„Politika:Inzultáció 2023. november” változatai közötti eltérés
Laci (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „== Forrás == * {{hulink|Nemzeti konzultáció}} (magyar Wikipédia) == Kapcsolódó lapok == * Nemzeti konzultáció Kategória: Hatalom”) |
Laci (vitalap | szerkesztései) |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| + | == Miért nem népszavazást kezdeményez a kormány? == |
||
| + | Azért nem, mert a népszavazásnak törvényi feltételei vannak, míg a nemzeti konzultációnak nincsenek rögzített szabályai. |
||
| + | |||
| + | A népszavazáson a leadott szavazólapokat törvényesen előírt körülmények között számolják meg. Az inzultációra beadott válaszok számolásáról semmit nem tudni, nincsenek a kormánytól független számlálóbiztosok, nem kell elszámolni a kinyomtatott ívekkel, nincs megkötés a részvételi arányra az érvényességhez. |
||
| + | |||
| + | A népszavazás akkor érvényes, ha a választópolgárok legalább fele részt vesz rajta. Ezt az arányt 2022 áprilisában a választással együtt tartott népszavazáson a kormány sem tudta megugrani. Az arányt nem akarja csökkenteni – a ⅔-os többsége megvolna hozzá a parlamentben –, nehogy az ellenzék is képes legyen népszavazást kezdeményezni.<ref>A népszavazás kezdeményezését sok más módon is gátolja a kormány: az alaptörvény a legtöbb fontos kérdésben tiltja a népszavazást. A nem tiltott kérdéseket hol a Nemzeti Választási Bizottság, hol a bíróság, hol az Alkotmánybíróság kaszálja el. Ilyen pl. a Fudan egyetemről, az oktatásról vagy az akkumulátorgyárakról kezdeményezett népszavazás.</ref> |
||
| + | |||
| + | == Jegyzetek == |
||
| + | <references/> |
||
| + | |||
== Forrás == |
== Forrás == |
||
* {{hulink|Nemzeti konzultáció}} (magyar Wikipédia) |
* {{hulink|Nemzeti konzultáció}} (magyar Wikipédia) |
||
A lap 2023. november 12., 05:59-kori változata
Miért nem népszavazást kezdeményez a kormány?
Azért nem, mert a népszavazásnak törvényi feltételei vannak, míg a nemzeti konzultációnak nincsenek rögzített szabályai.
A népszavazáson a leadott szavazólapokat törvényesen előírt körülmények között számolják meg. Az inzultációra beadott válaszok számolásáról semmit nem tudni, nincsenek a kormánytól független számlálóbiztosok, nem kell elszámolni a kinyomtatott ívekkel, nincs megkötés a részvételi arányra az érvényességhez.
A népszavazás akkor érvényes, ha a választópolgárok legalább fele részt vesz rajta. Ezt az arányt 2022 áprilisában a választással együtt tartott népszavazáson a kormány sem tudta megugrani. Az arányt nem akarja csökkenteni – a ⅔-os többsége megvolna hozzá a parlamentben –, nehogy az ellenzék is képes legyen népszavazást kezdeményezni.[1]
Jegyzetek
- ↑ A népszavazás kezdeményezését sok más módon is gátolja a kormány: az alaptörvény a legtöbb fontos kérdésben tiltja a népszavazást. A nem tiltott kérdéseket hol a Nemzeti Választási Bizottság, hol a bíróság, hol az Alkotmánybíróság kaszálja el. Ilyen pl. a Fudan egyetemről, az oktatásról vagy az akkumulátorgyárakról kezdeményezett népszavazás.
Forrás
- Nemzeti konzultáció (magyar Wikipédia)