Európai Bizottság

Innen: Politika
A lap korábbi változatát látod, amilyen Laci (vitalap | szerkesztései) 2023. október 9., 23:10-kor történt szerkesztése után volt. (→‎2019-es EP-ciklus)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Az Európai Bizottság az Európai Unió „kormánya”. Egyedül neki van joga jogszabálytervezetet benyújtani az Európai Parlamentnek.

Vezetőjét az Európai Tanács jelöli, minden tagország (kormánya) jelöl egy-egy biztost. Az Európai Parlament szavaz a testületről (egyben, nem tagonként: vétójog). A parlamenti bizottságok viszont meghallgatják a jelölteket, és javasolhatnak változtatásokat. A bizottság összetételét végül az Európa Tanács hagyja jóvá minősített többséggel.[1]

2019-es EP-ciklus

Ursula von der Leyen a Bizottság vezetője, aki Jean-Claude Juncker utódja lett. Eredetileg Manfred Webert jelölték a tisztségre, de őt nem fogadta volna el az EP, ezért visszalépett.

Az EP november 27-én 461:157:89 arányban megszavazta a bizottságot. Cseh Katalin és Donáth Anna tartózkodott, a többi magyar igent nyomott.[2]

A bizottságnak több alelnöke van.[3]

A Bizottság első legfontosabb feladata 100 napon belül klímavédelmi tervet készíteni.

A magyar EU-biztos

A magyar Trócsányi László biztosi jelölését az Európai Parlament elutasította. Ursula von der Leyen két nevet kért a magyar kormánytól: Várhelyi Olivér mellett egy nőét is.[4] Az utóbbit Orbán elutasította, és Ursula von der Leyen elfogadta Várhelyi Olivér jelölését.

November 15-én az EP Külügyi bizottsága elutasította Várhelyit. A 72 képviselő ⅔-ára, 48 szavazatre lett volna szüksége Várhelyinek, de csak 30-at kapott jobb-, szélsőjobb, illetve euroszkpetikus képviselőktől.[5]

Az elutasításban feltehetően komoly szerepet játszott Orbán elszólása a Türk Tanácsban:

Magyarország jelenleg azért harcol, hogy a hamarosan felálló új Európai Bizottságban a bővítés- és szomszédságpolitika portfólióját kapja. Az esélyek nem rosszak, de ez egy éles csata. Ha sikerülne (...) megszerezni, akkor a keleti partnerség ügyében szoros együttműködésünk lesz Azerbajdzsánnal, és a tagsági tárgyalás ügyében pedig Törökországgal. Ha sikerül megszerezni ezt a portfóliót, akkor örömmel állunk az önök rendelkezésére, hogy segítsük az önök törekvéseit.[6]
– Orbán Viktor

Az EU-biztos nem fogadhat el utasításokat semmilyen kormánytól (a sajátjából sem), kizárólag az EU érdekében tevékenykedhetik. Ezt Várhelyi meg is ígérte a meghallgatáson.

Várhelyinek ezután írásban feltett kérdésekre kellett válaszolnia, ami után a külügyi bizottság átengedte.[7] Ez egyúttal lehetővé teszi, hogy az EP a jövő héten szavazzon a Bizottságról.

Jegyzetek

Források