Oktatás

Innen: Politika
A lap korábbi változatát látod, amilyen Laci (vitalap | szerkesztései) 2022. november 8., 02:34-kor történt szerkesztése után volt. (→‎További információk)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Az „elmúltkilencév” legpusztítóbb területe épp az ország jövőjét, versenyképességét ásta alá: az oktatást. Gyerekek milliói szenvedték meg azt a dühöt, amire alapozva a Hoffmann Rózsa által fémjelzett – valójában Orbán Viktor és Parragh László által szított – oktatáspolitika felborította a gyerekek érdekeit szem előtt tartó, a valódi minőségi oktatást célzó, a nemzetközi trendekhez is alkalmazni próbáló, addig valamilyen szinten meglévő oktatási konszenzust.

Az Orbán-kormány gyorsan átalakította az egész rendszert. Csökkentette a területre szánt forrásokat. Új köznevelési, felsőoktatási, szakképzési törvényeket hozott. Utóbbit leválasztotta a közoktatásról és a gazdasági tárcához kötötte.

Államosították az iskolákat, kivéve persze az egyházi iskolákat, akik viszont jóval több pénzt, és jóval több szabadságot kaptak. 2022. október közepén 15 polgármester (egy kivételével budapesti) követeli a tankerületek megszüntetését, és az iskolák visszaadását az önkormányzatok kezébe.[1]

Sorra mutatják a hazai és nemzetközi vizsgálatok, hogy a magyar iskola teljesítménye egyre romlik, a magyar iskola esélykiegyenlítő szerepe a legrosszabb az unióban.

A 2019-es esztendő már most[2] a kormányzati pontok, tanulmányok, stratégiák évének látszik. Sokatmondó, hogy a reformtervek egyike sem az Emmiből érkezett.

A Corvinus (volt: Közgazdasági) Egyetemet[3] magánkézbe adták a legtöbb állami egyetemmel együtt abban a reményben, hogy lenyúlhatják az oktatásra szánt EU-támogatásokat. Az EU azonban visszautasította Orbán pályázatát.

Adatok

Fenntartók szerinti megoszlás[4]
Tankerületek Egyházak
Iskola Diák Iskola Diák
Általános iskola 2660 570 546 112
Középiskola 266 52 255 55

A 2020/21-es tanévben van a legkevesebb pedagógus ebben az évezredben: 146,7 ezer főállású. A nappali rendszerű általános iskolai oktatásban 725,8 ezren, az előző évinél 5,4 ezerrel többen tanulnak. A középfokú iskolák nappali rendszerű oktatásában 398,3 ezren, mintegy 12,5 ezerrel kevesebben vesznek részt, mint az előző tanévben.[5]

60 tankerületi központ van.

Óvodába a 2019/20-as tanévben 330,5 ezren jártak. Felsőoktatási intézményben 285 ezren tanultak, 28%-uk nem nappali tagozaton. Ez összesen kb. 1,8 millió fő.[4]

A felsőoktatásban a teljesen vagy részben államilag támogatott hallgatók aránya 64%. 36 ezren szereztek diplomát.[4]

2010-ben a pedagógusok fizetése az átlagbér 70%-a volt. 2021 végén 50%-ra csökkent, pedig a pedagógusok átlagéletkora nőtt.[6] A tanárok bére 2022-ben az egyetemi diplomás bér 54%-a, a tanítóké a főiskolai végzettségűek 45%-a.[7]

2022-ben már akkora a baj, hogy egy évre visszavonták a nyugdíjasok foglalkoztatásának tilalmát.[8]

A pedagógus-átlagbér 2020-ban a diplomás átlagbér 63,6 százaléka volt, míg az EU- és az OECD-országokban ez 80-90 százalék. Ezt Gulyás Gergely mondta a kormányinfón 2022. július 30-án. 400 MFt-t költenének pedagógus bérekre, ha megkapnák az EU-támogatást.[9] De miért az EU fizesse a magyar közalkalmazottakat? Ilyenkor nincs nemzeti szuverenitás?

4608 óvoda, 3601 általános iskola, 858 gimnázium, 685 szakgimnázium, 499 szakközépiskola, 201 szakiskola volt a 2019/20-as tanévben.[4]

Fudan egyetem

2021-ben, a covid-járvány miatti veszélyhelyzetet kihasználva a kormány – miután elüldözte a CEU-t – Budapestre akarja hozni a kínai Fudan Egyetem egy kampuszát, ami bevallottan kommunista ideológiát akar terjeszteni. Az új egyetem a Diákváros helyére kerülne, és a magyar adófizetők 500 MFt-jából épülne fel. A Diákvárosról még Tarlós állapodott meg Orbánnal 2017-ben, és Karácsony főpolgármestersége után megújították a megegyezést. Ezt rúgja fel a kormány, megfosztva a diákokat a megfizethető lakhatástól.

Nemzeti Alaptanterv

Az új NAT első, 2018. augusztus 31-én megjelent tervezetét Csépe Valéria akadémikus és csapata dolgozta ki. A megjelenést széles körű egyeztetési folyamat követte, és alapvetően jónak, előre mutatónak lehetett tekinteni, de a kormány nem tartotta elég nemzetinek, ezért az antiszemita írókhoz vonzódó irodalomtörténészt, Takaró Mihályt bízták meg a hazafias szemlélet kidomborításával. A NAT 2020. szeptemberi bevezetése ellen még a fidesz-kormány által létrehozott Nemzeti Pedagógus Kar is tiltakozott.[10]

2020. március 5-én több tucat egyházi iskola 1600 pedagógusa írta alá a NAT elleni tiltakozást.[11] Több egyházi vezetőt is arra kértek kormányzati illetékesek, hogy határolódjanak el attól a NAT-ot kritizáló nyílt leveléltől, amely a piaristák honlapján jelent meg. Ők ezt meg is tették, de a tiltakozásban is benne volt, hogy ez az aláírók véleménye.[12] A piarista tartományfőnök pedig sohasem nyilatkozta az Origónak, hogy „ez csak egy vélemény”: a tartományfőnök örül, hogy végre megvitatják a kérdést.[13] A kormányt is elgondolkodtatta valamelyest a váratlan helyekről érkező NAT-kritika, ezért hallani már olyan hangokat, amelyek szerint érdemes lenne egy év haladékot adni a Kásler-féle alaptanterv bevezetésének.

A nemzeti jelleg abban nyilvánul meg, hogy kimaradt az irodalomanyagból Katona József, Madách Imre és Móricz Zsigmond, ellenben bekerült a Mussolini-barát Herczeg Ferenc,[14] az antiszemita Nyirő József és Wass Albert. Az irodalomanyag bővült, miközben az óraszáma csökkent.

A történelemanyag túlságosan magyarközpontú, pedig egy kis országnak sokkal inkább kellene a környezetére figyeljen.

Az Oktatatási Hivatal közzétette annak a 45 személynek a listáját, akik az új NAT-ot készítették. Egyikük, Moróné Tapody Éva tiltakozott a lista ellen, mivel nemcsak hogy nem vett részt a NAT készítésében, de a kérése ellenére meg sem kapta.[15]

A közművelődési törvény módosítása

A törvénymódosítás többek között[16]

  • Megtiltja a magántanulói státust, helyette bevezeti az egyéni munkarendet, amit állami szerv fog engedélyezni az iskolaigazgató helyett
  • Módosítja az iskolaérettségi rendszert: kötelezővé teszi, hogy mindenkinek iskolába kell mennie, aki az adott év augusztus 31-ig betölti a 6. életévét. Az iskolaérettség vizsgálatáról szóló miniszteri rendelet november 21-én jelent meg.[17] Halasztást az Oktatási Hivatalnál lehet kérni.[18]
  • Az alternatív kerettanterv tantárgyi struktúrája legfeljebb harminc százalékban térhet el a NAT-tól. Ez a Waldorf-iskolákat érintette érzékenyen.
  • Az a gyerek, aki augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson kell részt vegyen.[19] Ez alól csak négy éves korig lehet felmentést kérni.[20]
  • Előírja, hogy az általános iskolás gyerek 8–16 óráig az iskolában legyen, hacsak az igazgató nem ad felmentést.[21]

A törvényt 2019. július 12-én fogadta el a parlament 127/57/1 arányban.

2019. augusztus 31-én diákok, szülők és pedagógusok tiltakoztak a módosítás ellen a Kossuth téren.[22]

2019. szeptember 13-án iskolabojkottot hirdettek a közművelődési törvény módosítása ellen. Több száz diák alternatív órára ment az iskolába. A követelések:

  • A tanároknak legyen beleszólásuk az igazgatóválasztásba
  • Az éves költségvetésben legalább kétszer ennyi jusson az oktatásba
  • A törvény előkészítésébe vonják be a szakmai szervezeteket, legyen rendes vita a változtatásokról
  • Legyen szabad tankönyvválasztás
  • Csökkentsék a tanárok túlterheltségét, az óraszámokat, túl sok a felesleges adminisztráció
  • Adjanak versenyképes fizetést az összes pedagógusnak, az iskolatitkároknak és az iskolákban dolgozóknak

Lex Taigetosz

2018 szeptemberétől a beilleszkedési, tanulási (pl. diszlexia) és magatartási nehézségekkel küzdő diákok nem kaphatnak értékelés alóli felmentést. 2017. május 30-án fogadták el, ezúttal is érdekegyeztetés nélkül. A törvény ellen a Tanítanék Mozgalom tiltakozott, a Pedagógus Szakszervezet nem volt sehol,[23] a PDSZ meg egyenesen támogatta a törvényt.[24] A kormány által létrehozott Nemzeti Pedagógus Kar is aggodalmait fejezte ki.[25]

Áder az aláíráskor azt állította, hogy szakmai szervezetek dolgozták ki és támogatták a törvényt. Az általa felsorolt szervezetek tiltakoztak.[26]

Közoktatási törvény

Forrás: eduline

A 37 OECD-ország között 2009-ben Magyarország a különböző készségekben a 13–22. hely között állt.[27] 2018-ban a 26–29. helyen (lásd jobbra). Elsősorban a szövegértési képesség romlott.

2011. december 19-én fogadták el. Öt évvel később a Tanítanék Mozgalom tüntetést szervezett a Kossuth téren, mert szerintük az oktatási törvény óta csak csökkent az oktatás színvonala. Az alábbi követelésekkel:[28]

  1. Teljes körű részvétel és teljes értékű középfokú végzettség megszerzése a tanulók 18 éves koráig.
  2. Szegregációmentes, az oktatási rendszeren belüli etnikai elkülönülést felszámoló iskolarendszer.
  3. Oktatási egyenlőtlenségek, teljesítményszakadékok minimálisra csökkentése.
  4. A tanuláshoz, munkavégzéshez és társadalmi részvételhez szükséges alapkészségek szükséges fejlettsége.
  5. A tanulási kudarcok megelőzése, a kudarcot valló tanulók arányának nullára csökkentése.

Szakszervezetek, tüntetések

Egyetemek

2010 óta csökken az egyetemre jelentkezők száma.[29] Jó lenne tudni, hogy a népesség arányában is csökken-e.

A Quacquarelli Symonds 2020. márciusi listája szerint az alábbi magyar egyetemek szerepeltek az öt nagy tudományágban az első 500-ban:[30]

  • bölcsészettudomány: CEU 120., ELTE 371.
  • mérnöki-technológiai tudományok: BME 295.
  • élet- és orvostudományok: Semmelweis Egyetem 295., Debreceni Egyetem 401-450., Szegedi Tudományegyetem 451-500.
  • természettudományok: ELTE 318., BME 451-500.
  • társadalomtudományok: CEU 178., Budapesti Corvinus Egyetem 401-450.

A Times Higher Education 2020. februári listája:[31]

  • Semmelweis Egyetem: 70. (tavaly 67.)
  • ELTE: 149. (tavaly 119.)
  • Pécsi Tudományegyetem 176. (tavaly 141.)
  • Szegedi Tudományegyetem 201-250. (tavaly 162.)
  • Debreceni Egyetem pedig 251-300. (tavaly 201-250.)
  • BME: 251-300. (tavaly ugyancsak)
  • Budapesti Corvinus Egyetem 301-350. (tavaly ugyancsak)
  • Szent István Egyetem 351-400. (tavaly nem volt a rangsorban)

Hiller István szerint visszaállamosíthatók az alapítványba került egyetemek, az állam ui. a tulajdonosi jogot nem adta át, így a kuratóriumokat leválthatja.[32]

Jegyzetek

  1. ↑ Tizenöt polgármester követeli a tankerületi rendszer felszámolását. 24.hu (2022. okt. 11.)
  2. ↑ 2019. március 7.
  3. ↑ Kovács Márta: Magyar egyetemen olyan bátor beszédet rég mondtak, mint ez az amerikai lány. 24.hu (2019. aug. 3.)
  4. ↑ 4,0 4,1 4,2 4,3 KSH, 2019/2020
  5. ↑ Fődi Kitti: KSH: Háromezerrel csökkent a főállású pedagógusok száma az előző tanévhez képest. 444.hu (2021. jan. 5.)
  6. ↑ A vereségnél csak egy rosszabb lehet az ellenzéknek, ha a győzelem után esnek szét. Interjú Bajnai Gordonnal hang.hu (2021. dec. 16.)
  7. ↑ Vég Márton: A GKI szerint a kormány tudna béremelést adni a tanároknak, ha akarna. 444.hu (2022. okt. 26.)
  8. ↑ Cseke Balázs: Ismét lehet nyugdíj mellett dolgozni a közszférában. telex.hu (2022. júl. 30.)
  9. ↑ Haász János: Népszava: 400 milliárdot költene a kormány a pedagógusok bérrendezésére. telex.hu (2022. aug. 10.)
  10. ↑ Juhász Dániel: Még a kormány által létrehozott tanárszervezet is nekiment az új Nemzeti alaptantervnek. nepszava.hu (2020. jan. 16.)
  11. ↑ Állásfoglalás az oktatás mai helyzetéről. budapest.piarista.hu (2020. feb. 27.) Több tucat egyházi iskola ezer pedagógusa tiltakozik a NAT ellen. Jelenits a tiltakozás ellen tiltakozik..
  12. ↑ Telefonon tolták le a NAT-ot bíráló egyháziakat. magyarnarancs.hu (2020. feb. 28.)
  13. ↑ Schultz Antal: A piarista tartományfőnök állítja, nem tett az egyházi iskolák tiltakozását elítélő nyilatkozatot az Origónak. 24.hu (2020. feb. 29.) „Támogatjuk, hogy munkatársaink gondolkodó pedagógusok legyenek”
  14. ↑ Mussolini csodálója volt az író, aki kiütötte az új alaptantervben Móriczot, Örkényt és Kertészt. hvg.hu (2020. feb. 3.)
  15. ↑ Juhász Dániel: Még kérésre sem kapták meg a NAT-tervezetet – A kidolgozók között feltüntetett szakértők reagáltak. nepszava.hu (2020. márc. 3.)
  16. ↑ Újabb változások jönnek az oktatásban: soroljuk a legfontosabb módosításokat. eduline.hu (2019. jún. 15.)
  17. ↑ Változik az iskolaérettségi vizsgálat: ezek voltak a 2019-es év nagy fordulópontjai. eduline.hu (2019. dec. 31.)
  18. ↑ Iskolaérettségi döntések: az Oktatási Hivatal intézi majd az ügyeket. eduline.hu (2019. júl. 23.)
  19. ↑ Megszavazták a köznevelési törvény módosítását: egyetlen ponton változtattak. eduline.hu (2019. júl. 12.)
  20. ↑ Az Alkotmánybírósághoz fordult TASZ az óvodai felmentések átalakítása miatt. eduline.hu (2019. nov. 21.)
  21. ↑ Hogyan lehet hamarabb eljönni egy-egy iskolanapról? Itt vannak a szabályok. eduline.hu (2019. szept. 10.)
  22. ↑ Országos diáksztrájkot szerveznek szeptember 13-ra: a Kossuth téren tüntettek a köznevelési törvény módosítása ellen. eduline.hu (2019. aug. 31.)
  23. ↑ Így tiltakoztak a Taigetosz-törvény ellen a Sándor-palota előtt: képek. eduline.hu (2017. jún. 6.)
  24. ↑ Taigetosz-törvény – A PDSZ-főigazgató szerint ez új lehetőség a gyerekeknek. vpdsz.hu (2017. jún. 6.)
  25. ↑ Lex Taigetosz - A kormány által gründolt tanárszervezet sem boldog. nepszava.hu (2017. jún. 26.)
  26. ↑ Czinkóczi Sándor: Áder János rábólintott a lex Taigetoszra. 444.hu (2017. jún. 19.)
  27. ↑ PISA2009: Összefoglaló jelentés. www.oktatas.hu (2010) ISBN 978-963-87744-5-3
  28. ↑ Ultimátumot adott Balognak a Tanítanék a Kossuth téren. eduline.hu (2016. dec. 19.)
  29. ↑ Kovács Tibor: A tudásellenesség ördögi köre – tanárbéremelés sem mentené meg a Fidesz országát. www.valaszonline.hu (2022. okt. 6.)
  30. ↑ Friss egyetemi rangsor: tíz magyar egyetem is a világ legjobbjai közé került. eduline.hu (2020. márc. 4.)
  31. ↑ Friss felsőoktatási világrangsor: rontottak a magyar egyetemek a tavalyi eredményükhöz képest. eduline.hu (2020. feb. 20.)
  32. ↑ Harkai Péter: Hiller István: A kormányváltás után visszakapják az egyetemek az autonómiájukat. hirklikk.hu (2021. jan. 5.)

Forrás

Számok:

Tankerületek:

NAT:

Finanszírozás:

Közművelődési törvény:

Vírus:

További információk

Kapcsolódó szócikkek