Sajtó

Innen: Politika
A lap korábbi változatát látod, amilyen Laci (vitalap | szerkesztései) 2019. január 31., 07:59-kor történt szerkesztése után volt. (→‎Internetes újságok)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Forrás: Facebook
Szél Bernadettet és Hadházy Ákost erőszakkal távolítják el a tévé-székházból 2018. december 16-án
Orbán Viktor az Európai parlamentben, a Sargentini-jelentés vitáján

Amiről nem számolt be az M1 2018. december 18-ig:

  • Hadházy Ákos 2018 szeptemberében kezdődött aláírásgyűjtő kampánya az Európai Ügyészséghez csatlakozásról
  • Elios-ügy

Amiről meg később:

  • 2019. január 11-én a Kincstár nem utalta át a nyugdíjakat a bankszámlákra

Miután 2018. december 17-én erőszakkal távolították el őket, Szél Bernadett és Hadházy Ákos 2019. január 14-én visszament a székházba. Beengedték őket az előtérbe, leoltották a villanyt, és nem engedték őket az épületbeli mellékhelyiségbe. Ez nyilvánvalóan súlyosan zavarta volna a tévé működését.

Szél Bernadett igazi híreket olvasott be, mint bemondó, amit mobiltelefonról közvetítettek.


Rabszolgatörvény

A köztévé nem tudósított a december 8-i rabszolgatörvény elleni tüntetésről: helyette a párizsi tüntetés képeit mutatták egész délelőtt.

Nem tudósított a december 16-i, ugyancsak rabszolgatörvény elleni tüntetésről, amin 10–15 ezer ember vett részt. A tüntetés a tévé-székház előtt folytatódott 2500–3000 emberrel.

17-én délelőtt Hadházy Ákost és Szél Bernadettet a tévé biztonsági őrei erőszakkal kidobták az épületből a rendőrök szeme előtt. A többiek rendőrt hívtak, de a biztonságiak nem engedték be őket az épületbe. Varjú Lászlót megrugdosták, Kunhalmi Ágnes térdére rácsapták a csapóajtót.

Papp Dániel birtokvédelmet kért és kapott a III. kerületi önkormányzat jegyzőjétől. Ez azt jelenti, hogy a rendőrök erőszakkal kidobhatták volna a képviselőket. Ők ezt nem várták meg, hanem önként kijöttek az épületből a tüntetőkhöz.

Hadházy Ákos feljelentését a Legfőbb ügyészség elutasította azzal az indoklással, hogy nem hivatalos személyként voltak jelen, és eljárást indított ellenük közérdekű üzem működésének megzavarásáért, pedig az MTVA nem közérdekű üzem. Őt meg sem hallgatták.[1]

Az MTV-ről

Papp Dániel, az MTVA vezérigazgatója. Forrás: Kanadai Magyar Hírlap

A Magyar Televízió Európa GDP-arányosan legdrágább állami médiája, amely évente százmilliárdos összeget költ magára, egypárti (fideszes) irányítással, társadalmi és közpolitikai kontroll nélkül. 2015-ben az állami adó tízmilliárdos összegért vásárolt az élő közvetítéseket lehetővé tevő korszerű felszerelést.

Az MTVA törvényben rögzített feladata a pártatlan és sokszínű, az állampolgárok politikai véleményalkotását elfogulatlanul segítő tájékoztatás.

Az Európai Bizottság vizsgálja az MTVA finanszírozását abból a szempontból, hogy sérti-e a versenyjogot.

Internetes újságok

Gyurcsány Ferenc több helyreigazítási pert nyert különböző kormánypárti internetes portál ellen.[2] A kormánypárti sajtó ennek az ellenkezőjét írja.[3]

Jegyzetek

Források

Közmédia

Forrás: Sipos Károly (Facebook)

A kormány sajtótájékoztatói

Más médiumok

Rabszolgatörvény

Kapcsolódó szócikkek