Orbán-csomag

Innen: Politika
A kormány szerint a forint a háború miatt gyenge az euróhoz képest. És a hrivnya? Forrás: Telex.hu
A Ft és a közép-európai valuták árfolyama az euróhoz képest. Forrás: Telex.hu
Infláció 20220717.jpg

Ez a cikk Orbán gazdasági megszorító intézkedéseiről szól. A gazdaság 2022-el állapotát külön cikk vizsgálja.

2022. június 5-én – pünkösd szombaton – jelent meg a Magyar Közlönyben a 3000 MFt-s megszorító csomag. Ebből 800 MFt külön(és nem extraprofit)adó, 1081 milliárd kiadáscsökkentés, 1150 milliárd lefújt beruházás.[1] A befolyt pénz nem a gazdaságba, hanem az újonnan felállított rezsi- és honvédelmi alapba kerül.[2]

2022. június közepén az euró árfolyama rekordokat dönt 400 Ft felett.[3] A kormány szerint a háború miatt (lásd a két jobb oldali ábrát).

A kormány a választási kampányban azt ígérte, nem lesznek szociális megszorítások. Ez lehetetlen, hiszen a GDP ¾-e fogyasztás.[4]

Okok

A megszorítások okai:[5]

  • a 2010 óta folytatott hibás gazdaságpolitika, ami állami pénzből élénkítette az egyébként is növekvő gazdaságot ahelyett, hogy tartalékokat halmozott volna fel.
  • a járvány, a háború és az Oroszország elleni embargó okozta veszteségek
  • a kormány választások előtti kiköltekezése
  • a jogállami mechanizmus, ami miatt Magyarország nem jut hozzá az EU helyreállítási alapjából járó pénzekhez
  • a rezsicsökkentés, ami egyre többe kerül az elszállt gázár miatt
  • a választás előtti osztogatás.

Bár a kormány szívesen kenné az inflációt a háború és az azzal járó szankciók számlájára

  • a benzinárstoppot 2021. november 11-én
  • az élelmiszerár-stoppot 2022. január 14-én

vezette be.

A csomag

Az előzetes bejelentések szerint az extraprofitot adóztatnák meg, a rendelet azonban nem a nyereséget, hanem a bevételt adóztatja.[6] A 30%-nál magasabb nyereségű cégek egyike sem szerepel az adóztatottak között. Ezek a NER-hez kötődő vállalkozások:

  • út- és vasútépítés – 46,4%
  • cementgyártás – 41,8%
  • gyógyszergyártás – 40,7%
  • veszélyes hulladék gyűjtése – 33,2%
  • jogi tevékenység – 33,1%.

Ezúttal is kimaradtak a szerencsejátékok és a multinacionális cégek (pl. az autógyárak). Az utóbbiak jelentős adókedvezményeket élveznek, és a kormány mégis arra panaszkodik, hogy kiviszik a hasznot az országból. Ő engedte meg nekik.

Szerepelnek ellenben a megszorításokban az önkormányzatok, amik kimaradnak a rezsicsökkentésből, és amiktől már a járvány idején is pénzeket vont el a kormány. És a légitársaságok, amik a covid és az üzemanyagárak emelkedése miatt egész Európában veszteségesekké váltak.

Michael O'leary, a Ryanair légitársaság vezérigazgatója máris beintett a kormánynak az adóemelés miatt, és felemelte a saját árait. Erre Gulyás azt javasolta az utasoknak, hogy utazzanak a drágább Wizzair-rel. Erre kezdődött a szájkarate, és a kormány két vizsgálatot is indított a Ryanair ellen.[7] A dolog érdekessége, hogy a Ryanairrel szemben a Fidesz által leszavazott globális minimumadó többet érne, mint az extraprofitadó.[8] Később az ajánlott Wizzair otthagyta az utasokat a repülőtéren, nem indította el a járatot, amire jegyet vettek. A követség segítségét kellett kérniük az utasoknak.[9]

A magyar és külföldi autók kettős üzemanyagára – mint ez várható volt – kiváltotta az EU tiltakozását.[10]


Róna Péter véleménye

Július elején 7,5% az alapkamat. Róna Péter szerint 11%-ra kellett volna emelni, mert az már megközelíti a maginflációt. (9,75%-ra emelték.)

A költségvetés hiánya év végére elérheti a GDP 7%-át, és erre nincs fedezet. Az emeléshez a kormánynak meg kell állapodnia az EU-val, de ennek semmi jele Orbán politikájában. Be kell lépni az Európai Ügyészségbe.

Az infláció a gazdaság korábbi túlpörgetésének a hatása, amit fokozott a választások előtti osztogatás, aminek importnövelő hatása volt a lakossági fogyasztás miatt.

A gyenge forint fűti az inflációt (külső inflációs hatás), az infláció (belső keresletnövekedés okozta infláció) a gyenge forintot.

A korábbi kormányzati növekedési hitelprogram lényege az volt, hogy 1%-kos kamattal adtak ki több ezer milliárd forintot a bankoknak. Most visszaveszi jóval magasabb kamattal.

Meg kell duplázni a bankok kötelező tartalékát, ami most 10% körül van, hogy így kösse le az inflációt okozó felesleges pénzt a gazdaságban.

A kormánynak be kell vezetnie a 15%-os multiadót, és a mostani 9%-ról minden vállalkozás adóját fel kell emelni 15%-ra. Progresszív személyi jövedelemadó. A jelenlegi adórendszer az oka annak, hogy nincs pénz a pedagógusok béremelésére.

Surányitól származó javaslat, amit Róna Péter is támogat: minden 300 eFt jövedelem alatti család kapjon havi 20 eFt-t a kormánytól, és további 5 eFt-t minden 18 év alatti családtag és nyugdíjas után.

Matolcsyt és Nagy Mártont le kell cserélni.

450 Ft-os euró környékén már kitör a válság, kell menni az IMF-hez.

Surányi György véleménye

2010 és 2022 között 50%-kal esett a forint árfolyama. Az ukrán háború kitörése óta 13%-kal.

Az infláció 10.7%, az elfojtott inflációval (árstoppok) 15% körül van, aminek csak a fele külső hatás.

Az egyik hitelminősítő az 5 legsérülékenyebb országok közé sorolta.[11] A következő országértékeléskor ilyenkor a kilátások romlása szokott következni. A kockázati felár már most 2,5%.

A makromutatók 2017 eleje óta romlanak. Akkor a folyó fizetési mérleg többlete 5–6%, a külföldi finanszírozás a GDP 7–8%-a volt. 10 M€ volt a kereskedelmi többlet. 2012–2016 között a túlfűtött gazdasági növekedés nem okozott bajt az alacsony energia- és nyersanayagárak, valamit az európai defláció miatt. Most viszont külföldről is erős az inflációs hatás.

Folyamatos csökkenés után 2020 óta a kereskedelmi mérleg negatív, 2022 első negyedében már -2,5 M€ volt, amit a beáramló tőke már nem tud lefedni, azaz a külső adósság is növekedni kezdett.

Az infláció 2017-től kezdett nőni. A pandémia okozta nyersanyagár-csökkenés deflációt okozott 2020-ban, de utána folytatódott a növekedés. 2020. januárban 4,7% volt a fogyasztói árak emelkedése, míg az EU-ban 0,5%. Ez csökkentette az inflációt, viszont a GDP 3–4%-ával túlfűtött gazdaságpolitika újra növelte.

A gazdaság növekedése nem csökkentette a 2%-os hiányt (anticiklikus működés). Az EU-ból 3–3,5% GDP-arányos támogatásban részesültünk, ami olyan többletkeresletet okozott, ami mögött nem volt belföldi jövedelem, ezért inflációs hatása volt. 2019-re elfogyott a tőke- és munkaerőtartalék.

2021-ben a 7%-kal növekvő gazdaság ellenére 8%-os volt az államháztartási hiány. Ez a rossz gazdaságpolitika eredménye. A 2022 eleji választási pénzözön mind az infláció, mind a külső egyensúly szempontjából igen kedvezőtlen, ráadásul egyetlen strukturális feszültséget sem oldott fel (pedagógusok, egészségügyi szakdolgozók, szociális munkások, fegyveres testületek bére, a kutatás-fejlesztés és egészségügy helyzete), vagyis sem a bérfeszültségeket, sem a gazdaság versenyképességét nem javította. A rengeteg kiöntött pénz miatt a GDP 8%-kal növekedett, a GDP-arányos háztartási hiány mégis meghaladja a 10%-ot.

A kormány 3–4%-os GDP-növekedést jósol, vagyis az év végére jelentősen le fog lassulni (1–2%-ra), vagyis a recesszió közelébe kerülünk, viszont olyan jel most nem látszik, hogy ezzel együtt csökkenne az infláció (háború okozta magas olajár, a kínai zéró covid politika okozta áruhiány, deglobalizáció).

A hiány csökkentése lehetne inflációcsökkentő hatású, de a 2023-as költségvetés inflációs hatású az adóemelések miatt. 2023 végére az inflációs cél 3–4%, de kétséges, hogy meg lehet-e csinálni. 10%-os inflációcsökkentést még elkötelezett antiinflációs politikával sem lehet elérni.

A nominális bérek emelkedése 14%, de azt a 14–16%-ra növő infláció elviszi, vagyis a reálbérek alig nőnek.

A monetáris politika nem lép elég határozottan. A kamatemelések ellenére még mindig nem csökkent a -4%-os reálkamat, pedig határozottabb kamatemelésekkel 340 €/Ft is reális lenne. Az MNB-t nem érdeklik az árfolyamok, ami egy kis, nyitott gazdaságban nonszensz. (A magyar GDP 80%-a import.) A 34 M€ devizatartalék túl kevés ahhoz, hogy az árfolyamot meg tudja védeni az MNB.

A hosszú távú versenyképességet az oktatás és az egészségügy, valamint a kutatás-fejlesztés javítása növelné. A vissza nem térítendő támogatások csökkentik a versenyképességet, mert leviszik a követelményeket. A korrupció elleni fellépés is növelné a versenyképességet.

Az év végére várható kereskedelmi deficit 6–7%, ezért nagy szükség lenne az EU-pénzekre.

További megszorítások

A KATA emelése elleni tüntetés július 13-án. Forrás: 444.hu

Július közepén kivontak 100 MFt-t a Paks 2 projektből, 14 MFt-t a Liget projektből. Az újabb megszorító csomag összértéke 415 MFt.[12]

Az élelmiszereket a népegészségügyi adó emelésével és további termékek bevonásával tovább drágítják. Ez kb. 80–100 MFt többletadót fog eredményezni, amit a termelők ill. importőrök fizetik, ráadásul ÁFÁ-t is kell utána fizetni, tehát meg fog jelenni a fogyasztói árban.[13] Növelik az alkalmi munka adóját és a jövedéki adót miközben adócsökkentésről beszélnek.[14] Megduplázzák a céges autók adóját.[15]

A kormány 2023-ban visszavezeti a reklámadót, a tranzakciós adónak pedig a felső határát növeli.[16]

A szabad felhasználású diákhitel kamata 2%-ról 5%-ra emelkedik 2022. július 1-től.[17]

Útépítési és Fertő tavi beruházások maradnak el.[18] A várbeli új főhercegi palota viszont épül tovább.[19]

2022. július 12-én jó fideszes szokás szerint egy nap alatt fogadta el a parlament a kisvállalkozók adójának (KATA) módosítását, ami igen sokaknak jelent jelentős adóemelést.

Ugyanezen a napon bejelentették az „energia-vészhelyzetet” (az mi fán terem?), azaz a rezsicsökkentés korlátozását is:[20] a lakosságnak csak bizonyos mennyiségig jár a kedvezményes gáz- és villanyáram, bár egy héttel korábban Orbán azt mondta, minden áron megvédi a rezsicsökkentést.[21] De ugye nem azt kell nézni, mit mond… Az Európai Bizottság rögtön érdeklődött, mert vészhelyzetben segítséget nyújt.[22] Ez kamu, nem vészhelyzet. Nincs ellátási probléma, csak valamit kellett mondani a szent rezsicsökkentés-csökkentésre. Ráadásul az energia-vészhelyzet és gázexport-tilalom idején adtunk el 500 millió m3 gázt Szerbiának.[23]

Két héttel a KATA és a rezsinövelés után 12%-kal csökkent a fidesz támogatottsága. Ezért kellett a főispán és a tusnádfürdői nácizás.

Szeptember végén egy nem nyilvános (2000-es) kormányhatározattal elrendelték, hogy az állami szervezetek a béreken kívül mást nem fizessenek ki. A rendelkezés érthetetlen.[24] Varga Mihály szerint az intézkedés mintegy 300 milliárd forintot hagy bent a költségvetésben.[25]

2022. október közepén bejelentették, hogy ′23-tól megszüntetik az erdélyi magyar nyelvű lapokat és a lapterjesztő hálózatot is Erdélyben.[26]

Üzemanyag

A 95-ös benzin piaci ára 2022. július 29-től pár forinttal 700 Ft alá került. A hatósági ár továbbra is 480 Ft.[27]

Július 30-án szombaton a benzin ársapkáját leszűkítették a magántulajdonú autókra, és mindezt úgy, hogy a rendelet néhány órával a megjelenése után hatályba lép.[28] Most ígérték meg az EU-nak, hogy nem lesz rapid törvényalkotás.

A korlátozást csak úgy tudják végrehajtani, hogy mindenki csak egyszer tankolhat naponta. Ez alól még akkor sincs kivétel, ha piaci árat fizetne. Ráadásul mindezt a tankolás után ellenőrzik.[29] Szép is lenne, ha tankolás előtt ellenőriznék, van-e jogod tankolni. Többletmunka és -idő, ráadásul kitörne a pánik a benzinhiány miatt.

Augusztus elején egy hét alatt 20%-kal megnőtt a tisztán elektromos autók iránti kereslet.[30] Közben az üzemanyaghiány miatt már 100-nál több benzinkúton nincs benzin. Központi szabályozás nincs, a szállító cégek maguk döntik el, melyik kútnak szállítanak.[31]

Ráadásul orosz–ukrán elszámolási viták miatt nem érkezik olaj a Barátság kőolajvezetéken augusztus 5–9. között.[32]

Energia

Bár a kormány olcsó orosz gázról papolt, már júliusban elrendelte, hogy az iskolákban meg kell vizsgálni a fafűtés lehetőségét. Egyúttal engedélyezte a tarvágást még természetvédelmi területen is.

A szeptember 8-i kormányinfón bejelentették, hogy közintézményekben (a kórházak és szociális otthonok kivételével) max. 18°C lehet télen.[33] Az iskolákról a bejelentésig nem döntöttek.[34] Mindezt az EU szankcióival indokolták, holott a gázra egyáltalán nincsenek EU-szankciók. A gázcsapokat Putyin zárta el.

Újabb ársapka

Az első, „csirkefarhát” ársapkát még 2022. január 14-én vezette be a kormány, mégis az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos szankcióknak tulajdonítja.

2022. november 9-én az Európában legmagasabb élelmiszer-infláció miatt ársapka bevezetéséről döntöttek a tojásra és a krumplira.[35]

Nemzeti csúcs

Gyurcsány Ferenc 2008-ban nemzeti csúcstalálkozót hívott össze az ország rossz helyzete miatt. Most is többen javasolják (Lendvai Ildikó, Gelencsér Ferenc, Gyöngyösi Márton), ő viszont elutasítja, hogy részt vegyen benne.

Ma Magyarországon nem demokratikus államban élünk. Az Orbán-kormány sosem tekintette partnernek az ellenzéket. Nem tekinti a nemzet részének. Ilyen helyzetben botorság, a közvélemény félrevezetése lenne, ha az ellenzék leülne tárgyalni a kormánnyal a válságkezelésről. Az is hiba volt, amikor a koronavírus-válság kezdetén az ellenzéki frakciók hétpárti egyeztetésen vettek részt a kormánnyal.

Idézetek

Válság idején is megvédjük a munkahelyeket
– Orbán Viktor, 2022.07.07.
Mindenki becsülje meg a munkahelyét, mert azokért harc lesz
– Orbán Viktor, 2022.07.14.
Április 3. óta folymatosan hazudoznak. Nincs tervezés, csak ötletelés, uralnák a pillanatot, de már nem megy. A pillanat uralja őket és fogalmuk sincs, mi lesz holnap vagy egy hét múlva. Próbálják utolérni, legalább kommunikációval, de már az se megy.[36]
– Pikó András
Orbán Viktornak volt stratégiai terve a választások megnyerésére, de nem a kormányzásra.[37]
– Lengyel László


Jegyzetek

  1. Jabronka Richárd: Ez mindnekinek fájni fog: kiürült a kassza, megérkezett a brutális Orbán-csomag. ellenszel.hu (2022. jún. 5.) 3000 MFt az összeg..
  2. Tíz százalékot spórol önmagán a kormány. 24.hu (2022. jún. 5.)
  3. Czinkóczi Sándor: Összejött az újabb mélypont: 403 forintba került egy euró. 444.hu (2022. jún. 14.)
  4. Herczeg Márk: Csaba László: A katamódosítás tovább erősíti a társadalom és a politikai osztály között kialakult szakadékot. 444.hu (2022. júl. 20.)
  5. Jabronka Richárd: Itt vannak Orbán döntései az adóemelésekről. ellenszel.hu (2022. jún. 5.)
  6. Nagyon nem azokat az ágazatokat adóztatja a kormány, ahol extraprofit keletkezik. hvg.hu (2022. jún. 8.) A cikk megvizsgál többféle hatékonyságmutatót.
  7. Siposhegyi Zoltán: Ryanair-vezér az Euronewsnak: a magyar miniszterek olyanok, mint Dumb és Dumber. hu.euronews.com (2022. jún. 23.) A vezérigazgató azon akadt ki, hogy extraprofit-adót vetnek ki egy veszteséges vállalatra.
  8. Lehoczki Noémi: Többet érne a Ryanairrel szemben a Fidesz által leszavazott globális minimumadó, mint az extraprofitadó. merce.hu (2022. jún. 24.)
  9. Tárkányi Flóra: Több mint egy napja várják a Lutonban ragadt WizzAir-utasok, hogy kiderüljön, hogyan mehetnének haza. 444.hu (2022. júl. 20.)
  10. Vaskor Máté: Megérkezett az uniós felszólítás a benzinárstop módosítása miatt, Palkovicstól vár magyarázatot Brüsszel. 24.hu (2022. jún. 10.) A magyar rendszámú autók olcsóbban tankolhatnak, mint a külföldiek.
  11. Figyelmeztet a tekintélyes hitelminősítő: A világ legsérülékenyebb országai közé került Magyarország. nyugatifeny.hu (2022. jún. 23.)
  12. Lehoczki Noémi: Megszorító intézkedéseket vezetett be a kormány, Paks 2-re és a Liget-projektre is kevesebb pénz jut. merce.hu (2022. júl. 11.)
  13. Molnár Csaba: Suttyomban emelt adót a kormány, ezzel jól megtolta az élelmiszerek drágulását. www.napi.hu (2022. jún. 16.)
  14. Bernáth Lackó: Duplázza a kormány az alkalmi munka adóját és a nyugdíjalapját. merce.hu (2022. jún. 22.)
  15. DK: Brutális megszorításokról döntött a kormány. Szöllősi Györgyi interjúja Dávid Ferenccel az Egyenes beszédben www.atv.hu (2022. jún. 23.)
  16. Fazekas Lázár Benjámin: Nagy Márton: A reklámadó nem új adó, mindig is létezett, csak az EU felfüggesztette. merce.hu (2022. jún. 20.)
  17. Aradi Hanga Zsófia: Több mint duplájára emelik a szabad felhasználású diákhitel kamatát. telex.hu (2022. jún. 27.)
  18. Jabronka Richárd: Beindult az nagyüzemi orbáni megszorítás: rég várt útépítések is elmaradnak. ellenszel.hu (2022. júl. 8.)
  19. Facebook/Hadházy Ákos 2022. szeptember 8.
  20. Brückner Gergely: Olyan súlyos az energiaválság, hogy a kormány a szent tehénnek tartott rezsicsökkentéshez is hozzányúlt. telex.hu (2022. júl. 13.)
  21. Jabronka Richárd: Orbán egy héttel ezelőtt: A rezsicsökkentést mindenképpen meg kell védeni! ellenszel.hu (2022. júl. 14.)
  22. Botos Tamás: A kormány nem szólt az energia-veszélyhelyzet bevezetéséről az Európai Bizottságnak. 444.hu (2022. júl. 16.)
  23. Tiszai Balázs: Eladtunk 500 millió köbméter gázt Szerbiának az energia-veszélyhelyzet kellős közepén. hvg.hu (2022. júl. 19.)
  24. Magyari Péter: Itt valami filmszakadás van. Interjú Bod Péter Ákossal 444.hu (2022. szept. 29.)
  25. Baka F. Zoltán: Varga Mihály az eurózónához közeledésről elmélkedett. 24.hu (2022. okt. 11.)
  26. Bezárják a Fidesz erdélyi médiabirodalmát. 168.hu (2022. okt. 20.) Az összes nyomtatott sajtó a terjesztéssel együtt megszűnik az év végével.
  27. Szerdától 21 forinttal csökken a benzin nem hatósági ára. 24.hu (2022. júl. 25.)
  28. Előd Fruzsina: Itt vannak a benzinársapka céges korlátozásáról szóló rendelet részletei. telex.hu (2022. júl. 30.)
  29. RTL Híradó: a Molnál piaci áron sem lehet egy nap többször tankolni. 24.hu (2022. aug. 6.)
  30. Mázsár Tamás: Egy hét alatt több mint 20 százalékkal nőtt a kereslet a villanyautókra. 24.hu (2022. aug. 9.)
  31. Közel 100 benzinkúton már egyáltalán nem lehet tankolni. 24.hu (2022. aug. 8.)
  32. Magyari Péter: Elapadt a Magyarországra érkező olcsó orosz olaj. 444.hu (2022. aug. 9.)
  33. Rényi Pál Dániel: Egy éven át hahotázott a kormány és médiája a spóroló Nyugaton, aztán behúzta a kéziféket. 444.hu (2022. szept. 8.)
  34. Zsebbe markoló döntések a Kormányinfón: 18 fok, tűzifa- és barnaszénprogram, távhő, MVM-baki, EU-s pénzek. debreceninap.hu (2022. szept. 8.)
  35. Mázsár Tamás: A tojásra és a burgonyára vezet be árstopot a kormány. 24.hu (2022. nov. 9.) A kormányinfóról tudósít a cikk, ahol másról is volt szó.
  36. Facebook/Pikó András polgármester 2022. július 30.
  37. Lengyel László: Lengyel László: Száz nap tévelygés: Orbán Viktornak volt stratégiai terve a választások megnyerésére, de nem a kormányzásra. nepszava.hu (2022. júl. 30.)

Forrás

KATA:

Rezsicsökkentés:

Árak:

Kapcsolódó lapok