Európai Unió

Innen: Politika

Négy nagy pártcsalád van: a konzervatív, a szocialista, a liberális és a zöld. Tagjai pártok.

A pártcsalád nem azonos a frakcióval, bár sok az átfedés. A frakciótagok ui. EP-képviselők.

A 2019-es EP-választás becsült eredménye május 29-én:[1]

  • Néppárt 179
  • szociáldemokraták-szocialisták 153
  • liberálisok 105
  • zöldek 69

Az Európai Parlamentben 751 képviselő ül, azaz a többséghez 376 szavazatra van szükség. Az első három frakciónak 437 szavazata van. A Néppártnak a fidesz 13 mandátuma nélkül is megvan a többsége (166 mandátum).

Frakciók

Matteo Salvini a Nemzetek és Szabadság Európája nevű frakció tagja, de új szövetségeseket keresnek.

Himnusz

Az EU himnusza az Örömóda Beethoven IX. szimfóniájából. Friedrich Schiller versének két magyar fordítása van, mindkettő jogvédett, ezért magyarul nem énekelhető jogdíjfizetés nélkül (kivéve az oktatást és a politikai rendezvényeket). Emiatt a magyar Wikipédia sem közli a szövegeket.

A kotta és a szöveg itt található.

Ellentétek Magyarország és az EU között

Az első konfliktus az alaptörvény volt 2011-ben. Egy új alkotmány új országot jelent, új jogrendszerrel. Elvileg újra kellett volna tárgyalni Magyarország csatlakozását. Az EU azt kérte Magyarországtól, hogy az alaptörvény életbe léptetése előtt várja meg a Velencei Bizottság véleményét, de Orbán Viktor erre nem volt hajlandó. A Bizottság aztán súlyos kifogásokat talált az alaptörvényben.

Ezután kötelezettszegési eljárás indult Magyarország ellen a jogállami normák be nem tartása miatt. Az első Sargentini-jelentés fogalmazta meg a jogállamisággal kapcsolatos kifogásait, amit 2017. május 17-én fogadott el az EP. Miután Magyarország nem válaszolt megfelelően, ezért a jelentés második változata részleteiben sorolja fel a kifogásokat. A jelentés azt javasolja, hogy induljon meg Magyarország ellen a 7. cikk szerinti eljárás az EU-ból való kizárásra. A jelentést 2018. szeptember 12-én ⅔-os szavazattöbbséggel fogadta el az EP, ami automatikusan megindította Magyarország ellen a kizárási eljárást.

Az eljárást a 2019-es EP-választás után, a szeptembertől az EU elnöki tisztségét adó Finnország gyorsította fel. Antti Rinne finn miniszterelnök úgy látja, hogy három szinten kell elérni a jogállam betartását

  1. tárgyalni kell az érintett állammal
  2. szükség van a 7-es paragrafus alapján zajló eljárásra
  3. a szubvenciók megvonásának kilátásba helyezése.

Úgy nyilatkozott, hogy Orbán Viktor is jelezte, hogy kész belemenni olyan megoldásba, amelynek értelmében a közös normák betartásától teszik függővé az uniós támogatások folyósítását.[2] Ismerjük Orbán Viktor: mást mond zárt ajtók mögött, és mást csinál itthon.

EU-s támogatások Magyarországnak

A 2014–2020-as költségvetési ciklusban Magyarország 9000 MFt támogatást kaphat az EU-tól, ha le tudja hívni ezeket a pénzeket. 2019 közepén 6000 MFt-nél tartott az átutalt támogatások összege.[3]

Az éves támogatás átlagosan 9000/7 MFt, a költségvetés összege 37000 MFt. Az EU-s támogatás tehát 9000/7/370 = 3,5%-a lesz a költségvetésnek, ha az összes pénzt le tudjuk hívni.

A nettó támogatás évente átlagosan kb. 1200 MFt.[4]

Jegyzetek

  1. Frissítették az EP-mandátumbecslést, a Néppártnál örülhetnek az új eredménynek. hvg.hu (2019. máj. 29.)
  2. Szelestey Lajos: Szabad szemmel: a finn miniszterelnök szerint három szinten kell elérni a jogállam betartását Magyarországon. nepszava.hu (2019. okt. 7.)
  3. Portfólió, 2019. július 11. Linket nem teszek rá, mert archívumba kerül, és utána csak előfizetéssel olvasható.
  4. Az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete: Az EU és az Ön pénze. ec.europa.eu (Hozzáférés: 2019. júl. 11.)

Források

Kapcsolódó szócikkek