Jogállam

Innen: Politika

Jogállam: az önkényes állami hatalomgyakorlást akadályozó alapvető elvárások összessége.

A hatalom birtokosa a nép. A hatalomgyakorlás célja a népakarat érvényesítése. Az ettől eltérő hatalomgyakorlás öncélú, önkényes, amit a köznyelv diktatúrának nevez.

A nép az akaratát az általa létrehozott (jóváhagyott) alkotmány, és az általa választott képviselők által hozott törvények rögzítik. Ebből következik, hogy a végrehajtó hatalom is alá van vetve a törvényeknek, és a nép közvetve – a képviselőik útján – folyamatosan ellenőrzik a hatalom működését.

A jogállamnak két pillére van:

  • a szabad választás, amikor a nép közvetlen hatalomgyakorlással megválasztja a képviselőit, akik a nép megbízásából intézik a nép ügyeit az alkotmányban és a törvényekben meghatározott felhatalmazással
  • a → hatalommegosztás.

A jogbiztonság az a meggyőződés, hogy a (végrehajtó) hatalom érvényt szerez a jogszabályoknak.

  • Formális jogbiztonság: a szabályok érthetősége, stabilitása és a tényleges kikényszerítése.
  • Materiális: alapjogvédelem, hatalommegosztás, sok országban (nálunk nem) a jogrend minimális igazságosságára vonatkozó követelmények.

A jogállamról vannak viták, de a legnagyobb részében egyetértés van. A leginkább vitatott/változó rész az alapjogvédelem.

Jogállami mechanizmus

Az Európai Unió működése szempontjából fontos, hogy az egyik tagállam bíróságának ítéletét a másik tagállam ne kérdőjelezhesse meg pl. elfogatóparancs, cég felszámolása vagy gyermekelhelyezés ügyében.

Ha pl. egy elfogatóparancsot olyan ország ad ki, ahol nem biztosítottak az alapvető emberi jogok a végrehajtás során, a másik ország nem fog kiadni. Ezzel ellehetetlenül a tagállamok bíróságai közötti együttműködés.

A jogállamiság fontos ismérve, hogy egy ügy eljuthat-e a bíróságra, nem áll-e le a nyomozás korábban, rendőrségi vagy ügyészségi döntés miatt. Ugyancsak fontos ismérv, hogy a hatalom ne tudja szankcionálni azokat a bírákat, akik „nem megfelelő” ítéleteket hoznak, ill. ne tudjon beleszólni abba sem, melyik bíró tárgyal egy ügyet.

A 2020 decemberében elfogadott jogállami döntés elsősorban az EU költségvetésének a védelmét szolgálja, de közvetett módon a fenti tágabb szempontok is szerepet játszhatnak egy ügyben. A magyar ügyészségek pl. sok, az OLAF által korruptnak talált szerződés/pályázat ügyében nem indított nyomozást.

Magyarország

A jogállami mechanizmus csak EU-pénzekkel kapcsolatos ügyekre vonatkozik, de a teljes költségvetésre, nemcsak a helyreállítási alapokra. Az arányosság elve miatt nem lehet minden pénzt elvonni Magyarországtól.[1] A mechanizmus alapján a 2021. január 1-je óta kapott pénzek elköltését lehet vizsgálni.

A magyar jogrend gyenge, azaz személyfüggő, informális személyes kapcsolatokon keresztül működik. A jogalkotásban elmaradnak a hatásvizsgálatok és a társadalmi egyeztetések, napi igények szerinti rögtönzés, a hatalom megerősítése, a hatalomtól független intézmények függetlenségének leépítése folyik.

Rendszerszintű korrupció: a hatalom foglyul ejti az államot, és a saját érdekében működteti (pl. a közpénz magánpénzzé alakítása) jogalkotás révén is.

A nemzetközi jogalkalmazásban a formális szabályok jelentősége csökken, az informálisoké nő (pl. a jogszabály célja, valós társadalmi hatása). Nálunk pont az ellenkező az irány: a szabályfixáció, ami még a szocializmusból ered, és a jogalkalmazó függetlenségének a csökkentését szolgálta. A háború előtt merőben más volt a helyzet. A szabályfixációban sem a környezetet, sem a narratívákat nem veszik figyelembe, csak a betű szerinti szabályt.

Az EU 2021–28-as költségvetés helyreállítási alapjából 5800 MFt járt volna Magyarországnak. Ennek 43%-a, közel 2500 MFt „ingyen”, a többi alacsony kamatozású hitelként. Az utóbbit az Orbán-kormány eredetileg nem is kérte, de a gazdaság rossz állapota miatt 2022 elején meggondolta magát. A korrupciós ügyek miatt ebből 2022. április végéig egy [2]

A támogatás megvonásában jelentős szerepe volt annak, hogy 2020 végén Orbán megvétózta az EU költségvetését, így azok az országok sem jutottak hozzá a helyreállítási alaphoz, amiknek nagy szükségük lett volna rá a járvány miatt. Ráadásul a vétó bosszú volt az EU-pénzek jogállami alapú ellenőrzése miatt, Orbán semmit nem tudott vele elérni, csak másoknak kárt okozni. Ezzel elszigetelte magát az EU-ban, ki kellett lépjen az Európai Néppártból, és képtelen szövetségesre találni.

Lengyelország

A 7. cikk szerinti eljárásban az EU fontos szabályainak megsértéséért ki lehet zárni egy országot az EU-ból, ehhez azonban egyhangú döntéshozatal kell (az érintett ország nem vehet részt a szavazáson). Az eljárás Magyaroszág és Lengyelország ellen indult meg, így a két ország védhette egymást.

Lengyelországban nincs korrupció; ellenük a bíróságokat megfélemlítő fegyelmi tanács létrehozása miatt indult eljárás. A 7. cikk mellett kötelezettségszegési eljárás is indult az ügyben, ami miatt Lengyelországnak napi 1 m€-t kell fizetnie. Végül a lengyelek meghátráltak, és megváltoztatták a szabályokat.[3] Ez azt jelenti, hogy Magyarország ebben is magára maradt.

Jegyzetek

  1. Kerner Zsolt: Így veheti el a pénzt Orbántól az Európai Unió. 24.hu (2022. ápr. 8.)
  2. Megjött a válasz Orbánnak: nem kapja meg soron kívül az Európai Bizottságtól kért hitelt. rtl.hu (2022. márc. 23.) 5800 MFt 43%-a vissza nem térítendő, 57%-a alacsony kamatú hitel. Egyiket sem kaptunk meg.
  3. A lengyelek megadták magukat Brüsszelnek: Helyreállítják a jogállamot, hogy kapjanak pénzt. nyugatifeny.hu (2022. máj. 27.)

Forrás