Oktatás

Az „elmúltkilencév” legpusztítóbb területe épp az ország jövőjét, versenyképességét ásta alá: az oktatást. Gyerekek milliói szenvedték meg azt a dühöt, amire alapozva a Hoffmann Rózsa által fémjelzett – valójában Orbán Viktor és Parragh László által szított – oktatáspolitika felborította a gyerekek érdekeit szem előtt tartó, a valódi minőségi oktatást célzó, a nemzetközi trendekhez is alkalmazni próbáló, addig valamilyen szinten meglévő oktatási konszenzust.

Az Orbán-kormány gyorsan átalakította az egész rendszert. Csökkentette a területre szánt forrásokat. Új köznevelési, felsőoktatási, szakképzési törvényeket hozott. Utóbbit leválasztotta a közoktatásról és a gazdasági tárcához kötötte.

Államosították az iskolákat, kivéve persze az egyházi iskolákat, akik viszont jóval több pénzt, és jóval több szabadságot kaptak.

Sorra mutatják a hazai és nemzetközi vizsgálatok, hogy a magyar iskola teljesítménye egyre romlik, a magyar iskola esélykiegyenlítő szerepe a legrosszabb az unióban.

A 2019-es esztendő már most a kormányzati pontok, tanulmányok, stratégiák évének látszik. Sokatmondó, hogy a reformtervek egyike sem az Emmiből érkezett.

A Corvinus (volt: Közgazdasági) Egyetemet magánkézbe adták.

Nemzeti Alaptanterv

Kimaradt az irodalomanyagból Katona József, Madách Imre és Móricz Zsigmond, ellenben bekerült a Mussolini-barát Herczeg Ferenc, az antiszemita Nyirő József és Wass Albert.

A közművelődési törvény módosítása

A törvénymódosítás többek között

• Megtiltja a magántanulói státust, helyette bevezeti a ?
• Módosítja az iskolaérettségi rendszert: kötelezővé teszi, hogy mindenkinek iskolába kell mennie, aki az adott év augusztus 31-ig betölti a 6. életévét. Az iskolaérettség vizsgálatáról szóló miniszteri rendelet november 21-én jelent meg. Halasztást az Oktatási Hivatalnál lehet kérni.
• Az alternatív kerettanterv tantárgyi struktúrája legfeljebb harminc százalékban térhet el a NAT-tól. Ez a Waldorf-iskolákat érintette érzékenyen.
• Az a gyerek, aki augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson kell részt vegyen. Ez alól csak négy éves korig lehet felmentést kérni.
• Előírja, hogy az általános iskolás gyerek 8–16 óráig az iskolában legyen, hacsak az igazgató nem ad felmentést.

A törvényt 2019. július 12-én fogadta el a parlament 127/57/1 arányban.

2019. augusztus 31-én diákok, szülők és pedagógusok tiltakoztak a módosítás ellen a Kossuth téren.

2019. szeptember 13-án iskolabojkottot hirdettek a közművelődési törvény módosítása ellen. Több száz diák alternatív órára ment az iskolába. A követelések:

• A tanároknak legyen beleszólásuk az igazgatóválasztásba
• Az éves költségvetésben legalább kétszer ennyi jusson az oktatásba
• A törvény előkészítésébe vonják be a szakmai szervezeteket, legyen rendes vita a változtatásokról
• Legyen szabad tankönyvválasztás
• Csökkentsék a tanárok túlterheltségét, az óraszámokat, túl sok a felesleges adminisztráció
• Adjanak versenyképes fizetést az összes pedagógusnak, az iskolatitkároknak és az iskolákban dolgozóknak

PSZ

A Pedagógusok Szakszervezete november 22-ig adott határidőt a kormánynak, hogy a követeléseiket teljesítse, ellenkező esetben januárra sztrájkot fognak hirdetni. A követelések:

• a pedagógusok, az oktatást segítők, valamint a pályakezdők bérének rendezése
• az óraszám maximalizálása heti 22 órában.

A kormány válaszra sem méltatta őket, ezért november 30-án tüntetést tartottak, 30%-os béremelést „követeltek” 2020. január 1-től, és ismét fogadkoztak, hogy januárban sztrájk lesz, ha nem kapják meg, sőt, további akciókat is kilátásba helyeztek. De nem kapták meg (sőt, a közalkalmazotti státust is elveszítették), mégsem lett még tüntetés sem: február 9-e van… És közben megjelent az új, nagy felháborodást keltő NAT is.

A PDSZ utoljára 2016 márciusában tüntetett, azóta csak mások által szervezett tüntetéseken vettek részt. Vezetőjük, Szabó Zsuzsanna az ATV-nek adott riportjában arról beszélt, milyen gondok vannak az oktatásban, de arról semmit, hogy a PDSZ mit tett ez ellen azon kívül, hogy eredménytelenül tárgyalt a kormánnyal.

Egy 2015-ös törvénymódosítás következtében rájuk nem vonatkozik a bérminimum, és a kormány általában a minimálbérnél kevesebbet ad. Pedagógusok elsősorban a hátrányos településeket hiányoznak.

2019. november 13-ra sztrájkot hirdettek, de a kormány nem tárgyalt velük a minimális szolgáltatásokról, ezért lefújták a sztrájkot.

Forrás

• Csatári Flóra Dóra: Úgy záratják be az értékes budai kollégiumot, mintha a Tanúban lennénk. index.hu (2019. dec. 22.) Még a félév végét sem várja meg a Képzőművészeti Egyetem.
• Elitoktatás Debrecenben közpénzből, 733 ezres tanári fizetéssel. civiscity.blog.hu (2019. dec. 11.) 3,5 mFt éves tandíj, és a debreceni önkormányzat is támogatja a magániskolát.
• Körömi Csongor: Ha nem szólítjuk meg az embereket, az egész egy szart sem ér. index.hu (2019. nov. 30.)
• Több ezer tanár tüntetett Budapesten - azonnali, 30 százalékos béremelést követelnek. eduline.hu (2019. nov. 30.)
• Ágoston Zoltán: Több ezer ember tüntetett a Kossuth téren a magyar közoktatásért. 168ora.hu (2019. nov. 30.)
• ENSZ: Romlik az oktatás minősége Magyarországon. hvg.hu (2019. nov. 25.) 21-ikek vagyunk az EU-ban.
• Balla István: Saját oktatási ellenreformját készül eltörölni a kormány. hvg.hu (2019. márc. 7.)
• Albert Ákos: Júliusban alapítványi fenntartásba kerülhet a Corvinus Egyetem. 444.hu (2019. feb. 11.)
• Nagy József: Egyetlen tevékenység marad, ami a természethez köti az embert. A szex. Interjú Vekerdy Tamással az oktatásról 24.hu (2019. jan. 26.)
• Rátesi Margit: Helyes irányba tereli a „keresztény” Orbán kormány az oktatást? kanadaihirlap.com (2019. jan. 18.)
• Összesen 64 embert küldenek el az ELTE-ről. index.hu (2019. jan. 25.) 34-et a BTK-ról, 30-at a TTK-ról. Ennek előzménye volt Surján Péter lemondása a TTK dékáni tisztségéről.

Közművelődési törvény:

• Komoly gondokat jelenthet a köznevelési törvény módosítása az óvodákban. eduline.hu (2019. júl. 19.)

További információk

• A PSZ honlapja

Kapcsolódó szócikkek

• CEU