Az oroszok Ázsiába is tudnak majd exportálni, de ez az export drágább. Pl. a biztosítások költsége megnőtt a korábbi szankciók miatt.

Oroszország évi 155 milliárd ㎥ gázt exportál az EU-ba. Az EU megállapodása Azerbadzsánnal 20 milliárd ㎥-t pótol – 15 éven belül. Paks I. éves termelése 3,2 M㎥ gázt vált ki.[22]

A gázra semmiféle uniós embargó nincsen.[23]

Magyar vonatkozások

A Publicus Intézet felmérése egy héttel a háború kitörése után. Forrás: Facebook/Vox Populi választási kalauz
A háború 3. hónapja után. Forrás: Nyugati Fény

Orbán 4 fontos dologban változtatta meg a nézeteit pár napon belül:

  • Putyinbarátság
  • Ukrajna-ellenesség a nyelvtörvény miatt
  • NATO-ellenesség (mégis jönnek NATO-katonák, most már nem akadályozza a NATO fellépését Ukrajna mellett, amit eddig 4-szer vétózott a nyelvtörvény miatt)
  • menekültek befogadása.

És további változtatást várunk Paks 2 és az orosz bank ügyében. Ennek érdekében tüntetett az ellenzék március 1-jén, és tüntet a választás előtti napon, április 2-án is. Eközben a 24.hu úgy értesült, hogy a Roszatom már nem is akarja megépíteni az atomerőművet.[24] A választás után a fidesz EU-képviselői is megszavazták az EU-ban Paks 2 leállítását és az orosz energiaimport tilalmát.[25]

Searchtool right.svgBővebben: Paks 2

Ez Orbán külpolitikájának teljes csődje. És még nem is beszéltünk mindenről: az EU-kapcsolatról, az erdélyi és felvidéki magyar pártok befolyásolásáról, Trumpról, stb.

Orbán az ukrán nyelvtörvény miatt gátolta Ukrajna EU- és NATO-csatlakozását, pedig a kisebbségi jogokat éppen az EU csatlakozási követelményei tudták volna biztosítani.[26]

A kormány össze-vissza kapkod a háború kérdésében. Először kategorikusan megtiltotta NATO-erők Magyarországra jövetelét, aztán pár nap múlva mégis megengedte. Megtiltotta, hogy Magyarországon keresztül a NATO fegyvert szállítson Ukrajnába, miközben ezt megszavazta az EU-ban és a NATO-ban is. Utóbb megengedte a Magyarországon keresztüli fegyverszállítást, ha az nem közvetlenül jut Ukrajnába, hanem másik NATO-országon keresztül.[27] A választás után pedig az EU-ban megszavazták a fegyverszállítást.[25]

Az euró árfolyama március 7-én elérte a 400 Ft-t, és még az ukrán valutánál, a hrivnyánál is nagyobbat esett. Ennek egyik oka az MNB hibás politikája. Állításuk szerint válság idején stabilabb marad, mint az euró, ezért ellenzik az euróhoz csatlakozást. A valóság viszont az, hogy válság idején a befektetők biztos valutába menekítik a pénzüket, és a forint nem ilyen.[28]

2022. július elején úgy néz ki, Orbán kénytelen volt megváltoztatni a véleményét, és belátni, csak addig kell Putyinnak, amíg ebből Putyin hasznot tud húzni.[29]

Olaj, gáz

Forrás: Facebook/Számok - a fideszes álhírek ellenszere

Az Európai Unió közösen akar földgázt venni az oroszoktól addig is, amíg nem tudja jelentősen csökkenteni a mennyiséget. Ezzel le lehet törni az árat.[30] Magyarország orosz gázfüggősége a legnagyobb: 86%. Egyedül mi vagyunk az EU-ban 60% fölött.[31]

Bulgária megállapodott az USA-val cseppfolyós földgáz szállításában az oroszénál alacsonyabb áron. Bulgária eddig a gáz 90%-át vette Oroszországtól.[32]

Magyarország 2022 februárjában a világpiaci árnál 30%-kal magasabb árért vette az orosz gázt.[32]

Az EU 6. szakncióként leállítja az orosz olajimport 90%-át. Orbán meg akarta vétózni, mert abban reménykedett, ilyen címen megkapja az eddig jogállami ügyek miatt visszatartott pénzeket. Annyit ért el, hogy nélküle vezették be az embargót, ő és néhány másik ország haladékot kapott.[33]

Magyarország az olaj felét veszi Oroszországtól a világpiaci árnál 30%-kal olcsóbban (Oroszország eladási nehézségei miatt), viszont tovább exportál Szlovákiába, ami jelentős hasznot hoz. A magyar vétó elsősorban a Mol extraprofitját védte, amit később esetleg meg akar adóztatni.

A magyar import az orosz export kb. 2%-a.

Nemzetközi jog

A nemzetközi jog szerint Ukrajna bármilyen támogatása legitim lépésnek számít, ugyanis a konfliktusban Oroszország az agresszor, és az agressziót szenvedő államnak nyújtott segítség nem lehet jogszerűtlen. Akik formálisan csatlakoznak a hadviselő állam fegyveres erőihez, a hadijog kifejezésével élve „kombattánsnak” minősülnek, azaz olyasvalakinek, akit fogságba esve megillet a hadifogoly státusz, de Oroszország ezzel ellentétesen nyilatkozott.[34]

A kazettás bomba és más, az ENSZ által tiltott fegyver használható Ukrajnában, mivel sem Oroszország, sem Ukrajna nem csatlakozott az ezeket betiltó ENSZ-egyezményhez.

Az Európai Parlament egy különleges nemzetközi törvényszék felállítását szorgalmazza, ahol az orosz katonák és az orosz vezetés által elkövetett háborús bűnök végrehajtóit vonnák felelősségre. A bizonyítékok gyűjtése már elkezdődött, azokat Ukrajna területén kívül tárolják.[35]

2014-ben Ukrajna és Oroszország Minszkben több megállapodást is kötött, amit Oroszország soha nem tartott be.

Vélemények

Atomháború után. Forrás: contextus.hu

Oroszország felvette Lengyelországot a „nácitlanítandó” országok listájára. Ha a duma megszavazza, akkor Oroszország háborút indít Lengyelországgal szemben, így a NATO-val szemben is…[36]

Luxemburg külügyminisztere szerint a háborúnak csak Putyin kiiktatásával lehet véget vetni.[37]

Nem jön vonat Lengyelországból Orbán szokásos március 15-i beszédére, mert kell a szerelvény, hogy Ukrajnából kimentsenek gyermekes anyákat.[38]

Jegyzetek

  1. ↑ Urfi Péter: Ukrajna felosztásáról készült térképpel provokál Medvegyev. 444.hu (2022. júl. 28.)
  2. ↑ Bódog Bálint: A BBC a „dark weben” próbálja tájékoztatni a nyugati sajtótól elvágott oroszokat. 444.hu (2022. márc. 6.)
  3. ↑ Kassai Zsigmond: Egy orosz szakértő szerint Magyarország még nem áll készen Kárpátalja lerohanására. 24.hu (2022. jún. 11.)
  4. ↑ Magyari Péter: Titkos megállapodásról, Ukrajna felosztásáról írnak Lengyelországban. 444.hu (2022. márc. 19.) Ha Oroszországnak sikerülne lerohannia Ukrajnát, Magyarország visszakapná Kárpátalját.
  5. ↑ Magyari Péter: Ez az EU történetének legnagyobb menekülthulláma. 444.hu
  6. ↑ Farkas György: A kormány támogatja a menekülők elszállásolását. 24.hu (2022. márc. 12.)
  7. ↑ Szurovecz Illés: Nehezen jut menedékes státuszhoz, aki a háború elől menekül hozzánk. 444.hu (2022. ápr. 7.)
  8. ↑ Jabronka Richárd: A NATO minden eddigi becslésnél magasabb, brutális orosz veszteségről számolt be. ellenszel.hu (2022. márc. 23.)
  9. ↑ Ferenci Ármin: Kreml-szóvivő: Csapataink komoly veszteségeket szenvedtek, ez egy tragédia. telex.hu (2022. ápr. 7.)
  10. ↑ Magyarország is megszavazta, hogy felfüggesszék Oroszországot az ENSZ Emberi Jogi Tanácsából. telex.hu (2022. ápr. 7.)
  11. ↑ Uj Péter: Nagyon valószínű, hogy Finnország benyújtja csatlakozási kérelmét a NATO-hoz. 444.hu (2022. ápr. 15.)
  12. ↑ Király András: Szétvert zászlóaljakból tákolnak össze újakat az oroszok. 444.hu (2022. máj. 20.)
  13. ↑ Wagner Péter: Már tavaly ősszel nagyon pontosan tudták az ukránok, hogy hol, mikor és hogyan támadnak majd az oroszok. azonnali.hu (2022. máj. 19.)
  14. ↑ Jabronka Richárd: Megérkeztek Ukrajnába a várva várt amerikai csodafegyverek, amelyek fordíthatnak a háború menetén. ellenszel.hu (2022. jún. 23.) Az orosz ágyúk 20–25 km-re lőnek, az amerikai rakéták 80 km-re.
  15. ↑ Putyinék feladták Ukrajna második legnagyobb városát, nem támadják tovább. nyugatifeny.hu (2022. máj. 15.)
  16. ↑ NATO-főtitkár: Hiába Putyin óriáshadserege, Ukrajna megnyerheti a háborút. nyugatifeny.hu (2022. máj. 15.)
  17. ↑ Sz. Bíró Zoltán: Magyarország a hatalmi érdekek ütköző zónájában. YouTube (2022. márc. 26.) (videó)
  18. ↑ Király András: Mi van a híres orosz légierővel? 444.hu (2022. márc. 6.)
  19. ↑ Dévai László: „Kilencven százalékunk hazamenne” – Putyin serege kezd belefáradni a háborúba. rtl.hu (2022. márc. 8.)
  20. ↑ Facebook/Erzsébet Budai Tarjáni Péter, 2022. június 8.
  21. ↑ Kaviár és kalasnyikov. kaviareskalasnyikov.hvgblog.hu (2022. máj. 19.)
  22. ↑ Csikvári J. András: A Shah Deniz küldhet gázt – avagy mi mennyi? ujnepszabadsag.com (2022. júl. 20.)
  23. ↑ Lendvai Ildikó: Szent tehén a vágóhídon. ujnepszabadsag.com (2022. júl. 18.)
  24. ↑ Vitéz F. Ibolya: Mi van, ha az oroszok már nem is akarják megépíteni a Paksi Atomerőmű új blokkjait? 24.hu (2022. márc. 28.)
  25. ↑ 25,0 25,1 Magyari Péter: Megszavazták a fideszesek a gázembargót és Paks 2 leállítását. 444.hu (2022. ápr. 8.) És az Ukrajnába irányuló fegyverszállítást, 513:22:19 arányban. → Paks 2
  26. ↑ Korrupciómentes ország nincs, hazugságmentes lehet. Németh Péter interjúja Majtényi Lászlóval hirklikk.hu (2022. márc. 3.) 16:40.
  27. ↑ Szurovecz Illés: A kormány engedélyezte, hogy a NATO fegyveres erőket telepítsen a Dunántúlra. 444.hu (2022. márc. 7.)
  28. ↑ Mészáros R. Tamás: Ezek az okai a forint gyors és erős gyengülésének. telex.hu (2022. márc. 7.)
  29. ↑ Kényszerpályán Orbán: Változik a kormányfő hozzáállása a háborúhoz és Oroszországhoz is. nyugatifeny.hu (2022. júl. 9.)
  30. ↑ Véget ért az EU-s csúcstalálkozó: Döntöttek a tagállamok a közös földgáz-beszerzésről. nyugatifeny.hu (2022. márc. 26.)
  31. ↑ Vendégünk Zuglóban Róna Péter. Téma: korrupció és a gazdaság. Vendéglátó: Hadházy Ákos YouTube (2022. márc. 24.) (videó)
  32. ↑ 32,0 32,1 Jabronka Richárd: Minden mítosz megdőlt: Orbán most eláshatja magát – kiderült, mi történik, ha nem Putyin barátai vagyunk. ellenszel.hu (2022. máj. 12.)
  33. ↑ Facebook/Dobrev Klára 2022. május 31.
  34. ↑ Mit lehet várni az Ukrajna megmentésére induló külföldi légiótól? telex.hu (2022. márc. 4.)
  35. ↑ Arató László: EP-képviselők szerint új nürnbergi tárgyalásra van szükség. www.szabadeuropa.hu (2022. máj. 20.)
  36. ↑ Jabronka Richárd: Putyin vérontásra készül Lengyelországban: “Nácitlanítást” javasol az alsóház. ellenszel.hu (2022. máj. 14.)
  37. ↑ Benedek Rebeka: Luxemburg külügyminisztere szerint ez lehet az egyetlen kiút az orosz-ukrán háborúból. contextus.hu (2022. márc. 3.)
  38. ↑ Zubor Zalán: Nem jönnek Budapestre a CÖF lengyel barátai, otthon tartottak Békemenetet – Ukrajnáért. atlatszo.hu (2022. márc. 3.) A vonat a gyermekes anyák kimentéséhez kell Ukrajnából.

Forrás

Szankciók

Fegyverek

A háború okai és lehetséges következményei

Fideszes ellenvélemények

Előzmények

Kapcsolódó lapok

További információk

A lap eredeti címe: „https://www.gyimesilaszlo.hu/politika/wiki/index.php?title=Orosz-ukrán_háború&oldid=25843”