Kegyelmezési botrány
Az ügy úgy indult, hogy egy nyugdíjas jogász felfedezte a Bírósági Közlönyben, hogy a pedofil ügyben elítélt K. Endre kegyelmet kapott Novák Katalintól. A jogász megírta a felfedezését a 444-nek.
- K. Endrét azért ítélték el, mert a pedofil igazgató ellen valló diákok vallomását próbálta velük kényszerítéssel visszavonatni.
A köztársasági elnök nem köteles közzétenni a kegyelmet kapottak listáját. Az ügy úgy került a közlönybe, hogy K. Endre a Kúriánál is megpróbált szabadlábra kerülni: felülvizsgálati kérelmet nyújtott be. A bíróságnak végig kellett vinnie az ügyet, mert a kegyelem csak a büntetés letöltése szempontjából teszi azt okafogyottá.
- Megjegyzés: A Kúria fideszes elnöke rögtön megpróbálta betiltani a Bírósági Közlönyt – sikertelenül.
A dolog azért volt kínos a fidesznek, mert a családpolitikát fontos ideológiai és politikai célnak tekintette, ráadásul a homoszexualitást a pedofíliával összemosva támadta az ellenzéket, ami kiállt a homoszexuálisok jogaiért. Rejtély, miért kellett ebbe az ellenzéknek beleállnia. Az embereket érdeklő fontos dolgokba nem áll bele.
A kormánypropaganda, ha számára váratlan dologgal találkozik, első lépésben mindig a hallgatással próbálkozik abban a reményben, hogy az ügy önmagától elhal. Ezúttal nem ez történt, és a mérések szerint az ügy a fidesz-szavazókat is érzékenyen érintette (épp a korábbi fidesz-propaganda miatt). (És megugrott a 444.hu látogatottsága, mert a fidesz-szavazók is tudják, hol lehet hiteles információhoz jutni.)
A propaganda második lépése a tagadás szokott lenni, illetve az ellenvád, hogy ilyet csak az ellenzék csinál. A tagadás ebben az ügyben értelmetlen: bírósági ítéletet nem lehet tagadni. Az ellenváddal megpróbálkoztak (LMBTQ és pedofília összemosása), de a korábbi Kaleta-ügy[1] miatt nem sok sikerrel. Az LMBTQ és a pedofília összemosása újra felidézte a Szájer-ügyet, úgyhogy ezt gyorsan abbahagyták. Kommunikációs öngól.
A harmadik lépés a terelés: elvonni a figyelmet egy másik üggyel. Nem találtak megfelelő súlyú másik ügyet, és a fidesz szavazói rendületlenül olvasták a pedofil-híreket az ellenzéki sajtóban.
Alkotmánymódosítás
Orbán bejelentette, hogy a köztársasági elnök kegyelmi jogköréből közül kiveszik a pedofil ügyeket. Novák Katalin helyeselt.
Ez természetesen nem megoldás, viszont az alkotmánymódosítás (és Novák Katalin lemondatása) a legmagasabb szintre emelte az ügyet. A fidesz pont ezt akarta elkerülni. Kommunikációs öngól.
Novák Katalin lemondása
A kegyelmet a pápalátogatás alkalmából a kormány javasolta a köztársasági elnöknek – nyilván név szerint, azaz Orbánnak tudnia kellett róla. A kegyelmi csomagban benne volt Budaházy György is, összesen 22 ember. Orbán egyszer tagadta, hogy látta K. Endre ügyét, máskor meg Budaházyról azt mondta, nagy vita folyt róla a kormányban.
Nem volt más hátra, lépni kellett, hogy Orbánról elterelődjék a figyelem. A dubai vízilabda világbajnokságon tartózkodó Novák Katalint váratlanul hazarendelték és lemondatták.
Novák Katalin a második köztársasági elnök, aki lemondásra kényszerült. Az első, Schmidt Pál is a fidesz jelöltje volt. A DK szerint a hasonló helyzetek elkerüléséhez a nép által választott köztársasági elnök kell.[2]
- Megjegyzés: A köztársasági elnök megválasztásának módja és a kegyelmi ügy között nincs közvetlen összefüggés. A DK a politikai hasznot kereste az ügyben ahelyett, hogy az áldozatokon próbált volna segíteni, amit a kormány és egyetlen politikai szervezet sem tett meg.
Közben a sajtóban két dologról kezdődött találgatás:
- Miért adott kegyelmet Novák Katalin? Ezt a lemondáskor sem indokolta meg.
- Miért jegyezte ellen a kegyelmet Varga Judit akkori igazságügy-miniszter?
Varga Judit lemondása
A szabályok szerint végrehajtási kegyelmi kérvényt az elítélt vagy az ügyvédje írhat, amit az igazságügy-miniszter köteles a véleményével együtt a köztársasági elnökhöz felterjeszteni, és a döntést ellen kell jegyeznie, de joga van megtagadni az ellenjegyzést.
- Az igazságügy-miniszter felel a büntetés-végrehajtásért. Az ellenjegyzés értelme annak dokumentálása, hogy a végrehajtó hatalom tudomásul vette és végrehajtja a köztársasági elnök döntését.
- Megjegyzés: Az ellenjegyzés megtagadásának joga érthetetlen: a köztársasági elnök és az igazságügy-miniszter nincsenek egy szinten, és a kormánynak nincs joga ellenőrizni, felülbírálni a köztársasági elnököt. Épp fordítva van.
A gyakorlatban az igazságügy-miniszter mindig ellenjegyezte a köztársasági elnök kegyelmi döntését – egy kivétellel. Akkor Dávid Ibolya a kormány elé terjesztette Göncz Árpád kegyelmi döntését, és az első Orbán-kormány tagadta meg az ellenjegyzést.
K. Endre ügyében nem tudjuk, hogy
- Varga Judit javasolta-e a kegyelem megadását
- Varga Judit önállóan döntött-e az ellenjegyzésről, vagy konzultált Orbán Viktorral, ill. a kormány elé vitte az ügyet.
- Megjegyzés: A vezetőt politikai felelősség terheli a beosztottjai által elkövetett hibákért. Vagyis Orbán nem bújhatik ki a Varga Judit döntése okozta politikai felelősség alól akkor sem, ha nem tudott a döntésről.
Varga Judit igazságügy-minisztersége nem volt sikertörténet. Már korábban két botrányért kellett volna viselnie a politikai felelősséget. Mindkettő helyetteséhez, Völner Pálhoz kapcsolódik.
Varga nem bukott bele a két ügybe (pedig az előbbiben Völnerre 8 év börtönt kért az ügyészség). Átszervezés címén került ki a kormányból és lett a fidesz EP-listájának vezetője. A kegyelmi ügy miatt erről is lemondott, és visszavonult a politikától.
- Megjegyzés: A fidesz azzal próbálta lezárni az ügyet, hogy a bűnösök elnyerték a büntetésüket, bezzeg az ellenzékben semminek nincs következménye. Holott Varga Judit két botrányának sem volt.
- Megjegyzés: A fidesz Deutsch Tamás frakcióvezetésétől próbált megszabadulni az EP-ben Varga Judit segítségével. Varga kiesésével nem maradt más, mint Deutsch, bármilyen vállalhatatlan.
Balog Zoltán
Balog Zoltán Orbán egykori minisztere, a református egyház püspöke Novák Katalin tanácsadó testületének a tagja lett – de a testület a kegyelem megadása után alakult meg. Balog jó viszonyban volt Novák Katalinnal, aki mentorának tekintette őt.
A botrány kirobbanása után többen távoztak a tanácsadó testületből.
Balog Zoltán javasolta a kegyelem megadását K. Endrének. Amikor ez kiderült, nem vállalta a felelősséget, az egyháza elleni támadásnak tekintette az ügyet, és nem kért bocsánatot az áldozatoktól. Bizonyos egyházbeli tisztségéről lemondott, de a püspökségéről nem..[3]
Magyar Péter
A botrány már elülni látszott, amikor színre lépett Magyar Péter, és bejelentette, hogy bizonyítékai vannak rá, hogy Rogán Antal, a felesége és a kabinetfőnöke érintett a Schadl-ügyben.
Jegyzetek
- ↑ Dezső András: Gyermekpornográfiába bukott bele a perui magyar nagykövet, a TEK titokban hozta haza. index.hu (2020. feb. 9.) Kaleta Gábort 2019. április 1-jén letartóztatták, nagyköveti rangjától megfosztották..
- ↑ Papp Atilla: Gyurcsány Ferenc tüntetést jelentett be a közvetlen elnökválasztásért. 24.hu (2024. feb. 11.)
- ↑ Kerner Zsolt: Lemondott Balog Zoltán. 24.hu (2024. feb. 16.)
Forrás
- 📝 Tölgyessy Péter: Tölgyessy Péter a kegyelmi botrány hatásairól. Riporter: Gulyás Márton YouTube (2024. feb. 23.) (videó)
- 📝 Lakner Zoltán: Orbánnak nem voltak válaszai a kegyelmi ügyben. Riporter: Ceglédi Zoltán YouTube (2024. márc. 2.) (videó) Lakner & Ceglédi 84..
- Szász Zsófi: Ez történt abban a két hónapban, ami megrengette a NER-t. 444.hu (2024. ápr. 2.)
- Szily László: Még mindig folyik a külön nyomozás a „Tóni, Barbara és Ádám”-ügyben, pedig a központi Schadl-Völner ügyben már másfél éve benyújtották a vádiratot. 444.hu (2024. ápr. 3.) Magyarul: fektetik az ügyet.
- Novák Katalin kegyelmezési ügye (magyar Wikipédia)