„Oktatás” változatai közötti eltérés

Innen: Politika
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
15. sor: 15. sor:
   
 
== PSZ ==
 
== PSZ ==
A Pedagógusok Szakszervezete november 22-ig adott határidőt a kormánynak, hogy a követeléseiket teljesítse, ellenkező esetben januárra sztrájkot fognak hirdetni. A követelések:
+
A Pedagógusok Szakszervezete november 22-ig adott határidőt a kormánynak, hogy a követeléseiket teljesítse, ellenkező esetben januárra sztrájkot fognak hirdetni.<ref>{{CitWeb|url=https://eduline.hu/kozoktatas/20191028_pedagogus_sztrajk|tit=Az iskolák többsége zárva lesz januárban, ha sztrájkolni fognak a pedagógusok|date=2019-10-28}}</ref> A követelések:
 
* a pedagógusok, az oktatást segítők, valamint a pályakezdők bérének rendezése
 
* a pedagógusok, az oktatást segítők, valamint a pályakezdők bérének rendezése
 
* az óraszám maximalizálása heti 22 órában.
 
* az óraszám maximalizálása heti 22 órában.

A lap 2020. február 10., 02:04-kori változata

Az „elmúltkilencév” legpusztítóbb területe épp az ország jövőjét, versenyképességét ásta alá: az oktatást. Gyerekek milliói szenvedték meg azt a dühöt, amire alapozva a Hoffmann Rózsa által fémjelzett – valójában Orbán Viktor és Parragh László által szított – oktatáspolitika felborította a gyerekek érdekeit szem előtt tartó, a valódi minőségi oktatást célzó, a nemzetközi trendekhez is alkalmazni próbáló, addig valamilyen szinten meglévő oktatási konszenzust.

Az Orbán-kormány gyorsan átalakította az egész rendszert. Csökkentette a területre szánt forrásokat. Új köznevelési, felsőoktatási, szakképzési törvényeket hozott. Utóbbit leválasztotta a közoktatásról és a gazdasági tárcához kötötte.

Államosították az iskolákat, kivéve persze az egyházi iskolákat, akik viszont jóval több pénzt, és jóval több szabadságot kaptak.

Sorra mutatják a hazai és nemzetközi vizsgálatok, hogy a magyar iskola teljesítménye egyre romlik, a magyar iskola esélykiegyenlítő szerepe a legrosszabb az unióban.

A 2019-es esztendő már most[1] a kormányzati pontok, tanulmányok, stratégiák évének látszik. Sokatmondó, hogy a reformtervek egyike sem az Emmiből érkezett.

A Corvinus (volt: Közgazdasági) Egyetemet magánkézbe adták.[2]

Nemzeti Alaptanterv

Kimaradt az irodalomanyagból Katona József, Madách Imre és Móricz Zsigmond, ellenben bekerült a Mussolini-barát Herczeg Ferenc,[3] az antiszemita Nyirő József és Wass Albert.

PSZ

A Pedagógusok Szakszervezete november 22-ig adott határidőt a kormánynak, hogy a követeléseiket teljesítse, ellenkező esetben januárra sztrájkot fognak hirdetni.[4] A követelések:

  • a pedagógusok, az oktatást segítők, valamint a pályakezdők bérének rendezése
  • az óraszám maximalizálása heti 22 órában.

A kormány válaszra sem méltatta őket, ezért november 30-án tüntetést tartottak, 30%-os béremelést „követeltek” 2020. január 1-től, és ismét fogadkoztak, hogy januárban sztrájk lesz, ha nem kapják meg, sőt, további akciókat is kilátásba helyeztek.[5] De nem kapták meg (sőt, a közalkalmazotti státust is elveszítették), mégsem lett még tüntetés sem: február 9-e van… És közben megjelent az új, nagy felháborodást keltő NAT is.

A PDSZ utoljára 2016 márciusában tüntetett, azóta csak mások által szervezett tüntetéseken vettek részt. Vezetőjük, Szabó Zsuzsanna az ATV-nek adott riportjában[6] arról beszélt, milyen gondok vannak az oktatásban, de arról semmit, hogy a PDSZ mit tett ez ellen azon kívül, hogy eredménytelenül tárgyalt a kormánnyal.

Egy 2015-ös törvénymódosítás következtében rájuk nem vonatkozik a bérminimum, és a kormány általában a minimálbérnél kevesebbet ad. Pedagógusok elsősorban a hátrányos településeket hiányoznak.

2019. november 13-ra sztrájkot hirdettek, de a kormány nem tárgyalt velük a minimális szolgáltatásokról, ezért lefújták a sztrájkot.

Jegyzetek

Forrás

További információk

Kapcsolódó szócikkek