Politika:Inzultáció 2023. november

Innen: Politika
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Aki a Diákfrontnak akarja leadni az inzultációs íveket, kattintson erre az oldalra. December 4-től személyesen is le lehet adni az íveket az addigra közzétett gyűjtőhelyeken.[1]

Pártunk és kormányunk újabb inzultációt hajt végre a lakosság ellen, ahelyett, hogy népszavazást indítana a felteendő kérdésekben. Persze ehhez csökkenteni kéne az érvényességi küszöböt, és akkor azt esetleg az ellenzék is át tudná lépni. Lásd alább.

Valamennyi kérdés „Brüsszel”-t vádolja a kérdés előtti állítással. Ezek után két célja lehet az inzultációnak:

  • felmérni, mekkora a huxit támogatottsága ill. növelni azt
  • másra terelni a felelősséget a kormány elhibázott politikájáért.

Molnár Csaba így foglalta össze a kérdéseket: „Ki a hibás, és miért épp Brüsszel?”

Ismét bevezették az internetes szavazást hogy egy ember többször tölthesse ki az ívet, és erről a covid-oltáshoz megadott e-mail-címen értesítették a kuncsaftokat.[2]

Juncker után von der Leyen: egyik bizottsági elnök sem jó a fidesznek. Soros örök ellenség marad.

A küldemény tartalma

  • A5-os méretű boríték
  • az ív mérete 20,9 × 39,4 cm, 7g, hosszában 4 részre hajtva
  • válaszboríték
  • személytelen kísérőlevél
  • „Maradjunk kapcsolatban!” címmel e-mail-címet kérő levél postai címmel (adathalászat), a hátoldalán az adatkezelési tájékoztató

Az adatkezelési tájékoztató a GDPR 6. cikk (1) bekezdés e) pontjára hivatkozik, ami így szól:

(1) A személyes adatok kezelése kizárólag akkor és annyiban jogszerű, amennyiben legalább az alábbiak egyike teljesül:


e) az adatkezelés közérdekű vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtásához szükséges.

A kormánynak nincs olyan közfeladata, ami indokolná, hogy személyesen forduljon a választópolgárokhoz. A közfeladatokat törvények írják elő, nemzeti konzultációra vonatkozó törvény pedig nincs. Erre a népszavazás való (lásd alább) – de ott sem a kormány lép kapcsolatba a választópolgárral.

A kísérőlevélben van egy ilyen bekezdés:

Brüsszel azonban most újabb veszélyes tervekkel állt elő. Korlátozni akarják hazánk szuverenitását, és ránk erőszakolnák az akaratukat. Azt akarják, hogy úgy táncoljunk, ahogy ők fütyülnek. Éppen úgy, mint a Gyurcsány-korszakban.

Azon kívül, hogy a mondat közönséges hazugság,[3] Gyurcsány említésével pártpolitika is. A miniszterelnök és a kormány egész Magyarország vezetője, és erre a miniszterelnök és a miniszterek esküt is tesznek. A DK-nak és híveinek is vezetői: nincs joguk kirekeszteni az ország egy (nem is kis) részét.

A kormánynak nincs közhatalmi jogosítványa a fidesz nevében politizálni. Az adatok felhasználása ezért épp azt a törvényt sérti, amivel a jogszerűséget próbálja indokolni a kormány.

A kérdések

1. Brüsszel el akarja törölni a rezsitámogatást

Az EU ajánlást tett a rezsitámogatások eltörlésére az óriási költségvetési hiány csökkentésére, de nem írta elő az eltörlését.

Az EU már évek óta sok pénzzel támogatja a rezsicsökkentést pl. az épületek szigetelésére kiírt pályázatokkal.

Az EU-tagállamok jóval több rezsitámogatást adnak az állampolgáraiknak, számtalan formában. A magyar komány ezúttal is különutakon jár a saját támogatási módjával, ami tarthatatlanná vált az energiaárak növekedésekor és a 2021 novemberében aláírt új orosz gázszerződéssel. A magyar rezsicsökkentés a gazdagoknak kedvez: ahány villany- és gázórája van valakinek, annyiszor veheti igénybe a kedvezmémyt.

2. Brüsszel el akarja törölni a kamatstopot

Nemcsak az EU, de a kormány is el akarja eltörölni a kamatstopot. Az Orbán-kormány nemrégiben vállalta, hogy ha a jegybanki alapkamat egy számjegyűre csökken, lehetővé teszi a vállalkozásokat érintő kamatstop kivezetését, továbbá megkezdi a lakossági kamatstop felülvizsgálatát.

3. Brüsszel meg akarja szüntetni az extraprofitadót

Az unió csak az extraprofitadó felülvizsgálatát kérte a magyar kormánytól.

Az extraprofitadónak a neve is rossz: nem a profitot, hanem a bevételt adóztatja sokszor veszteséges cégeknél is, amiknek nincs is profitjuk. A 30%-nál magasabb nyereségű cégek egyike sem szerepel az adóztatottak között. Ezek a NER-hez kötődő vállalkozások:

  • út- és vasútépítés – 46,4%
  • cementgyártás – 41,8%
  • gyógyszergyártás – 40,7%
  • veszélyes hulladék gyűjtése – 33,2%
  • jogi tevékenység – 33,1%.

Kimaradtak a szerencsejátékok és a multinacionális cégek (pl. az autógyárak) is. Az utóbbiak jelentős adókedvezményeket élveznek, és a kormány mégis arra panaszkodik, hogy kiviszik a hasznot az országból.[4] Ő engedte meg nekik.

4. Brüsszel Magyarországon is migránsgettókat akar létrehozni

Az unió nem akar migránsgettókat létrehozni, épp ellenkezőleg – szigorítani akarja a jelenlegi rendszert. Ennek lényege az lenne, hogy a külső határra érkező személyek egy részét a jövőben „előszűrnék” egy kötelező határrendészeti eljárás keretében.

A magyar kormány a migráció elleni fellépés helyett kiengedte a börtönből az embercsempészeket,[5] ami miatt Ausztria és Szlovákia is szigorítani kényszerült a magyar határ védelmét. (Ráadásul ezzel megsértette az alaptörvénybeli hatalmi ágak elválasztását, ami a demokrácia [jogállam] egyik legfontosabb biztosítéka. Bíróság által elítélt bűnözőt a kormány nem engedhet ki a börtönből, csak a bíróság, ill. a köztársasági elnök adhat neki kegyelmet.)

Az Orbán szerint példaértékű magyar migránspolitika árnyoldala a letelepedési kötvény, ami az egyik legnagyobb kormányszintű korrupciós ügy volt 2013–17 között.

Gettókat a magyar kormány akar létrehozni az akkumulátorgyárakba toborzott távol-keleti munkásokkal. Ők akkor is gettóban fognak élni, ha a kormány nem hívja őket migránsoknak.

5. A Brüsszel által palesztin szervezetekhez juttatott támogatások a Hamászhoz is eljutottak

A kormány azt kérdezi, nem kell-e leállítani a palesztin szervezetek támogatását.

Az EU sohasem támogatta a Hamaszt. Ettől függetlenül lehet, hogy a segélyszállítmányok egy kis része a kezükre jutott, elvégre nekik is jól jön az élelmiszer, a gyógyszerek, és ami a humanitárius segélyekben van. A magyar kormányból Magyarországon is hiányzik a szociális érzék, minden együttérzés a szegényekkel és nyomorúságban élőkkel, így könnyen mondja, hogy le kell állítani a segélyeket. Külföldi egyházaknak és sportszervezeteknek jut magyar segély, nemcsak magyarok által lakott területeken és országokban.

6. Brüsszel még több fegyvert küldene Ukrajnának

Az unió nem fegyvert küld, hanem megtéríti a tagországok által küldött fegyverek árának egy részét.

Az EU azért támogatja Ukrajna harcát, hogy az képes legyen megőrizni ill. visszaszerezni az Orbánéknak is oly fontos szuverenitását. Ukrajnát ugyanolyan agresszió érte, mint Magyarországot 1956-ban.

7. Brüsszel még több pénzt akar Ukrajna támogatására

A lehetséges válaszok azt sugallják, hogy a magyar EU-pénzek visszatartása és az Ukrajnának nyújtott humanitárius segítség között bármiféle összefüggés lenne. Pedig nincs.

Az EU-pénzeket Magyarország jogállami problémák miatt nem kapja meg. Sok ilyen van, egy a 4. pontban már előkerült a hatalmi ágak szétválasztása (az embercsempészek szabadon engedése) kapcsán.

Az 1991-ben szabaddá vált ukrán nép a szegénységből való kitörést mindig az EU-csatlakozásban látta.[6] 2013-ban már csak 8 nap hiányzott ahhoz, hogy a vilniusi EU-csúcson bejelentsék a tagjelöltséget, amikor Putyin megkereste az akkori ukrán elnököt, Janukovicsot, és 15 M$ kedvezményes hitelt ajánlott fel arra az esetre, ha Ukrajna nem lép be az EU-ba. Janukovics elfogadta az ajánlatot, emiatt törtek ki a Majdan-téri tüntetések (első Majdan), ami miatt Janukovics 2014-ben Oroszországba menekült (második Majdan), az oroszok pedig elfoglalták a Krímet, és a különleges erőik fellázították a Donbászban élő orosz kisebbséget.

Az EU – sok más országgal együtt – továbbra is nem hivatalos jelöltnek tartja Ukrajnát, ezért küld segélyt. (Az EU-pénzek legnagyobb részét mi is a szolidaritási alapból kapnánk, ami a felzárkóztatásunkat segítené elő, de egy részét ellopták, más részét olyasmire költötték, ami ezt nem segíti elő [stadionok, lombkoronasétány].)

8. Brüsszel fel akarja venni Ukrajnát az EU-ba

Igen, Ukrajnát fel akarják venni az EU-ba (lásd az előző pont), és még nem adottak a feltételek. Magyarországot is így vették fel 2004-ben 6 évig tartó jogharmonizációs tárgyalások után. A tagjelölti státus a tárgyalások megkezdését jelenti. A folyamatban tisztázni lehet pl. a nyelvtörvénnyel kapcsolatos kérdéseket, amire mostanában Ukrajna nyitottságot mutat.

A nyelvtörvény oktatási része egyébként 2024. szeptember 1-jén lép majd életbe, kétszeri halasztás után. A sajtóra vonatkozó részt pedig a kárpátaljai magyar szervezetek sem kifogásolták, mivel a törvény kihirdetésekor már teljesítették azokat: a magyar és ukrán nyelvű újságváltozatot. → Ukrajna#Nyelvtörvény, kisebbségi törvény

A döntést az Európai Tanács egyhangú döntéssel hozza majd meg a tárgyalások lezárása után. A Tanácsnak Orbán is tagja.

9. Brüsszel be akarja engedni a génmódosított ukrán gabonát

A kérdésbe foglalt állítás hazugság. Az ukrán gabona nem génmódosított, ezt a magyar hatóságok is vizsgálják. Az USA-ban engedélyezett a génmódosított kukorica. Az EU-ban nem.

A kormány (és nemcsak a magyar) a gazdaságtalanul termelő gazdákat akarja megvédeni az olcsó ukrán gabonától. Magyarországon a földmutyi kapcsán a termőterület jelentős része jutott a NER-oligarchák kezére.

10. Brüsszel el akarja törölni a gyermekvédelmi törvényt

Kiskorúak átoperálása másik neműre egyetlen EU-országban sem engedélyezett. A kiskorúak szexuális terápiájában csak pszichológiai tanácsadást és hormonkezelést alkalmaznak (utóbbit a nemi érés elősegítésére).

A kormány propaganda célból összemossa a pedofíliát a homoszexualitással a gyermekvédelminek nevezett törvényben. A pedofília minden nyugati országban bűncselekmény, homoszexuálisok pedig a fideszben is vannak.

11. Brüsszelből és a tengerentúlról küldött pénzekkel akarják befolyásolni a magyar politikát

Aki pénzt hoz az országba, az befolyásolja a politikát. Akkor is, ha akkumulátorgyárat vagy autógyárat épít.

A közcélú civil szervezetek jó része kap külföldi támogatást. Félő, hogy a kérdés mögött újabb Stop Soros törvény szándéka áll, amit az Európai Bíróság elmeszelt.[7]. A törvény büntette azokat, akik illegálisan érkezetteknek segítenek menedékjogi eljárást kezdeményezni vagy tartózkodási jogcímet szerezni. A magyar kormány meg elengedi az embercsempészeket (4. pont).

A kérdésben nincs benne, de a napi politikában az ellenzék külföldi támogatása a téma. A kérdés nem egyértelmű, nem menne át a Nemzeti Választási Bizottságon népszavazási céllal. Az MMM mint civil szervezet törvényesen kapott külföldről támogatást, és azt felhasználta az ellenzéki kampányban 2022-ben.

A kormány azt nem firtatja, lehet-e közpénzből pártokat finanszírozni. Nem lehet, hiszen a kormány minden magyar kormánya, nemcsak a fideszé, és a miniszterelnök és a kormány erre fel is esküdött. Márpedig az inzultációs ív pont ezt teszi: a fidesz kampányát finanszírozza.

A kormány kettős mércével mér. Miközben külföldi támogatást nem fogadhat el az ellenzék, ő maga beavatkozik más országok választásába gyakran milliárdos tételekkel:[8]

  • Le Pen-nek több milliárdos hitelt adott az MKB
  • Milorad Dodik, a boszniai szerb elnök, aki a szrebrenicai mészárlás részese volt, 45 MFt hitelt kapott az Exim Banktól

Amúgy a kereszténységet is külföldi befolyásolás hatására vette fel a magyarság, és a Magyar Katolikus Egyház a mai napig külföldről irányított szervezet. Az Árpád-ház kihalása után pedig külföldről jöttek az ország uralkodói.

II. Rákóczi Ferenc a szuverenitásvédelmi törvény szerint külföldi ügynök, hiszen XIV. Lajostól és Nagy Péter cártól kapott pénzt és katonákat.

Jelenleg a legtöbb külföldi (EU-)támogatást a miniszterelnök és családja kapja.

Miért nem népszavazást kezdeményez a kormány?

Azért nem, mert a népszavazásnak törvényi feltételei vannak, míg a nemzeti konzultációnak nincsenek rögzített szabályai. Még az sem tisztázott, ki kezdeményezhet nemzeti konzultációt, milyen kérdéseket lehet feltenni (a népszavazásra szigorú korlátok vannak), ki vehet részt a konzultáción, hogyan számolják össze a válaszokat (amiket nem lehet szavazatoknak tekinteni), mikor érvényes a konzultáció, milyen következményekkel jár (kinek mit kell tennie az eredménytől függően).

A népszavazásra bocsátott kérdésnek egyértelműnek kell lennie, a válaszból egyértelműen következnie kell, hogy az Országgyűlésnek ill. a helyi önkormányzatnak kell-e jogszabályt alkotnia.[nsz 1] Mivel az inzultációnak nincsenek szabályai, a kormány azt kérdez, amit akar, a válaszokat úgy értelmezi, ahogyan akarja.

Megjegyzés: Vagyis a kormány úgy tesz, mintha megkérdezte volna a népet, valójában pedig ő dönt a nép helyett – pedig az alaptörvény szerint néphatalom van. Ez a bucharini alkotmány lényege. Az inzultáció a néphatalom – az alaptörvény – jogi garanciáit szünteti meg.

A népszavazáson a leadott szavazólapokat törvényesen előírt körülmények között számolják meg. Az inzultációra beadott válaszok számolásáról semmit nem tudni, nincsenek a kormánytól független számlálóbiztosok, nem kell elszámolni a kinyomtatott ívekkel, nincs megkötés a részvételi arányra az érvényességhez.

A népszavazás akkor érvényes, ha a választópolgárok legalább fele részt vesz rajta. Ezt az arányt 2022 áprilisában a választással együtt tartott népszavazáson a kormány sem tudta megugrani. Az arányt nem akarja csökkenteni – a ⅔-os többsége megvolna hozzá a parlamentben –, nehogy az ellenzék is képes legyen népszavazást kezdeményezni.[9]

A gyűjtés állása

Egy 4 házból, 111 lakásból álló mini lakótelepen lakom. Az ív érkezésének napján két házat kerestem meg, mert a harmadikban többen nem kaptak ívet. Az 56 lakásból 30-ban nyitottak ajtót, 16 ívet kaptam. Ez jobb, mint 50%.

December 10-ig 56 ívet gyűjtöttem össze, ebből 2 nem a lakótelepről van. Az utcán találkoztam egy ismerőssel, aki nem tudta, hol lehet leadni.

Január közepén 80 ívnél tartok. Egy részük nem a lakótelepről származik.

Az inzultáció meghosszabbított határideje 2024. január 17. volt, január 25-én hirdették ki az eredményt. A Kutyapárt 17-én feladott egy nyomkövetőt az ívvel együtt, az ő ívük 26-án, azaz az eredményhirdetés után jutott el a számolás színhelyére.[10]

Jegyzetek

  1. László Anna Luca: Már több mint 6000-en jelentkeztek az üres nemzeti konzultációs ívek gyűjtésére. 24.hu (2023. nov. 23.)
  2. Papp Atilla: A nemzeti konzultáció kitöltésére buzdít a kormány a Covid-oltáshoz megadott e-mail címekre küldött levelében. 24.hu (2023. dec. 17.)
  3. Magyarország szuverenitásán Orbán a saját személyes szuverenitását érti.
  4. Nagyon nem azokat az ágazatokat adóztatja a kormány, ahol extraprofit keletkezik. hvg.hu (2022. jún. 8.) A cikk megvizsgál többféle hatékonyságmutatót.
  5. Papp Atilla: Április óta 1634 külföldi embercsempészt engedtek szabadon magyar börtönökből. 24.hu (2023. nov. 4.)
  6. A NATO-ba az emberek többsége akkor még nem akart csatlakozni. Ma már ennek is elsöprő támogatottsága van. A NATO-csatlakozási kérelmet Zelenszkij csak azután nyújtotta be, hogy 2022-ben az oroszok elfoglalták a Donbászt, és álnépszavazással Oroszországhoz csatolták.
  7. Halmai Katalin: Kimondta az Európai Unió Bírósága: jogellenes a Stop Soros törvénycsomag: Nem lehet büntetni a menedékkérőknek segítséget nyújtó szervezeteket. nepszava.hu (2021. nov. 16.)
  8. Ungváry Krisztián: A "szuverenitásvédelmi" "konzultáció". YouTube (2023. dec. 1.) (videó)
  9. A népszavazás kezdeményezését sok más módon is gátolja a jelenlegi hatalom: az alaptörvény a legtöbb fontos kérdésben tiltja a népszavazást. A nem tiltott kérdéseket hol a Nemzeti Választási Bizottság, hol a bíróság, hol az Alkotmánybíróság kaszálja el. Ilyen pl. a Fudan Egyetemről, az oktatásról vagy az akkumulátorgyárakról kezdeményezett népszavazás.
  10. Ághassi Attila: Nyomkövetővel küldte vissza a Kutyapárt a konzultációs ívet, nem maradt el a meglepetés. telex.hu (2024. jan. 31.)

Forrás

  1. 9. § (1) és 39. § (1)

Leadási helyek:

Kapcsolódó lapok