„Delbos-Corfield-jelentés” változatai közötti eltérés

Innen: Politika
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
9. sor: 9. sor:
 
* felhívja a Bizottságot, hogy találjon módot az uniós források helyi önkormányzatokon és nem kormányzati szervezeteken keresztül történő elosztására, amennyiben a magyar kormány nem működik együtt a jogállamiság érvényesülésének hiányosságaival kapcsolatban
 
* felhívja a Bizottságot, hogy találjon módot az uniós források helyi önkormányzatokon és nem kormányzati szervezeteken keresztül történő elosztására, amennyiben a magyar kormány nem működik együtt a jogállamiság érvényesülésének hiányosságaival kapcsolatban
 
* felhívja a Bizottságot, hogy támogassa a független civil társadalmat Magyarországon.
 
* felhívja a Bizottságot, hogy támogassa a független civil társadalmat Magyarországon.
  +
  +
== Az alkotmányos és a választási rendszer működése ==
  +
== Az igazságszolgáltatás és más intézmények függetlensége, valamint a bírák jogai ==
  +
== Korrupció és összeférhetetlenség ==
  +
== A magánélet tiszteletben tartása és az adatvédelem ==
  +
== A véleménynyilvánítás szabadsága, beleértve a médiapluralizmust is ==
  +
== A tudományos élet szabadsága ==
  +
== Vallásszabadság ==
  +
== Egyesülési szabadság ==
  +
== Az egyenlő bánásmódhoz való jog, beleértve az LMBTIQ-személyek jogait is ==
  +
== A kisebbségekhez tartozó személyek – köztük a romák és a zsidók – jogai, valamint a kisebbségekkel szembeni gyűlölködő kijelentésekkel szembeni védelem ==
  +
== A migránsok, menedékkérők és menekültek alapvető jogai ==
  +
== Gazdasági és szociális jogok ==
   
 
== Forrás ==
 
== Forrás ==

A lap 2022. szeptember 21., 10:06-kori változata

A Delbos-Corfield-jelentés a magyar jogállamiságot vizsgáló Sargentini-jelentés frissített változata, amit az Európai Parlament 2022. szeptember 15-én 433:123:28 arányban (74:21:5%) elfogadott.

A jelentés szerzője Gwendoline Delbos-Corfielden francia zöldpárti EP-képviselő.

A jelentés hosszú indoklás (A–DS pont) után 10 pontban foglalja össze megállapításait. Ezek lényege:

  • a magyar demokrácia helyzete aggályos, és rendszerszerű fenyegetést jelent az EUSZ 2. cikkében foglalt értékekre nézve
  • elítéli, hogy az Európai Tanács nem képes előrelépni a Magyarországgal kapcsolatos, EUSZ 7. cikk szerinti eljárásban
  • ismételten felszólítja az Európai Bizottságot, hogy ne hagyja jóvá el az uniós forrásokra benyújtott magyar tervet a jogállami problémák megoldásáig
  • felhívja a Bizottságot, hogy találjon módot az uniós források helyi önkormányzatokon és nem kormányzati szervezeteken keresztül történő elosztására, amennyiben a magyar kormány nem működik együtt a jogállamiság érvényesülésének hiányosságaival kapcsolatban
  • felhívja a Bizottságot, hogy támogassa a független civil társadalmat Magyarországon.

Az alkotmányos és a választási rendszer működése

Az igazságszolgáltatás és más intézmények függetlensége, valamint a bírák jogai

Korrupció és összeférhetetlenség

A magánélet tiszteletben tartása és az adatvédelem

A véleménynyilvánítás szabadsága, beleértve a médiapluralizmust is

A tudományos élet szabadsága

Vallásszabadság

Egyesülési szabadság

Az egyenlő bánásmódhoz való jog, beleértve az LMBTIQ-személyek jogait is

A kisebbségekhez tartozó személyek – köztük a romák és a zsidók – jogai, valamint a kisebbségekkel szembeni gyűlölködő kijelentésekkel szembeni védelem

A migránsok, menedékkérők és menekültek alapvető jogai

Gazdasági és szociális jogok

Forrás

Kapcsolódó lapok