„ENSZ” változatai közötti eltérés

Innen: Politika
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
9. sor: 9. sor:
   
 
Az orosz-ukrán háborúval foglalkozó független nemzetközi vizsgálóbizottságot az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa hozta létre 2022. március 4-én. Október 18-i első jelentésük a háború február-márciusi időszakára és négy térségre (a kijevi, a csernyihivi, a harkivi és a szumi régióra) koncentrál.
  
Az orosz-ukrán háborúval foglalkozó független nemzetközi vizsgálóbizottságot az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa hozta létre 2022. március 4-én. Október 18-i első jelentésük a háború február-márciusi időszakára és négy térségre (a kijevi, a csernyihivi, a harkivi és a szumi régióra) koncentrál.
  +
  +
A bizottság azt találta, hogy az orosz hadsereg felelős a feltárt háborús bűnök, emberi jogi és nemzetközi humanitárius jogi jogsértések túlnyomó többségének elkövetéséért.
  +
  +
Emellett két esetben találták úgy, hogy az ukrán erők is háborús bűnt követtek el. Az ukrán főügyészség mindkét esetben büntetőeljárást indított az érintett ukrán katonák ellen. A bizottság azt is kifogásolta, hogy a háború elején nem mindig választották el egymástól megfelelően a katonai és a civil létesítményeket.
  +
  +
Az oroszok nem működnek együtt a bizottsággal. A fenti 2 eset kivételével a többi háborús bűntettet oroszok követték el:
  +
* A civil létesítmények bombázása, megkülönböztetés nélküli támadások. A jelentés szerint az azonosított civil áldozatok és sebesültek 70 százaléka, 1495 ember orosz bombatámadás következtében halt meg vagy sérült meg. Az oroszok öt kórházat és hét iskolát romboltak le a vizsgált területeken.
  +
* A civil lakosság veszélyeztetése azáltal, hogy az orosz hadsereg a katonai főhadiszállásait gyakran civil létesítményekbe költöztette.
  +
* Civilek közvetlen megtámadása.
  +
* Tömeges kivégzések. A bizottság vizsgálata megalapozottnak találta a bucsai kivégzésekről szóló híreket, de 16 másik településen is találtak hasonló eseteket.
  +
* Foglyok deportálása.
  +
* Kínzás és embertelen bánásmód.
  +
* Nemi erőszak. Az orosz katonák által megerőszakolt áldozatok életkora 4-től 83 évig terjed.
   
 
== Jegyzetek ==
  
== Jegyzetek ==

A lap 2023. január 16., 12:00-kori változata

193 egyenjogú állama van, ezek ⅓-a működésképtelen: nem tudnak a területükön rendet tartani, élelmezni, foglalkoztatni a lakosságot.

A világ valódi hatalmi centruma (gazdagság, katonai erő, befolyás) a G20: a 19 legerősebb állam és az Európai Unió.

Az ENSZ Közgyűlésében 193 tagállam közül 143 – köztük Magyarország, Brazília, Törökország és Szaúd-Arábia – szavazott Ukrajna Oroszország általi illegális annektálásának elítélése mellett. Oroszország, Fehéroroszország, Észak-Korea, Nicaragua és Szíria szavazott nemmel.[1]

Háborús bűncselekmények az orosz-ukrán háborúban

Forr1.jpgAz alábbiak elsődleges forrása: Teczár Szilárd: Nem, az ENSZ nem mondott olyat, hogy csak az ukrán háborús bűnökről vannak valódi bizonyítékok. www.lakmusz.hu (2022. nov. 2.)

Az orosz-ukrán háborúval foglalkozó független nemzetközi vizsgálóbizottságot az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa hozta létre 2022. március 4-én. Október 18-i első jelentésük a háború február-márciusi időszakára és négy térségre (a kijevi, a csernyihivi, a harkivi és a szumi régióra) koncentrál.

A bizottság azt találta, hogy az orosz hadsereg felelős a feltárt háborús bűnök, emberi jogi és nemzetközi humanitárius jogi jogsértések túlnyomó többségének elkövetéséért.

Emellett két esetben találták úgy, hogy az ukrán erők is háborús bűnt követtek el. Az ukrán főügyészség mindkét esetben büntetőeljárást indított az érintett ukrán katonák ellen. A bizottság azt is kifogásolta, hogy a háború elején nem mindig választották el egymástól megfelelően a katonai és a civil létesítményeket.

Az oroszok nem működnek együtt a bizottsággal. A fenti 2 eset kivételével a többi háborús bűntettet oroszok követték el:

  • A civil létesítmények bombázása, megkülönböztetés nélküli támadások. A jelentés szerint az azonosított civil áldozatok és sebesültek 70 százaléka, 1495 ember orosz bombatámadás következtében halt meg vagy sérült meg. Az oroszok öt kórházat és hét iskolát romboltak le a vizsgált területeken.
  • A civil lakosság veszélyeztetése azáltal, hogy az orosz hadsereg a katonai főhadiszállásait gyakran civil létesítményekbe költöztette.
  • Civilek közvetlen megtámadása.
  • Tömeges kivégzések. A bizottság vizsgálata megalapozottnak találta a bucsai kivégzésekről szóló híreket, de 16 másik településen is találtak hasonló eseteket.
  • Foglyok deportálása.
  • Kínzás és embertelen bánásmód.
  • Nemi erőszak. Az orosz katonák által megerőszakolt áldozatok életkora 4-től 83 évig terjed.

Jegyzetek

  1. ↑ Facebook/Káncz Csaba geopolitikai jegyzetei 2022. október 13.

Forrás

Hírek:

A lap eredeti címe: „https://www.gyimesilaszlo.hu/politika/wiki/index.php?title=ENSZ&oldid=28772”