Európai Parlament

Innen: Politika
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Az EP frakciócsaládjai 2019.[1][2]
Pártcsalád Röv. Brexit
előtt után
Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) EPP 182 187
Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége S&D 154 148
Renew Europe (liberálisok) RE 108 97
Zöldek/Európai Szabad Szövetség 74 67
Identitás és Demokrácia ID 73 76
Európai Konzervatívok és Reformerek ECR 62
Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal GUE/NGL 41
Független 57
Összesen 751 705

Az Európai Parlamentnek 751 képviselője van, ebből 21 magyar. A többséghez 376 szavazatra van szükség. A 14 alelnököt a ciklus felére választják, 2019-től az egyik alelnök Dobrev Klára.

A képviselők frakciókhoz tartoznak, a frakciók csoportjai a frakciócsaládok (pártcsaládok). Az üléseket elsősorban Strasbourgban, másodsorban Brüsszelben tartja, míg a titkárság Luxembourgban van.

2019. november 27-én az EP megválasztotta az Európai Bizottságot.[3]

2023.

Az EP megszavazta, hogy az Unió állítson fel különleges bíróságot az orosz politikai és katonai vezetés által elkövetett háborús bűnök kivizsgálására. A bíróság vizsgálhatná a fehérorosz elnök, Alekszandr Lukasenko felelősségét is. A javaslatot 472:19:33 arányban fogadták el. A fideszes EP-képviselők nem nyomtak gombot, bár ott voltak az ülésteremben.[4]

A britek 54–56%-a hibának tartja a Brexitet, 28–32% ért vele egyet két közvélemény-kutatás szerint.[5]

Az EP 4 tagú delegációja május közepén felmérte az EU-pénzek feltételeinek a helyzetét, és azt állapította meg, hogy a helyzet tovább romlott, a 17 feltétel nem elég a helyzet javítására. Azt javasolják az EP-nek, hogy ne szabadítsa fel a pénzeket, és másféle nyomásgyakorlással is próbálja meg kikényszeríteni a változtatásokat.[6] Többek között javasolják, hogy Magyarország ne tölthesse be az Unió soros elnökségét 2024. második felében (az EP-választások után).[7]

A vétó ellen

2023 júliusában, a nyári parlamenti szünet előtt az EP főbb politikai csoportjai (néppártiak, szocialisták és demokraták, a Renew, a zöldek és a baloldal) képviselői megállapodtak abban, hogy eltörlik a tagállami vétót az uniós jogalkotás során. Ez az uniós alapszerződés 48. cikke alapján egy alkotmányozó nemzetgyűlés összehívását kezdeményezi a tagállamokat tömörítő Tanács felé, amihez a tagállamok felének a támogatása kell.

A javaslat szavazási módosításokat javasol az EP-ben és a Tanácsban is.

  1. az eddigi minősített többségű szavazásokat egyszerű többségűvé alakítanák. A minősített többséghez a tagállamok 55%-a, a lakosság 65%-a kell. Az egyszerű többséghez a tagállamok és a lakosság fele kell
  2. a nemzetbiztonsággal és védelemmel kapcsolatos kritikus döntéseket (például az uniós csapatok harmadik országokbeli bevetését) az uniós országok 85%-ának „szuper-minősített többségével” kell az eddigi egyhangú döntés helyett
  3. az Európai Bizottság elnökét az EP választaná
  4. az EP beleszólást szeretne kapni az EU költségvetésébe és jogszabály-kezdeményezési jogot is.

Az EP 2023. októberben fogadja el a csomag végleges változatát, majd a Tanácsban egyhangú szavazás kell.

2022.

A katari futball-világbajnokság kapcsán a belga rendőrség letartóztatta az EP 14 alelnökének egyikét és három asszisztenset.[8]

Az EP elfogadta Cseh Katalin javaslatát, hogy az önkormányzatok a kormány megkerülésével, közvetlenül is pályázhassanak EU-támogatásért.[9] A támogatásokat az Ökotárs Alapítványon keresztül nyújtja.[10]

Szeptember 15-én az EP kimondta, hogy Magyarország nem teljes értékű demokrácia, és felszólította a bizottságot, hogy tartsa vissza a Magyarországnak járó pénzeket, ill. gondoskodjék róla, hogy azok közvetlenül az önkormányzatokhoz kerülhessenek.[11] November 24-én újra a magyar pénzek befagyasztását javasolta a Bizottságnak. A javaslatot 416:124:33 arányban fogadták el (73:22:6%).[12] A pénzről az Európai Tanács dönt. A befagyasztáshoz legalább 15 ország kell, aminek az összlakossága az EU 65%-os arányát eléri (közel ⅔ mindkét adatban).

2022. november 23-án az Európai Parlament terrorizmust támogató országnak nyilvánította Oroszországot a civilek bombázása miatt.[13]

2021.

A Parlament előtt álló javaslat a helyreállítási alapnál előírja, hogy a nemzeti hatóságoknak be kell vonniuk a regionális és helyi szerveket a közösségi pénzből megvalósuló reformok és befektetések tervezésébe, megvalósításába. Magyarul: nem lehet a helyi önkormányzatokat kihagyni. Az alapból Magyarország évi 1 M€ vissza nem térítendő forrást kaphat.[14]

Március 3-án a fidesz kilépett a Néppártból, miután az 80%-os többséggel fogadta el, hogy pártot is ki lehet zárni, a kizáráshoz pedig ⅔ kell.[15]

2020.

December elején a fidesznek rengeteg problémája van az EP-ben.[16]

  • a költségvetés vétójával Magyarország egyedül maradt. Lengyelország is elpártolt tőle. Utóbb Lengyelország visszakozott Orbán mellé, de ebből kis híján kormányválság lett.
  • Szájer József lemondása
  • a Deutsch Tamás kizárására tett néppárti indítvány. Deutschot végül nem zárták ki, de 133:6 arányban
    • megfosztották attól a jogtól, hogy a Néppárt nevében szólaljon fel
    • egyes ügyek előadójaként vagy árnyékelőadójaként dolgozzon
    • tisztséget töltsön be az EP-ben. Ez elsősorban a Költségvetési és Ellenőrzési Bizottság alelnöki mandátumát jelenti.[17]
  • Demeter Szilárd kormánybiztos náci kijelentései
  • Gottfried Péter Brüsszelből az MNB Monetáris Tanácsába került, és a másik két brüsszeli tanácsadó is eltávozott
  • egyre többen emlegetik a 7-es cikkely lezárását
  • egyre többen emlegetik a Néppártban, hogy a fidesz nem odavaló

2019.

2019. május 26-án választották meg az európai választók megválasztották az Európai Parlament (EP) jelenlegi képviselőit.

Az első három frakciónak – a Néppártnak, a szocialistáknak és a liberálisoknak – 432/705 (a brexit előtt 444/751) szavazata van. A Néppártnak a fidesz 12+1 mandátuma nélkül is megmaradt a többsége (175 ill. 169 mandátum; a KDNP-s képviselő maradt a Néppártban).

Nagy-Britannia kilépésével egyes országok mandátumszámai változtak (következésképp a frakcióké és a pártcsaládoké is). A kilépés nyertese a Néppárt: nekik nem volt brit képviselőjük, viszont a mandátum-újraosztással 5 mandátumot nyertek.

Magyar vonatkozások

Forrás: Facebook/Demokrata híradó

Orbán Viktor szempontjából a tét az volt, sikerül-e az EP-ben többségiként elfogadtatnia a migrásellenességet és a nemzetállamok elsőbbségét az Európai Uniós tervekkel szemben. Orbán teljes vereséget szenvedett: az új EP-nek sokkal fontosabb a klímaváltozás, mint az egyébként is gyakorlatilag megszűnt migráció. Ráadásul a választási kampányban a Néppárt elleni támadásai miatt felfüggesztették. 2020-ban külső szemlélőként várhatta, hogyan döntenek a sorsáról.[18] Végül hosszú huzavona után 2021. március 3-án a fidesz lépett ki a Néppártból, megelőzve a kizárását.[15]

A Sargentini-jelentést Gwendoline Delbos-Corfield vette át.[19] Szerinte egyelőre nem kell új jelentés, de 2020. február–április között eljön Magyarországra.

2022-ben aztán mégiscsak új jelentést készített a bizottság.

Frakciók

Magyar EP-képviselők
Párt Szám EU-család Lista
KDNP 1 Néppárt 1
DK 4 S&D 5
MSZP 1
Momentum 2 RE 2
Jobbik 1 független 13
fidesz 12
Összesen 21 21

Az alábbi számok a 2020. január 26-i állapotot tükrözik.

Az Identitás és Demokráciának 73 képviselője van, ebből 28 olasz (Matteo Salvini), 22 francia (Marine Le Pen), 11 német. A fidesz kizárta, hogy ehhez a frakcióhoz csatlakozik.[20]

Az Európai Konzervatívok és Reformistáknak (ECR) 66 képviselője van, ebből 26 Lech Kaczyński pártjához, a Jog és Igazságosság-hoz tartozik, 8 a britekhez. A többi országnak legfeljebb 5 képviselője van a frakcióban. A fidesz ezt a pártcsoportot próbálta átalakítani ill. egyesíteni az Identitással, amikor 2021. március 3-án kilépett a Néppárt frakciójából.[21] A kísérlet teljes kudarcot vallott, Orbán csak súlyosbította a két szélsőjobb párt ellentétét a megegyezés elősegítése helyett.[22] A fidesz-frakció pártcsoporton kívül maradt, amivel az érdekérvényesítő képességét is elveszítette.

Az ECR tagja Meloni pártja, az Olaszország Fivérei is 6 képviselővel, de ő – Orbán várakozásaival ellentétben – a Néppárt felé kacsintgat a ′24-es EP-választás után.

Robert Fico – Orbán legújabb szövetségese és reménysége – pártja, a Irány – Szlovák Szociáldemokrácia (SMER-SD) a szocialista frakciócsaládhoz tartozik 3 képviselővel.

EP-választások

Részvétel az EU-választásokon.jpg

Jegyzetek

  1. Hét képviselőcsoporttal indul az új Európai Parlament. www.europarl.europa.eu (2019. aug. 1.)
  2. Halmai Katalin: Megváltoznak az európai parlamenti erőviszonyok: erősödik a néppárt és a déli szárny. nepszava.hu (2020. jan. 29.)
  3. Megszavazta az Európai Parlament, startra kész az új Bizottság. nepszava.hu (2019. nov. 27.) 461:157:89 arányban. Cseh Katalin és Donáth Anna tartózkodott, a többi magyar megszavazta..
  4. Ághassi Attila: A Fidesz EP-képviselői nem szavazták meg, hogy az orosz háborús bűnöket különbíróság vizsgálja. telex.hu (2023. jan. 20.)
  5. Haász János: Nagyon megbánták már a britek a brexitet. telex.hu (2023. jan. 31.)
  6. Daniel Freund: Daniel Freund a 444-nek: Orbán a legkorruptabb politikus egész Európában. Riporter: Rényi Pál Dániel 444.hu (2023. máj. 22.)
  7. Nagy Bálint: Határozatban mondaná ki az EP, hogy Magyarország alkalmatlan az unió soros elnökségére. telex.hu (2023. máj. 24.)
  8. Alice Tidey: Katar korrupciós kísérlete? Négy letartóztatás és három lezárt iroda az Európai Parlamentben. hu.euronews.com (2022. dec. 10.)
  9. Világi Máté: Elfogadta az Európai Parlament Cseh Katalin jelentését, az önkormányzatok közvetlenül is pályázhatnak uniós forrásokra. telex.hu (2022. feb. 15.)
  10. Kaufmann Balázs: Az Európai Bizottság milliárdos támogatását oszthatja ki az Ökotárs, és ebbe a magyar kormánynak semmi beleszólása nincs. 444.hu (2022. nov. 23.)
  11. Körömi Csongor: Megszavazta az Európai Parlament: nem tartják Magyarországot teljes értékű demokráciának. telex.hu (2022. szept. 15.) 433:123:28 arányban, azaz ¾-es többséggel.
  12. Kerner Zsolt: Megszavazta az Európai Parlament: ne adjanak pénzt Magyarországnak. 24.hu (2022. nov. 24.) 72,6%-os arányban.
  13. Christopher Pitchers: Terrorizmust támogató állammá nyilvánította Oroszországot az Európai Parlament. hu.euronews.com (2022. nov. 23.)
  14. Halmai Katalin: Nem lehet kihagyni az önkormányzatokat. nepszava.hu (2021. jan. 11.)
  15. 15,0 15,1 Barna Zsuzsa: Iszonyatosan megszívatta magát a Fidesz a néppárti emberkedéssel, Cseh Katalin elárulta, miért. nyugatifeny.hu (2021. márc. 3.)
  16. Szorult helyzetben a Fidesz az EU-ban, Szájeren kívül más botrányok is kipattantak. gojgo.eu (2020. dec. 4.)
  17. Deutsch Tamás jogfosztását elfogadta az Európai Néppárt. m.hvg.hu (2020. dec. 16.)
  18. Kárpáti János: Álomból ábránd – meghiúsultak Orbán Viktor legvérmesebb reményei. 168ora.hu (2019. dec. 21.)
  19. Kovács Tibor: Magyarországra jön vizsgálódni Judith Sargentini utóda. hirhatter.eu (2019. dec. 13.)
  20. Szabó Zsuzsanna: Újabb fejlemény a Fidesz EPP-ből való kizárása ügyében. www.napi.hu (2020. jan. 25.)
  21. Barna Zsuzsa: Iszonyatosan megszívatta magát a Fidesz a néppárti emberkedéssel, Cseh Katalin elárulta, miért. nyugatifeny.hu (2021. márc. 3.)
  22. Lakner Zoltán: A hazugságot föl lehet róni. Riporter: Benyó Rita www.szabadeuropa.hu (2023. szept. 15.) Süti kell.

Forrás

Hírek:

Kapcsolódó szócikkek