Oktatás

Innen: Politika
A lap korábbi változatát látod, amilyen Laci (vitalap | szerkesztései) 2021. január 6., 08:57-kor történt szerkesztése után volt. (→‎Nemzeti Alaptanterv)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Az „elmúltkilencév” legpusztítóbb területe épp az ország jövőjét, versenyképességét ásta alá: az oktatást. Gyerekek milliói szenvedték meg azt a dühöt, amire alapozva a Hoffmann Rózsa által fémjelzett – valójában Orbán Viktor és Parragh László által szított – oktatáspolitika felborította a gyerekek érdekeit szem előtt tartó, a valódi minőségi oktatást célzó, a nemzetközi trendekhez is alkalmazni próbáló, addig valamilyen szinten meglévő oktatási konszenzust.

Az Orbán-kormány gyorsan átalakította az egész rendszert. Csökkentette a területre szánt forrásokat. Új köznevelési, felsőoktatási, szakképzési törvényeket hozott. Utóbbit leválasztotta a közoktatásról és a gazdasági tárcához kötötte.

Államosították az iskolákat, kivéve persze az egyházi iskolákat, akik viszont jóval több pénzt, és jóval több szabadságot kaptak.

Sorra mutatják a hazai és nemzetközi vizsgálatok, hogy a magyar iskola teljesítménye egyre romlik, a magyar iskola esélykiegyenlítő szerepe a legrosszabb az unióban.

A 2019-es esztendő már most[1] a kormányzati pontok, tanulmányok, stratégiák évének látszik. Sokatmondó, hogy a reformtervek egyike sem az Emmiből érkezett.

A Corvinus (volt: Közgazdasági) Egyetemet magánkézbe adták.[2]

Adatok

A 2020/21-es tanévben van a legkevesebb pedagógus ebben az évezredben: 146,7 ezer főállású. A nappali rendszerű általános iskolai oktatásban 725,8 ezren, az előző évinél 5,4 ezerrel többen tanulnak. A középfokú iskolák nappali rendszerű oktatásában 398,3 ezren, mintegy 12,5 ezerrel kevesebben vesznek részt, mint az előző tanévben.[3]

Nemzeti Alaptanterv

Az új NAT első, 2018. augusztus 31-én megjelent tervezetét Csépe Valéria akadémikus és csapata dolgozta ki. A megjelenést széles körű egyeztetési folyamat követte, és alapvetően jónak, előre mutatónak lehetett tekinteni, de a kormány nem tartotta elég nemzetinek, ezért az antiszemita írókhoz vonzódó irodalomtörténészt, Takaró Mihályt bízták meg a hazafias szemlélet kidomborításával. A NAT 2020. szeptemberi bevezetése ellen még a fidesz-kormány által létrehozott Nemzeti Pedagógus Kar is tiltakozott.[4]

2020. március 5-én több tucat egyházi iskola 1600 pedagógusa írta alá a NAT elleni tiltakozást.[5] Több egyházi vezetőt is arra kértek kormányzati illetékesek, hogy határolódjanak el attól a NAT-ot kritizáló nyílt leveléltől, amely a piaristák honlapján jelent meg. Ők ezt meg is tették, de a tiltakozásban is benne volt, hogy ez az aláírók véleménye.[6] A piarista tartományfőnök pedig sohasem nyilatkozta az Origónak, hogy „ez csak egy vélemény”: a tartományfőnök örül, hogy végre megvitatják a kérdést.[7] A kormányt is elgondolkodtatta valamelyest a váratlan helyekről érkező NAT-kritika, ezért hallani már olyan hangokat, amelyek szerint érdemes lenne egy év haladékot adni a Kásler-féle alaptanterv bevezetésének.

A nemzeti jelleg abban nyilvánul meg, hogy kimaradt az irodalomanyagból Katona József, Madách Imre és Móricz Zsigmond, ellenben bekerült a Mussolini-barát Herczeg Ferenc,[8] az antiszemita Nyirő József és Wass Albert. Az irodalomanyag bővült, miközben az óraszáma csökkent.

A történelemanyag túlságosan magyarközpontú, pedig egy kis országnak sokkal inkább kellene a környezetére figyeljen.

Az Oktatatási Hivatal közzétette annak a 45 személynek a listáját, akik az új NAT-ot készítették. Egyikük, Moróné Tapody Éva tiltakozott a lista ellen, mivel nemcsak hogy nem vett részt a NAT készítésében, de a kérése ellenére meg sem kapta.[9]

A közművelődési törvény módosítása

A törvénymódosítás többek között[10]

  • Megtiltja a magántanulói státust, helyette bevezeti az egyéni munkarendet, amit állami szerv fog engedélyezni az iskolaigazgató helyett
  • Módosítja az iskolaérettségi rendszert: kötelezővé teszi, hogy mindenkinek iskolába kell mennie, aki az adott év augusztus 31-ig betölti a 6. életévét. Az iskolaérettség vizsgálatáról szóló miniszteri rendelet november 21-én jelent meg.[11] Halasztást az Oktatási Hivatalnál lehet kérni.[12]
  • Az alternatív kerettanterv tantárgyi struktúrája legfeljebb harminc százalékban térhet el a NAT-tól. Ez a Waldorf-iskolákat érintette érzékenyen.
  • Az a gyerek, aki augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson kell részt vegyen.[13] Ez alól csak négy éves korig lehet felmentést kérni.[14]
  • Előírja, hogy az általános iskolás gyerek 8–16 óráig az iskolában legyen, hacsak az igazgató nem ad felmentést.[15]

A törvényt 2019. július 12-én fogadta el a parlament 127/57/1 arányban.

2019. augusztus 31-én diákok, szülők és pedagógusok tiltakoztak a módosítás ellen a Kossuth téren.[16]

2019. szeptember 13-án iskolabojkottot hirdettek a közművelődési törvény módosítása ellen. Több száz diák alternatív órára ment az iskolába. A követelések:

  • A tanároknak legyen beleszólásuk az igazgatóválasztásba
  • Az éves költségvetésben legalább kétszer ennyi jusson az oktatásba
  • A törvény előkészítésébe vonják be a szakmai szervezeteket, legyen rendes vita a változtatásokról
  • Legyen szabad tankönyvválasztás
  • Csökkentsék a tanárok túlterheltségét, az óraszámokat, túl sok a felesleges adminisztráció
  • Adjanak versenyképes fizetést az összes pedagógusnak, az iskolatitkároknak és az iskolákban dolgozóknak

Lex Taigetosz

2018 szeptemberétől a beilleszkedési, tanulási (pl. diszlexia) és magatartási nehézségekkel küzdő diákok nem kaphatnak értékelés alóli felmentést. 2017. május 30-án fogadták el, ezúttal is érdekegyeztetés nélkül. A törvény ellen a Tanítanék Mozgalom tiltakozott, a Pedagógus Szakszervezet nem volt sehol,[17] a PDSZ meg egyenesen támogatta a törvényt.[18] A kormány által létrehozott Nemzeti Pedagógus Kar is aggodalmait fejezte ki.[19]

Áder az aláíráskor azt állította, hogy szakmai szervezetek dolgozták ki és támogatták a törvényt. Az általa felsorolt szervezetek tiltakoztak.[20]

Közoktatási törvény

2011. december 19-én fogadták el. Öt évvel később a Tanítanék Mozgalom tüntetést szervezett a Kossuth téren, mert szerintük az oktatási törvény óta csak csökkent az oktatás színvonala. Az alábbi követelésekkel:[21]

  1. Teljes körű részvétel és teljes értékű középfokú végzettség megszerzése a tanulók 18 éves koráig.
  2. Szegregációmentes, az oktatási rendszeren belüli etnikai elkülönülést felszámoló iskolarendszer.
  3. Oktatási egyenlőtlenségek, teljesítményszakadékok minimálisra csökkentése.
  4. A tanuláshoz, munkavégzéshez és társadalmi részvételhez szükséges alapkészségek szükséges fejlettsége.
  5. A tanulási kudarcok megelőzése, a kudarcot valló tanulók arányának nullára csökkentése.

PSZ

A Pedagógusok Szakszervezete november 22-ig adott határidőt a kormánynak, hogy a követeléseiket teljesítse, ellenkező esetben januárra sztrájkot fognak hirdetni.[22] A követelések:

  • a pedagógusok, az oktatást segítők, valamint a pályakezdők bérének rendezése
  • az óraszám maximalizálása heti 22 órában.

A kormány válaszra sem méltatta őket, ezért november 30-án tüntetést tartottak, 30%-os béremelést „követeltek” 2020. január 1-től, és ismét fogadkoztak, hogy januárban sztrájk lesz, ha nem kapják meg, sőt, további akciókat is kilátásba helyeztek.[23] De nem kapták meg (sőt, a közalkalmazotti státust is elveszítették), mégsem lett még tüntetés sem: február 9-e van… És közben megjelent az új, nagy felháborodást keltő NAT is.

A PDSZ utoljára 2016 márciusában tüntetett, azóta csak mások által szervezett tüntetéseken vettek részt. Vezetőjük, Szabó Zsuzsanna az ATV-nek adott riportjában[24] arról beszélt, milyen gondok vannak az oktatásban, de arról semmit, hogy a PDSZ mit tett ez ellen azon kívül, hogy eredménytelenül tárgyalt a kormánnyal.

Egy 2015-ös törvénymódosítás következtében rájuk nem vonatkozik a bérminimum, és a kormány általában a minimálbérnél kevesebbet ad. Pedagógusok elsősorban a hátrányos településeket hiányoznak.

2019. november 13-ra sztrájkot hirdettek, de a kormány nem tárgyalt velük a minimális szolgáltatásokról, ezért lefújták a sztrájkot.

2020. február 24-én Kásler bejelentette, hogy 10%-kal emelik a pedagógusok bérét.[25]

Egyetemek

A Quacquarelli Symonds 2020. márciusi listája szerint az alábbi magyar egyetemek szerepeltek az öt nagy tudományágban az első 500-ban:[26]

  • bölcsészettudomány: CEU 120., ELTE 371.
  • mérnöki-technológiai tudományok: BME 295.
  • élet- és orvostudományok: Semmelweis Egyetem 295., Debreceni Egyetem 401-450., Szegedi Tudományegyetem 451-500.
  • természettudományok: ELTE 318., BME 451-500.
  • társadalomtudományok: CEU 178., Budapesti Corvinus Egyetem 401-450.

A Times Higher Education 2020. februári listája:[27]

  • Semmelweis Egyetem: 70. (tavaly 67.)
  • ELTE: 149. (tavaly 119.)
  • Pécsi Tudományegyetem 176. (tavaly 141.)
  • Szegedi Tudományegyetem 201-250. (tavaly 162.)
  • Debreceni Egyetem pedig 251-300. (tavaly 201-250.)
  • BME: 251-300. (tavaly ugyancsak)
  • Budapesti Corvinus Egyetem 301-350. (tavaly ugyancsak)
  • Szent István Egyetem 351-400. (tavaly nem volt a rangsorban)

Hiller István szerint visszaállamosíthatók az alapítványba került egyetemek, az állam ui. a tulajdonosi jogot nem adta át, így a kuratóriumokat leválthatja.[28]

Jegyzetek

  1. ↑ 2019. március 7.
  2. ↑ Kovács Márta: Magyar egyetemen olyan bátor beszédet rég mondtak, mint ez az amerikai lány. 24.hu (2019. aug. 3.)
  3. ↑ Fődi Kitti: KSH: Háromezerrel csökkent a főállású pedagógusok száma az előző tanévhez képest. 444.hu (2021. jan. 5.)
  4. ↑ Juhász Dániel: Még a kormány által létrehozott tanárszervezet is nekiment az új Nemzeti alaptantervnek. nepszava.hu (2020. jan. 16.)
  5. ↑ Állásfoglalás az oktatás mai helyzetéről. budapest.piarista.hu (2020. feb. 27.) Több tucat egyházi iskola ezer pedagógusa tiltakozik a NAT ellen. Jelenits a tiltakozás ellen tiltakozik..
  6. ↑ Telefonon tolták le a NAT-ot bíráló egyháziakat. magyarnarancs.hu (2020. feb. 28.)
  7. ↑ Schultz Antal: A piarista tartományfőnök állítja, nem tett az egyházi iskolák tiltakozását elítélő nyilatkozatot az Origónak. 24.hu (2020. feb. 29.) „Támogatjuk, hogy munkatársaink gondolkodó pedagógusok legyenek”
  8. ↑ Mussolini csodálója volt az író, aki kiütötte az új alaptantervben Móriczot, Örkényt és Kertészt. hvg.hu (2020. feb. 3.)
  9. ↑ Juhász Dániel: Még kérésre sem kapták meg a NAT-tervezetet – A kidolgozók között feltüntetett szakértők reagáltak. nepszava.hu (2020. márc. 3.)
  10. ↑ Újabb változások jönnek az oktatásban: soroljuk a legfontosabb módosításokat. eduline.hu (2019. jún. 15.)
  11. ↑ Változik az iskolaérettségi vizsgálat: ezek voltak a 2019-es év nagy fordulópontjai. eduline.hu (2019. dec. 31.)
  12. ↑ Iskolaérettségi döntések: az Oktatási Hivatal intézi majd az ügyeket. eduline.hu (2019. júl. 23.)
  13. ↑ Megszavazták a köznevelési törvény módosítását: egyetlen ponton változtattak. eduline.hu (2019. júl. 12.)
  14. ↑ Az Alkotmánybírósághoz fordult TASZ az óvodai felmentések átalakítása miatt. eduline.hu (2019. nov. 21.)
  15. ↑ Hogyan lehet hamarabb eljönni egy-egy iskolanapról? Itt vannak a szabályok. eduline.hu (2019. szept. 10.)
  16. ↑ Országos diáksztrájkot szerveznek szeptember 13-ra: a Kossuth téren tüntettek a köznevelési törvény módosítása ellen. eduline.hu (2019. aug. 31.)
  17. ↑ Így tiltakoztak a Taigetosz-törvény ellen a Sándor-palota előtt: képek. eduline.hu (2017. jún. 6.)
  18. ↑ Taigetosz-törvény – A PDSZ-főigazgató szerint ez új lehetőség a gyerekeknek. vpdsz.hu (2017. jún. 6.)
  19. ↑ Lex Taigetosz - A kormány által gründolt tanárszervezet sem boldog. nepszava.hu (2017. jún. 26.)
  20. ↑ Czinkóczi Sándor: Áder János rábólintott a lex Taigetoszra. 444.hu (2017. jún. 19.)
  21. ↑ Ultimátumot adott Balognak a Tanítanék a Kossuth téren. eduline.hu (2016. dec. 19.)
  22. ↑ Az iskolák többsége zárva lesz januárban, ha sztrájkolni fognak a pedagógusok. eduline.hu (2019. okt. 28.)
  23. ↑ Januárig adtak időt a kormánynak a tanárok, jöhet a sztrájk – fekete esernyős akcióba kezd a szakszervezet. szeged.hu (2019. nov. 30.)
  24. ↑ 2019. november 25. reggeli műsor
  25. ↑ Vaskor Máté: Júliustól tíz százalékkal emelkedik a pedagógusok bére. 24.hu (2020. feb. 24.)
  26. ↑ Friss egyetemi rangsor: tíz magyar egyetem is a világ legjobbjai közé került. eduline.hu (2020. márc. 4.)
  27. ↑ Friss felsőoktatási világrangsor: rontottak a magyar egyetemek a tavalyi eredményükhöz képest. eduline.hu (2020. feb. 20.)
  28. ↑ Harkai Péter: Hiller István: A kormányváltás után visszakapják az egyetemek az autonómiájukat. hirklikk.hu (2021. jan. 5.)

Forrás

NAT:

Egyéb:

Közművelődési törvény:

További információk

Kapcsolódó szócikkek