„Jogállam” változatai közötti eltérés

Innen: Politika
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
1. sor: 1. sor:
  +
'''Jogállam''': az önkényes állami hatalomgyakorlást akadályozó alapvető elvárások összessége.
  +
* Formális jogbiztonság: a szabályok érthetősége, stabilitása és a tényleges kikényszerítése.
  +
* Materiális: alapjogvédelem, hatalommegosztás, sok országban (nálunk nem) a jogrend minimális igazságosságára vonatkozó követelmények.
  +
A jogállamról vannak viták, de a legnagyobb részében egyetértés van. A leginkább vitatott/változó rész az alapjogvédelem.
  +
  +
A magyar jogrend gyenge, azaz személyfüggő, informális személyes kapcsolatokon keresztül működik. A jogalkotásban elmaradnak a hatásvizsgálatok és a társadalmi egyeztetések, napi igények szerinti rögtönzés, a hatalom megerősítése, a hatalomtól független intézmények függetlenségének leépítése folyik.
  +
 
== Jogállam és az EU ==
 
== Jogállam és az EU ==
 
Az [[Európai Unió]] működése szempontjából fontos, hogy az egyik tagállam bíróságának ítéletét a másik tagállam ne kérdőjelezhesse meg pl. elfogatóparancs, cég felszámolása vagy gyermekelhelyezés ügyében.
 
Az [[Európai Unió]] működése szempontjából fontos, hogy az egyik tagállam bíróságának ítéletét a másik tagállam ne kérdőjelezhesse meg pl. elfogatóparancs, cég felszámolása vagy gyermekelhelyezés ügyében.
10. sor: 17. sor:
 
== Forrás ==
 
== Forrás ==
 
* {{CitWeb|url=https://www.valaszonline.hu/2022/02/22/vadasz-viktor-jogallamisag-itelet-interju/|tit=„Ez nem a jogállamiságról szólt”|ass=Interjú Vadász Viktorral a magyar kormány uniós pervesztésének hátteréről a jogállamiság ügyében|date=2022-02-22}}
 
* {{CitWeb|url=https://www.valaszonline.hu/2022/02/22/vadasz-viktor-jogallamisag-itelet-interju/|tit=„Ez nem a jogállamiságról szólt”|ass=Interjú Vadász Viktorral a magyar kormány uniós pervesztésének hátteréről a jogállamiság ügyében|date=2022-02-22}}
  +
* {{CitWeb|url=https://www.szabadeuropa.hu/a/demokr%C3%A1cia-%C3%A9s-jog%C3%A1llam-csak-egy%C3%BCtt-tud-m%C5%B1k%C3%B6dni-jakab-andr%C3%A1s-a-ner-jogrendj%C3%A9r%C5%91l---%C3%A9let-a-ner-ben-6-r%C3%A9sz/31262783.html|tit=„Demokrácia és jogállam csak együtt tud működni”: Jakab András a NER jogrendjéről - Élet a NER-ben 6. rész|ass=Kerényi György interjúja Jakab Andrással|form=videó|date=2021-05-23}}
   
 
Élő Anita
 
Élő Anita

A lap 2022. március 6., 12:11-kori változata

Jogállam: az önkényes állami hatalomgyakorlást akadályozó alapvető elvárások összessége.

  • Formális jogbiztonság: a szabályok érthetősége, stabilitása és a tényleges kikényszerítése.
  • Materiális: alapjogvédelem, hatalommegosztás, sok országban (nálunk nem) a jogrend minimális igazságosságára vonatkozó követelmények.

A jogállamról vannak viták, de a legnagyobb részében egyetértés van. A leginkább vitatott/változó rész az alapjogvédelem.

A magyar jogrend gyenge, azaz személyfüggő, informális személyes kapcsolatokon keresztül működik. A jogalkotásban elmaradnak a hatásvizsgálatok és a társadalmi egyeztetések, napi igények szerinti rögtönzés, a hatalom megerősítése, a hatalomtól független intézmények függetlenségének leépítése folyik.

Jogállam és az EU

Az Európai Unió működése szempontjából fontos, hogy az egyik tagállam bíróságának ítéletét a másik tagállam ne kérdőjelezhesse meg pl. elfogatóparancs, cég felszámolása vagy gyermekelhelyezés ügyében.

Ha pl. egy elfogatóparancsot olyan ország ad ki, ahol nem biztosítottak az alapvető emberi jogok a végrehajtás során, a másik ország nem fog kiadni. Ezzel ellehetetlenül a tagállamok bíróságai közötti együttműködés.

A jogállamiság fontos ismérve, hogy egy ügy eljuthat-e a bíróságra, nem áll-e le a nyomozás korábban, rendőrségi vagy ügyészségi döntés miatt. Ugyancsak fontos ismérv, hogy a hatalom ne tudja szankcionálni azokat a bírákat, akik „nem megfelelő” ítéleteket hoznak, ill. ne tudjon beleszólni abba sem, melyik bíró tárgyal egy ügyet.

A 2020 decemberében elfogadott jogállami döntés elsősorban az EU költségvetésének a védelmét szolgálja, de közvetett módon a fenti tágabb szempontok is szerepet játszhatnak egy ügyben. A magyar ügyészségek pl. sok, az OLAF által korruptnak talált szerződés/pályázat ügyében nem indított nyomozást.

Forrás

Élő Anita