Európai Unió

Innen: Politika

2019. november 27-én az Európai Parlament hosszú huzavona után megválasztotta az Európai Bizottságot.[1]

Ha egyetlen egy nemzeti érdeket akarunk megfogalmazni, az István király óta ugyanaz: a nyugathoz tartozás, az, hogy keletnek vetjük a hátunkat, és a nyugatra tekintünk.

2010-ben a magyar állampolgárok 38, 2020-ban 90%-a értett egyet az EU-hoz tartozással.[2] Az emberek ⅔-a szerint az Unió a legfontosabb állam Magyarország számára.

A 2014–20-as költségvetésben 39 M€-t kapott Magyarország az EU-tól. Az eredeti tervek szerint a 2021–27-es költségvetésben 52 M€-t kapna, ha nem vétózna. Ez az első eset az EU történetében, hogy valaki azért vétózik, hogy kevesebb pénzt kapjon.[3]

2020. november 27-én Szájer József magyar EP-képviselőt a belga rendőrség elfogta, amint egy kijárási tilalom alatt tartott szexpartiról az ereszcsatornán próbált elmenekülni, hátizsákjában kábítószerekkel.[4] Ő volt a fidesz EP-frakcióvezetője. Azonnal lemondott a mandátumáról.

2021–27-es költségvetés

Orbán inkább blokkolja a költségvetés elfogadását, beleértve 2800 MFt vissza nem térítendő támogatást, de nem enged beleszólást a magyar jogrendbe.[5] Bár eddig mindig engedtek neki, minden jel arra mutat, hogy ezúttal rosszul mérte fel a helyzetet:[6]

  1. Trump veszített, új szelek fújnak Amerikából
  2. a britek kilépésével megcsappant az EU költségvetése
  3. a német elnökség alatt a vétót Merkel személyes támadásnak veszi
  4. megnőtt az Európai Parlament szerepe a költségvetésben, és ott régóta kritikusak a hangok
  5. Németországnak és Ausztriának elege van a magyar kormány ügyeskedéseiből.

Az EU vírus elleni válságkezelésének első lépése volt az Európai Szolidaritási Alap kibővítése. Bár Orbán szerint az országnak nincs rá szüksége, – vétó ide vagy oda – megpályázott és el is nyert az alapból 10 MFt-t.[7]

Az Uniótól kapott hitel gyakorlatilag 0%-os, míg Magyarország a pénzpiacról évi 0,5–1,5 százalékon képes euróhitelt felvenni 2020 novemberében. A Paks-2 építésére kapott orosz hitel kamatozása évi 4,5-4,9 százalék. Ezek különösen a hosszú lejáratú hitelek esetén jelentenek nagy kamatterhet.[8]

Jogállamiság

Bár vétózni a jogállami szabályok elkerülése miatt akart Orbán, 2021. február közepén úgy tűnik, öngólt lőtt, mert immár az egész világ felhördül az újabb és újabb disznóságaira. (Pl. a Klubrádió betiltása ellen már az amerikai és francia külügyminiszter is tiltakozott, az EU-ban meg kötezettségszegési eljárást indítottak.)

A járvány miatt az Európai Unió óriási támogatást nyújt a tagállamoknak, részben vissza nem térítendő hitel formájában. A felhasználási feltételek azonban megváltoztak. Eddig csak be kellett nyújtani a számlákat, és a Bizottság többé-kevésbé automatikusan fizetett. 2021-től addig nincs pénz, míg a kormány nem folytat le társadalmi egyeztetést a pénz felhasználásáról. Vagyis nem tárgyal önkormányzatokkal, civil szervezetekkel. A helyreállítás során csak olyan intézkedésekhez adnak utólag pénzt, amihez valamilyen reform kötődik, és valóban megvalósulnak a tervek.[9]

A járvány miatti helyreállítási támogatásokat addig nem kapja meg Magyarország (és Lengyelország), amíg[10]

  • nincs igazságügyi reform (az ügyészség és a bíróságok függetlensége)
  • nem indulnak korrupciós vizsgálatok az OLAF-jelentések nyomán.

A fidesz válasza erre: LMBTQ (melegellenes törvény). Úgy látszik, ez veszi át a Soros-migráns-Gyurcsány szentháromságot.

Vétó

A költségvetési vitában Orbánt a lengyel miniszterelnök, Mateusz Morawiecki támogatja, de ez koalíciós válságot idézhet elő akkor, amikor az abortusz-ügy és a vírus kezelése miatt a kormány támogatottsága rendkívül alacsony.[11] Ezért aztán az előrehozott választásokat sem engedheti meg magának. A vétóba Orbánon kívül a Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter, a Szolidáris Lengyelország párt vezetője zsarolta bele. Lengyelországban nincs korrupció, így nem sokat nyernek a vétóval.

Már jobboldali közgazdászok is megszólaltak a vétó ellen.[12] Karácsony Gergely és Varsó polgármestere az EU-hoz fordul, hogy az önkormányzati szövetségek a kormány megkerülésével kaphassanak támogatást.[13] Amikor az EU felszólította Orbánt, hogy nyilatkozzék, fog-e vétózni, ő belengette, hogy kívülről támogatná a Néppártot az EP-ben. Magyarul: ki akar lépni, mert tudja, hogy úgyis kizárnák.[14]

Végül az Unió több dologban is engedett Orbánnak. Soros György és nyugat-európai szakértők ezt nagyon rossznak tartják. Bár a jogállami feltétel januártól életbe lép, előbb az Európai Bíróságnak jóvá kell hagynia, és minden egyes ügyet külön meg kell majd vitatni az Európa Tanácsban.[15][16] Ezzel az EU értékközösségből érdekközösséggé vált.[17]

Az Európai Bíróság elnöke egy-két hét alatt szokott dönteni a sürgősségről. Ez esetben 9 hónap, ellenkezőleg 2 év körüli lehet az ítélethozatal ideje.[18]

Soros György és Róna Péter Orbán győzelméről beszél. A magyar kormány szerint Orbán megmentette Európát már megint.

Az Európai Parlament megfenyegette a Bizottságot, hogy bizalmatlansági indítványt terjeszt elő ellene, és nem fogadja el a zárszámadását, ha nem hajtja végre betű szerint a jogállami döntéseket.[19]

Az Európai Parlament nem fogadta el az Európai Tanács által Orbánnak adott kedvezményeket. Kimondta, hogy a Tanácsnak nincs sem jogalkotói, sem -értelmezési joga. A döntés 496 szavazattal, 134 ellenszavazat és 65 tartózkodás mellett született. Az EP egyúttal azt is kimondta, hogy az egyhangú döntéshozatal elavult, és megújítandó.[20][21] Annyi maradt a határozatban, hogy ha bármely tagállam normakontrollt kérne az Európai Bíróságon, hogy a jogállamisági feltételrendszerről szóló rendelet összhangban van-e az uniós szerződésekkel, akkor addig a Bizottság tartózkodni fog a mechanizmus alkalmazásától.[22]

Himnusz

Az EU himnusza az Örömóda Beethoven IX. szimfóniájából. Friedrich Schiller versének két magyar fordítása van, mindkettő jogvédett, ezért magyarul nem énekelhető jogdíjfizetés nélkül (kivéve az oktatást és a politikai rendezvényeket). Emiatt a magyar Wikipédia sem közli a szövegeket.

A kotta és a szöveg itt található.

Ellentétek Magyarország és az EU között

Forrás: Facebook. Feltöltő: Gabor Breyer

Az első konfliktus az alaptörvény volt 2011-ben. Egy új alkotmány új országot jelent, új jogrendszerrel. Elvileg újra kellett volna tárgyalni Magyarország csatlakozását. Az EU azt kérte Magyarországtól, hogy az alaptörvény életbe léptetése előtt várja meg a Velencei Bizottság véleményét, de Orbán Viktor erre nem volt hajlandó. A Bizottság aztán súlyos kifogásokat talált az alaptörvényben.

Ezután kötelezettszegési eljárás indult Magyarország ellen a jogállami normák be nem tartása miatt. Az első Sargentini-jelentés fogalmazta meg a jogállamisággal kapcsolatos kifogásait, amit 2017. május 17-én fogadott el az EP. Miután Magyarország nem válaszolt megfelelően, ezért a jelentés második változata részleteiben sorolja fel a kifogásokat. A jelentés azt javasolja, hogy induljon meg Magyarország ellen a 7. cikk szerinti eljárás az EU-ból való kizárásra. A jelentést 2018. szeptember 12-én ⅔-os szavazattöbbséggel fogadta el az EP, ami automatikusan megindította Magyarország ellen a kizárási eljárást.

Az eljárást a 2019-es EP-választás után, a szeptembertől az EU elnöki tisztségét adó Finnország gyorsította fel. Antti Rinne finn miniszterelnök úgy látja, hogy három szinten kell elérni a jogállam betartását

  1. tárgyalni kell az érintett állammal
  2. szükség van a 7-es paragrafus alapján zajló eljárásra
  3. a szubvenciók megvonásának kilátásba helyezése.

Úgy nyilatkozott, hogy Orbán Viktor is jelezte, hogy kész belemenni olyan megoldásba, amelynek értelmében a közös normák betartásától teszik függővé az uniós támogatások folyósítását.[23] Ismerjük Orbán Viktor: mást mond zárt ajtók mögött, és mást csinál itthon.

A 7. cikkely szerinti első meghallgatás 2019 szeptemberében volt, ahol általános, a Sargentini-jelentésben kifogásolt kérdések kerültek elő.

A 7. cikkely szerinti második meghallgatás 2019. december 7-én lesz, és kiemelt témák kerülnek elő: a bíróságok és más intézmények függetlensége, valamint a bírák jogai, a szólásszabadság és az akadémiai szabadság.[24]

EU-s támogatások Magyarországnak

Magyarországon az emberek 36+36%-a támogatja az uniós pénzek jogállamisághoz kötését

Az Európai Unió megunta a rendszerszintű korrupciót. Egy kiszivárgott, a magyar kormánynak írt levél szerint a helyreállítási alapból addig nem küld pénzt Magyarországnak, amíg nincs átlátható helyzet a közbeszerzések terén.[25]

A 2014–2020-as költségvetési ciklusban Magyarország 9000 MFt támogatást kaphat az EU-tól, ha le tudja hívni ezeket a pénzeket. 2019 közepén 6000 MFt-nél tartott az átutalt támogatások összege.[26]

Az éves támogatás átlagosan 9000/7 MFt, a költségvetés összege 37000 MFt. Az EU-s támogatás tehát 9000/7/370 = 3,5%-a lesz a költségvetésnek, ha az összes pénzt le tudjuk hívni.

A nettó támogatás évente átlagosan kb. 1200 MFt.[27]

A 2021-2027-es költségvetési ciklusban a támogatásokat jogállami feltételekhez kötötték, mert az EU megelégelte a támogatások megdézsmálását, elsősorban Magyarországon, a kormány által támogatottan. Egy közvéleménykutatás szerint Magyarországon az emberek 36%-a támogatja, másik 36%-a inkább a támogatásra hajlik, mint az elutasításra, és mindössze 5% utasítja el kategorikusan a támogatások jogállami feltételekhez kötését. Az uniós átlag 36+41-3%.[28]


Jogi viták

A kormány az Európai Bíróság előtt pereket vesztett az alábbi ügyekben:[29]

  • 1294 menedékkérő kötelező áthelyezése Magyarországra görög és olasz táborokból, és a menekültügyi eljárás lefolytatása. Mire a bíróság az ítéletet kimondta, az ügy okafogyottá vált.[30]
  • a civil szervezetek külföldi finanszírozásának korlátozására vonatkozó jogszabály[31]
  • a felsőoktatási törvény módosítása (lex CEU)[32]
  • a tranzitzónában jogellenesen fogva tartottak ügye[33]
  • a biztonságos tranzitország kreált jogintézménye (a Szerbiából érkező menekültek kérelmének indoklás nélküli elutasítása).[34]
  • a Sargentini-jelentés szavazásakor a tartózkodott szavazatok nem-nek számítanak-e. Ebben még csak főtanácsosi vélemény van, bírósági döntés nincs.

Kilépés

Felmerült a lehetősége, hogy Orbán kilépteti az országot az EU-ból. Ezt népszavazással úgy lehet megakadályozni, hogy az Országgyűlés ne döntsön ilyen kérdésben. Ez ui. nem érint nemzetközi kötelezettséget.[35]

A felmérések szerint a lakosság EU-párti, még a fidesz-szavazók is. Az Euronews telefonos felmérése szerint a magyarok 77 százaléka úgy gondolja, a jogállamisági mechanizmus összekötése az EU-s pénzek kifizetésével jó döntés. A vétót összesen 15 százalék támogatja.[36]

A Medián ugyanebben az időben – 2020. december eleje – 85%-os tagságtámogatást mért. Ebből a fidesz 77%, az ellenzék 94%, a párt nélküliek 86%-ban támogatják az EU-tagságot.

Szabó Tímea az alaptörvény módosítását javasolja, hogy csak népszavazással lehessen kilépni az Unióból.[37]

A HVG 2021. júliusi felmérése szerint a lakosság 83%-a az Unió tagja akar maradni, 11% lépne ki. A fideszben 79% maradna, 17% lépne ki. Az ellenzékben 90% van mellette, 7% ellene. A bizonytalanoknál 76:4% ez az arány, 20% nem tudja.[38][39]

Jegyzetek

  1. Megszavazta az Európai Parlament, startra kész az új Bizottság. nepszava.hu (2019. nov. 27.) 461:157:89 arányban. Cseh Katalin és Donáth Anna tartózkodott, a többi magyar megszavazta..
  2. Migránsozással nem lehet elfedni a mindenkit károsító vétót. hirklikk.hu (2020. nov. 23.)
  3. Verhofstadt kihagyná az Orbán-kormányt a pénzosztásból. www.napi.hu (2020. nov. 26.)
  4. Halmai Katalin: Brüsszeli ügyészség: Szájer véres kézzel menekült, „hátizsákjában kábítószereket találtak”. nepszava.hu (2020. dec. 1.) → Európai Unió
  5. Tóth Gergely: Az Európai Parlament semmilyen engedményt nem hajlandó tenni a jogállamiság ügyében. telex.hu (2020. nov. 18.) Orbán inkább lemond 2800 MFt-ről, de nem enged beleszólást a magyar jogrendbe.
  6. Rónay Tamás: Öngyilkos hazárdjáték. nepszava.hu (2020. nov. 23.)
  7. Ujhelyi István: Orbán vétózik, de azért 9 milliárdot még elkér a Szolidaritási Alapból. hirklikk.hu (2020. nov. 24.)
  8. Magyar vétó: több ezer milliárd forint lehet a tét. nepszava.hu (2020. dec. 5.)
  9. Dobrev Klára jó hírt közölt: Megváltozik az uniós pénzek kiosztása, hogy Orbánék ne tudják ellopni. nyugatifeny.hu (2021. feb. 19.)
  10. Barna Zsuzsa: Hivatalos: Nem fogadja el az EB a magyar helyreállítási tervet — Súlyos feltételeket szabtak. nyugatifeny.hu (2021. júl. 20.)
  11. Halmai Katalin – Rónay Tamás: Koalíciós válság a vétó miatt: puhulhat a lengyel ellenállás. nepszava.hu (2020. dec. 4.)
  12. Elég volt: már jobboldali közgazdászok is tiltakoznak Orbán eszelős vétója ellen. nyugatifeny.hu (2020. dec. 6.)
  13. Letter of Polish and Hungarian Municipalities to the European Institutions. budapest.hu (magyarul) (2020. dec. 7.)
  14. Jabronka Richárd: Orbán elvesztette a fejét: újabb levelet írt, amiben jelzi, menekülne a Néppártból. ellenszel.hu (2020. dec. 7.)
  15. Soros: Orbán az EU-kilépésre készült, mert nem engedheti meg magának, hogy lelepleződjön a korrupt rendszere. roviden.hu (2020. dec. 11.)
  16. Komócsin Sándor: Az EU eladta a lelkét az ördögnek - külföldi vélemény a magyar-lengyel ügyről. www.napi.hu (2020. dec. 11.)
  17. Róna Péter: Amit Orbán elért, az megelőzhette volna a brexitet. index.hu (2020. dec. 12.)
  18. Halmai Katalin: Vétókompromisszum: Sajtpapír vagy szentírás? nepszava.hu (2020. dec. 12.)
  19. Az EP bizalmatlansági indítvánnyal fenyegeti von der LeyenéketHalmai Katalin: Az EP bizalmatlansági indítvánnyal fenyegeti von der Leyenéket. www.szemtolszembe.eu (2020. dec. 15.)
  20. Hatalmas pofon a Fidesznek: nem fogadta el az EU parlament az Orbán-Merkel paktumot. hirhugo.hu (2020. dec. 17.)
  21. Az Európai Parlament mondhatni megsemmisítette az Orbánnak tetsző megállapodást: nem érvényes a jogállamisági mechanizmus felfüggesztése. fuggetlenhirek.info (2020. dec. 20.)
  22. Windisch Judit: Leszámolhatunk Orbán Viktor tévedhetetlenségének mítoszával". hvg.hu (2020. dec. 14.) Előfizetéssel olvasható.
  23. Szelestey Lajos: Szabad szemmel: a finn miniszterelnök szerint három szinten kell elérni a jogállam betartását Magyarországon. nepszava.hu (2019. okt. 7.)
  24. Halmai Katalin: 7-es cikkely: ezekről a témákról tartanak meghallgatást az Európa-ügyi miniszterek decemberi ülésükön. nepszava.hu (2019. nov. 27.)
  25. Addig nem adna uniós pénzt Brüsszel, amíg a kormány nem számolja fel a korrupciót. hvg.hu (2021. feb. 8.)
  26. Portfólió, 2019. július 11. Linket nem teszek rá, mert archívumba kerül, és utána csak előfizetéssel olvasható.
  27. Az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete: Az EU és az Ön pénze. ec.europa.eu (Hozzáférés: 2019. júl. 11.)
  28. A magyarok több mint kétharmados többséggel támogatják a jogállami feltételeket. hvg.hu (2020. okt. 20.)
  29. Arató László: Sorra dőlnek meg a kormány jogi érvei európai szinten. hvg.hu (2020. dec. 3.)
  30. Serdült Viktória: Magyarország elveszítette a második kvótapert is az Európai Bíróságon. hvg.hu (2020. ápr. 2.)
  31. Serdült Viktória: Európai Bíróság: jogellenes a magyar civiltörvény. hvg.hu (2020. jún. 18.)
  32. Az Európai Bíróság elkaszálta a lex CEU-t. hvg.hu (2020. okt. 6.)
  33. Kimondta az Európai Bíróság: a magyar állam jogellenesen tart őrizetben menedékkérőket Röszkénél. hvg.hu (2020. máj. 14.)
  34. Európai Bíróság: Nem lehet csípőből elutasítani a Szerbián át érkező menedékkérőket. hvg.hu (2020. márc. 19.)
  35. Lattmann Tamás: Néhány gondolat az EU-ból való esetleges kilépésről. lattmanntamas.hu (2020. dec. 7.)
  36. Euronews: csak a magyarok 15 százaléka helyesli Orbán vétóját. 168ora.hu (2020. dec. 8.)
  37. A Párbeszéd alaptörvénybe foglaltatná, hogy csak népszavazás után lehessen kilépni az EU-ból. nepszava.hu (2020. dec. 8.)
  38. Csurgó Dénes: Medián: A fideszes szavazók negyede nem támogatja a homofóbtörvényt. 444.hu (2021. júl. 28.) Az uniós tagságot is kérdezték.
  39. Cseke Balázs: Medián: Minden hatodik fideszes szavazó kilépne az EU-ból. telex.hu (2021. júl. 28.)

Források

Kapcsolódó szócikkek