Energiaárak
A benzinársapkát a kormány 2021. november 11-én vezette be, jóval az orosz-ukrán háború kitörése előtt. 2022. július 12-én bejelentették a rezsicsökkentés részleges visszavonását más megszorító intézkedésekkel együtt.
2022-ben Magyarország a GDP 11,5%-ával fizethet többet az energiáért ′21-hez képest. Az éves energiaszámla várhatóan 19 M$ lesz.[2] Más szóval: az energia 2021-ben 2,5 eMFt-s költsége ′22-ben már borítékolhatóan 8 eMFt fölé szökik. A G7 becslése szerint az év egészében 8300 MFt körül alakulhat.[3]
Oroszország Magyarországgal szemben betartja a hosszú távú szerződéseit, az EU más országaival szemben nem.
| „ | Magyarországon a gáz 85 százaléka Oroszországból érkezik, az olajnak pedig több mint 60 százaléka.[4] | ” |
| – Orbán Viktor, 2022. március 25. | ||
A magyarországi energiafelhasználás évente körülbelül 1,1 mTJ, ennek ⅓-a gáz.[4]
|
|
Rezsinövelés
2022. július 12-én bejelentették az „energia-vészhelyzetet” (jelentsen az bármit), azaz a rezsicsökkentés korlátozását is.[5] Ettől kezdve[6][7]
- Havi 210 kWh-ig marad a 36 Ft-os villanyár, a felett viszont 70,1 Ft-t. A kormány szerint a piaci ár 242 Ft.
- A gáz 144 ㎥-ig marad 102 Ft, a fölött 747 Ft. A kormány szerint a piaci ár 912 Ft, bár erről teljes a zűrzavar. Holoda Attila szerint ilyen nincs is.[8]
A gáz tőzsdei ára 2022. július 20-án 120 Ft/m3, az áram 350 €/MW, azaz, 140 Ft/kWh.[9]
Gáz Magyarországon
Gázt venni akkor lehet egy országtól, ha fizikai összeköttetés van a két ország között (bár a molekula nem feltétlenül onnan jön). Ez azt jelenti, hogy Magyarország tud venni nem orosz gázt
- Horvátországtól, akiknek közös gázmezőjük van Olaszországgal
- Szlovákiából, akiknek összeköttetésük van Lengyelországon keresztül Litvániával, ahonnal lehet norvég gázt venni
- az európai gázhálózatból.
A gázkitettségünk azért olyan magas, mert csak a Gazpromtól vásárolunk.
2024–25-re tud leválni Magyarország az orosz gázról. A 2022-es tél ki fogja meríteni a tározókat, a ′23-as télre viszont nem fogjuk tudni feltölteni, így 2023-ban várható gázhiány Magyarországon. 2023 végére, 2024 elejére várhatóan lesz elég LNG gáz a világpiacon. 2025-re várható bőséges ellátás.
Gázvezetékek Oroszországból Európába
Magyarországra 4 gázvezeték jön Oroszországból:
- Jamal Szibéria északi részéről, a Jamal-félszigetről Beloruszon és Lengyelországon keresztül Németországba vezet. 2022. március 30-án lezárták.
- Északi Áramlat 1.: 2014-ben helyezték üzembe. 11 M€-ba került, 55 M㎥/év kapacitású. Augusztus 28-án lezárták, a 4 vezetékből 3 fel is robbant. A 2. vezeték nem kapott német engedélyt. Aug. 28. óta az oroszok Szentpétervártól északra napi 10 m$ értékű gázt fáklyáznak el. A gáztározóik teljesen tele vannak.[SzB221020 1]
- Török Áramlat és annak balkáni folytatása Bulgárián és Szerbián keresztül Magyarországig (Balkáni Áramlat). 16 M㎥/év kapacitású. Ezen a szerződött mennyiség jön.
- ukrán vezeték: 2019-ben épült, technikailag 170 M㎥/év kapacitású, teljesen kiválthatná az Északi Áramlatot. 60, 2022. május óta 40 M㎥/év kapacitással működött. Elszámolási viták kezdődtek pont az Északi Áramlat felrobbanása idején. A Gazprom bejelentette, hogy leállít minden Ukrajnán keresztüli gázszállítást, ha az ukránok nem vonják vissza az ellenük indított pert.
Putyin felajánlotta a gázszállítások folytatását az Északi Áramlat 2. egyetlen megmaradt, 27,5 M㎥/év kapacitású vezetékén keresztül, de Németország azonnal visszautasította.
Európán kívül az oroszoknak egyetlen gázvezetékük van: a Szibéria Ereje. 2019-ben adták át, 38 M㎥/év kapacitású. 2020-ban elkezdték az 50 M㎥-es kapacitású Szibéria Ereje 2. vezeték építésének tervezését Mongólián keresztül, Kínával kötött szerződés nélkül. A mongolok szerint viszont az építés legkorábban 2024-ben kezdődhetik, és 2029–30-ra lehet kész, ráadásul a technológiai bojkott miatt valószínűleg nem is oldható meg az építés.[SzB221020 1]
Gázbeszerzés
Az éves szükséglet 11 M㎥, egy átlagos téli napon 50 m㎥.
Magyarország 4 forrásból szerezhet be gázt:
- 4,5 M㎥ a Gazprommal kötött hosszú távú szerződés, ebből 1 M㎥ jön Ukrajnán keresztül, 3,5 M㎥ a Török Áramlaton
- 1,5 M㎥ a saját termelés
- 1 M㎥ LNG Horvátországon keresztül az USA-ból. A horvátok 2,6-ról 5,1–6,5 M㎥-re tudnák növelni az LNG-kapacitásunkat 2024–25-re.
- a többit a piacról, ami általában ugyancsak Oroszo-ból származik. Ez eltűnt. Ennek egy részét meg lehet takarítani. 700 m㎥ többletet vettünk az oroszoktól 2022. július 21-én (14 átlagos téli napra elég), bár egyes források szerint a találkozó célja inkább az volt, hogy a 4,5 M㎥-t biztosítsa.[4]
A 4,5 M㎥-es szerződést Szijjártó kötötte 2021. novemberben. A szerződésben lévő árképlet a piaci árat veszi alapul, az irányadónak tekintett holland gáztőzsde árfolyamához van kötve. Ezt az információt, amiről korábban több lap is írt, október elején a kormány is megerősítette.[4] Ezzel végképp lehetetlenné vált a rezsicsökkentés fenntartása, az ui. 2051 MFt-be került volna.
Gáz Európában
Európa nagy gázbeszállítói: Oroszország, Norvégia, Marokkó (Portugálián keresztül) és az LNG-k.[11]
Az oroszoktól származó gáz elérte az európai fogyasztás 42%-át. A Gazprom megbízható, olcsó, pontosan szállító cég volt, amit 50 év alatt épített ki, és amit Putyin egy pillanat alatt döntött össze. Most az a cél, hogy a részesedésük 10–15%-nál ne legyen több az EU-ban, mert ennyi bármilyen zavar esetén kiváltható.
2022 szeptemberében az orosz gázmennyiség 40%-kal volt kisebb, mint egy évvel korábban.
Az EU célja
- az energiahatékonyság növelése, a mennyiség csökkentése
- a megújuló energiaforrások fokozott bevonása
- más gázforrások bevonása.
Az EU 2022-re előírta a gáztározók 80%-os feltöltöttségét, amit mindenki már októberben teljesített. Ennek érdekében 70%-kal több LNG-gázt vásároltak az EU-országok összesen, mint előző évben.[SzB221020 1]
A rendszerhasználati díjat az EU írta elő az energiaárak összehasonlíthatósága érdekében, és 4–8%-os tőkemegtérülést kell biztosítson. Ez most több lesz, mert Mészáros beszállt az üzletbe.
Oroszország gázcsap-elzárása az EU 27 országából 4-et hozott nehéz helyzetbe a tengerpart hiánya miatt: Magyarország, Ausztria, Szlovákia és Csehország. E négy ország évi 32 M㎥ gázt vásárol, 92%-át Oroszországból felárral, ami most nőtt. A legrosszabbul viszont Oroszország járt: a 2019-es 200 M㎥-es európai gázexportja 2022-re 60 M㎥-re csökkent. Az árak emelkedése miatt ′22-ben a pénzbeli veszteség még viszonylag kevés lesz, de már most látható, hogy néhány éven belül a gáz ára stabilizálódni fog Európában (a mi régiónkban később, 2027 körülre), így Oroszország teljesen tönkretette a saját gázüzletét.
Az európai földgáztőzsdék erősen szétváltak aszerint, hogy ki mennyire éri el az LNG-forrásokat. A brit, a belga, a spanyol és a francia árak érdemben alacsonyabbak, mint a német, olasz, holland, magyar, olykor 100 €/MWh árkülönbség is kialakult.
Már 2021 nyarán elkezdte a Gazprom visszafogni az exportot Európa felé. 2022-ben fokozatosan egyre több vásárlójától vonta meg a földgázt. Először csak új szerződéseket nem kötöttek, aztán egyre több, érvényben lévő szerződésének sem tett már eleget a cég. A termelés csökkenése ellenére 2022 első fél évében több pénzt termelt, mint 2021 első hat hónapjában az európai gázárak emelkedése miatt.
2022 eleje és október 15. között a gázkitermelés 18%-kal, 72 M㎥-rel csökkent az előző év azonos időszakához képest (ebből 9,5% az orosz belső piac csökkenése miatt). Az Európába irányuló export visszaesése 41,4%, azaz 89,3 M㎥, ami várhatóan tartós marad, sőt, tovább csökkenhet néhány év alatt újabb vezetékek és LNG-k bevonásával.
A kőolaj és gáz árának együttmozgása
Az 1970-es évek erőművei alkalmasak voltak kőolajat és földgázt is használni. Ma már a kőolajat 70%-ban közlekedésre használjuk, 20%-ot visz el a petrolkémiai ágazat és 10% jut minden másra.
A két energiahordozó ára a 2000-es évek elejéig még együtt mozgott a világpiacon, azóta viszont fokozatosan elváltak egymástól, a 2020-as évekre szinte teljesen. A Gazprommal kötött szerződések ügyében az EU egységesen lépett fel, így a Gazprom ma már Európában mindenkinek a holland TTF gáztőzsde árai alapján számláz – beleértve Magyarországot is.[1]
Jegyzetek
- ↑ 1,0 1,1 Weiler Vilmos: Gulyás Gergely szerint az olajszankció miatt drága a gáz, de a két energiahordozó ára teljesen külön mozog. Pletser Tamás szakértő véleménye alapján telex.hu (2022. szept. 30.) Gulyás elismerte, hogy gázra nincsenek szankciók.
- ↑ Baka F. Zoltán: Varga Mihály az eurózónához közeledésről elmélkedett. 24.hu (2022. okt. 11.)
- ↑ Bucsky Péter: Minden nyolcadik forintot kiszippant a magyar gazdaságból az energiaszámla. g7.hu (2022. okt. 17.)
- ↑ 4,0 4,1 4,2 4,3 Szabó András – Panyi Szabolcs: Orbán a háborúban. telex.hu (2022. okt. 21.) Az Orbán-kormány belső bénázásai a háború kitörésekor.
- ↑ Brückner Gergely: Olyan súlyos az energiaválság, hogy a kormány a szent tehénnek tartott rezsicsökkentéshez is hozzányúlt. telex.hu (2022. júl. 13.)
- ↑ Szabó Krisztián: Az áram kétszer, a gáz hétszer drágább lesz a kormányzati rezsilimit fölött. atlatszo.hu (2022. júl. 22.)
- ↑ Segesvári Csaba – Szabó Krisztián: Van, ahol kevésbé védték a rezsit a világpiactól, mégis olcsóbb az energia, mint amit a kormány állít. atlatszo.hu (2022. júl. 19.)
- ↑ Tamásné Szabó Zsuzsanna: A vállalkozások eddig kevesebbért vették az áramot és a gázt, mint a „lakossági piaci ár”. 24.hu (2022. júl. 21.)
- ↑ Jabronka Richárd: Az Orbán-kormány volt energiaügyi helyettes államtitkára szerint blöffölt a kormány a magas piaci árral. ellenszel.hu (2022. júl. 19.)
- ↑ A harmadára esett vissza a gáz ára a holland tőzsdén augusztus óta. hvg.hu (2022. okt. 19.)
- ↑ Miért csak arról beszélünk gázügyben, hogy mi lesz majd idén télen? Szabó M. István interjúja Holoda Attilával YouTube (2022. aug. 31.) (videó)
Forrás
- Mázsár Tamás: Árat emel a MOL, nagyot drágul az elektromos autók töltése. 24.hu (2022. okt. 19.)
- Háborúról, Putyinról, Orbánról, szankciókról. Friderikusz Sándor interjúja Sz. Bíró Zoltánnal YouTube (2022. okt. 20.) (videó)
További információk
- List of natural gas pipelines (angol Wikipédia)