„Választás” változatai közötti eltérés

Innen: Politika
(Választási csalások)
(Választási rendszerek, alapelvek)
205. sor: 205. sor:
 
** {{CitWeb|url=https://www.ksh.hu/nepszamlalas/docs/tablak/vkerulet/oevk.pdf|tit=Az országgyűlési egyéni választókerületek területi beosztása|accd=2022-01-17}}
 
** {{CitWeb|url=https://www.ksh.hu/nepszamlalas/docs/tablak/vkerulet/oevk.pdf|tit=Az országgyűlési egyéni választókerületek területi beosztása|accd=2022-01-17}}
 
* {{CitWeb|url=https://share.transistor.fm/s/b19c57a5|subtit=A választási autokrácia kiépülése|tit=A Jognak Asztalánál|misc=1. rész|work=Partizán|date=2021-04-10}}
 
* {{CitWeb|url=https://share.transistor.fm/s/b19c57a5|subtit=A választási autokrácia kiépülése|tit=A Jognak Asztalánál|misc=1. rész|work=Partizán|date=2021-04-10}}
  +
* {{CitWeb|url=https://www.valaszonline.hu/2022/01/18/valasztasi-foldrajz-keruletek-lakossag-aranytalansag-elemzes/|tit=Ezért érhet kevesebbet az ellenzéki szavazat, mint a Fideszre adott – választásföldrajzi gyorstalpaló|date=2022-01-18}}
   
 
=== Választási csalások ===
 
=== Választási csalások ===

A lap 2022. január 21., 01:01-kori változata

A választási eljárásról röviden annyit, hogy az országot kb. 1000 választópolgárból álló választókörökre osztják: itt működnek a számlálóbizottságok. (Egy település egy választókör, így a szavazópolgárok száma kevesebb is lehet.) A választásra jogosult a szavazás előtt a népességnyilvántartás adatai alapján megkapja az értesítést, hogy melyik választókörben szavazhat. Ha a szavazás napján nem ott tartózkodik, előzetesen átjelentkezhetik másik választókörbe.

A számlálás a választókörökben történik. Az itt készült jegyzőkönyv a továbbiakban nem módosul, a további feldolgozás a jegyzőkönyvek összegzéséből áll. Valamennyi választókör összesített adatai megtalálhatók az Országos Választási Bizottság honlapján. Az összesítések számítógép nélkül, kézzel is elvégezhetők, vagyis a számítógépes csalás lehetősége kizárt. Csalási lehetőség csak a jegyzőkönyveknél van. Ezért lenne fontos, hogy minden szavazókörnek legyen ellenzéki párt által delegált tagja is, aki jelezheti az esetleges visszaélést. A 2018-as választáson csak a választókörök 11,7%-ában volt. Hadházy Ákos mozgalmat indított, hogy az EP-választásokon minél több választókörben legyen.[1]

A választókörök lakossága és határai viszont jelentősen befolyásolják az eredményt, és választások előtt hirtelen meg szokott változni a billegő körzetek lakosságszáma. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a Political Capital (PC) ezért közérdekű adatigénylést adott be a lakcím-nyilvántartási adatokra, majd az elutasítás után a bíróságon pert nyert. Így – utólag – kiderülhet, hogy történtek-e visszaélésszerű lakcímbejelentések a 2018-as országgyűlési választás előtt.[2]

Választójogi törvény

A választási rendszerek aránytalansága. Forrás: Tóka Gábor: A 2018. évi országgyűlési választás. tarki.hu (2018)

A fidesz már 2006-ban elhatározta, hogy a hatalmának hosszú távú biztosítására szavazójogot ad a külföldi magyarságnak.[3] 2011-ben Kövér László vezetésével úgy alakították át a törvényt, hogy a 2006-os eredmények alapján valamennyi körzetben a fidesz nyerjen.[4]

A jobb oldali ábra az európai országok választásainak aránytalanságát mutatja. Minél nagyobb a Gallagher-index,[5] annál aránytalanabb a választás.

A jobb oldali ábrán látható, hogy Európában – Franciaország és Anglia után – a mi választási rendszerünk a leginkább aránytalan. Angliában csak egyéni választás van, listák nincsenek: nem csoda, hogy aránytalan. Franciaországban viszont kétfordulós rendszer van. A jobb oldali ábrán az első forduló szerepel (hogy a kis pártok is benne legyenek), viszont a mandátumokat a második forduló eredményei alapján osztják ki.

A választási törvény 2011-es megváltoztatása tovább növelte az aránytalanságot:

  • növelte a rendszeren belül az egyéni választókerületek arányát
  • eltörölte a második fordulót
  • bevezette a másutt ismeretlen győzteskompenzációt
  • a kis pártok érdekeltté váltak abban, hogy minél több egyéni jelöltet állítsanak, ezzel növelve a szavazatok szétaprózódását:
    • a többes jelöléssel könnyű volt megszerezni az induláshoz szükséges támogató aláírásokat
    • a párt- és kampányfinanszírozás új rendszere anyagilag vonzóvá tette a külön indulást[6]
    • a kapcsolt pártlisták eltörlése pedig a korábbinál sokkal fontosabbá tette minél több jelölt indítását.

A választási eljárási törvény úgy rendelkezik, hogy a magyarországi lakóhellyel nem rendelkezők (magyarul: az erdélyiek) szavazhatnak levélben, a lakóhellyel rendelkezők (magyarul: a külföldön dolgozók) csak konzulátuson. Az Alkotmánybíróság szerint ez nem alkotmánysértő.[7]

Választási eljárás

A választási eljárásról szóló törvény az országot 106 egyéni választókerületre osztja úgy, hogy minden választókerületben körülbelül ugyanannyi választópolgár legyen. A 2011-es választási törvényben a választókerületeket a fidesz választási szempontjai szerint „optimalizálták”.[8]

A választókerület központja (az oda tartozó nagyobb város vagy kerület kijelölt önkormányzata) bonyolítja le a választókerületen belüli teendőket: a választókörök jegyzőkönyveinek az összegyűjtését, összesítését és továbbítását az Országos Választási Bizottsághoz.

A választókerületeken belül alakítják ki a választóköröket: itt működnek a számlálóbizottságok.

A szavazatszámláló bizottságnak és a helyi választási bizottságnak csak a településen… lakcímmel rendelkező, a központi névjegyzékben szereplő választópolgár lehet tagja.[9]

A választókerület fogalma változik a választástól függően:

  • képviselőválasztáson a 106 egyéni választókerület (ebből Budapesten 18)
  • önkormányzati választáson az önkormányzat területe (ebből Budapesten 23)
  • Európai parlamenti választáson vagy népszavazáson az egész ország egyetlen választókerület.

Választókörök

A választóköröket településenként úgy alakítják ki, hogy legfeljebb 1000–1200 választópolgár tartozzék oda. A választókörök nem függenek a választástól, de technikai okokból néha módosulnak (új utcák, az új lakásokba költözők miatt 1000 választópolgárnál jóval több kerül egy választókörbe).

A 2018-as képviselőválasztáson 10179 szavazókör volt, ebből 1191-ben nem volt ellenzéki megfigyelő (11,7%).

A magyar állampolgárok a lakóhelyük szerinti választókörben szavazhatnak, de jelezhetik, hogy a választás napján ideiglenesen máshol tartózkodnak (átjelentkezés). Minden választókerületben kijelölnek egy választókört a lakóhellyel nem rendelkezők számára. Akinek nincs magyarországi lakóhelye, valamelyik nagykövetségen, konzulátuson, szomszédos ország esetén levélben is szavazhat.

A választóköri adatok megtalálhatók az Országos Választási Iroda honlapján, választásonként, azon belül választókörönként két lapon. Pl. a lakcímem XXII. Háros u. 47-49. Ez Budapest 18. választókerületében van, a 2018. évi képviselőválasztáson a 27. választókörben. Az enyémről szóló két lap:

Mindkét lap tartalmazza a „felettes” választókerületet, és a választókör címét.

A választókerületek politikai célzatú megváltoztatása a gerrymandering. Ez történt az összes választókerülettel a 2013-as választási eljárásról szóló törvényben.

Szavazási szabályok

A legegyszerűbb szavazási mód az egy X-es: minden lapon egy indulót lehet bejelölni.

Az önkormányzati választáson a 10000 főnél kisebb települések képviselőtestületének megválasztására a több X-es szavazást használják. Mindenkinek annyi szavazata van, ahány fős a testület. Ezzel elkerülhető a kompenzációs lista.

A több X-es szavazást javasolják többen a 2021-es ellenzéki előválasztásra, de egyetlen jelölt kiválasztására, hogy kiszűrjék a választók egy részének szimpatikus, mások számára elutasított jelölteket (jóváhagyó szavazás).[10] A modern időkben összesen két helyen alkalmaztáken a több X-et, 2018-ban és 2020-ban az USA két városában. Az utóbbi St. Louis-ban történten. 4 jelölt volt (három fekete, egy fehér), közülük ketten kaptak mandátumot, max. 4 X-et lehetett tenni.[11] A szavazatok száma szavazónként 1,56 volt, kevesebb, mint a mandátumok száma. Nem világos, hogy az emberek nem ismerték a szabályokat, vagy egyetlen jelölthöz ragaszkodtak. A mandátumot végül az egyik fekete és a fehér jelölt szerezte meg.

A bonyolultabb választási rendszerekben a választók sorba állítják a jelölteket (rangsorolásos szavazás). Az ilyen rendszer nem a legtöbb szavazó jelöltjét, hanem a leginkább elfogadott jelöltet hozza ki győztesnek. Ilyen pl. a Borda-számolásen, ahol a jelöltek 0-tól sorszámokat kapnak (a legnagyobb számot a leginkább kedvelt jelölt), és a kiértékeléskor ezeket egyszerűen összeadják. A módosított Borda-rendszerben nem kell minden jelöltet sorbarakni: ők nem kapnak pontot attól a szavazótól, csak a sorrendbe állítottak, 1-től kezdve. Ezzel az a baj, hogy aki nem szavaz mindenkire, kevesebb pontot ad a preferált jelöltnek.

A fidesznek lejt a pálya

  • A választókerületeket úgy rajzolták át, hogy a fidesznek kedvezzen. Pl. gettósítottak: egy választókerületbe tették az ellenzéki szavazókat, hogy a többiben esélyük legyen.
  • A határon túliaknak szavazati jogot adtak, olyan feltételekkel, hogy 10 évig nem kell ellenőrizni a választási jogukat. Így azok nevében is lehet szavazni, akik időközben meghaltak. Volt rá példa, hogy egy 37 éve halott nő került fel a választásra jogosultak közé.[12]
  • A magyar lakcímmel rendelkező, külföldön tartózkodók nem szavazhatnak levélben, csak személyesen. Ezzel feszültséget lehet kelteni az ellenzéki pártok között, és együtt lehessen mindenkit gyurcsányozni.
  • A korábbi 27 helyett legalább 71 választókerületben és 14 megyében kell egyéni jelöltet indítani a listaállításhoz.
Aki Gyurcsány Ferenccel közösen akar kormányozni, az induljon vele közös listán, és ne trükközzön.
– Volner János, a 71-es módosító benyújtója
  • A két fordulós választás eltörlése, választási szövetség kötése az egyéni választáson.
  • Győzteskompenzáció. A Political Capital szerint 2014-ben 6, 2018-ban 5 mandátumot jelentett a fidesznek. Ettől lett ⅔-a.
  • Információhiány, nemcsak a választás időszakában, hanem általában. Csak a fidesz által kreált valóság jut el a választókhoz. A kormány nem a teljes ország, hanem csak a fidesz információit közli. Az előválasztásról pl. a köztévé nem számolt be az előválasztás ideje alatt. Az előválasztáson a fidesz nem indult, mégis másfélszer annyit költött ellenkampányra, mint az összes résztvevő együttvéve. A Magyarország egész területén fogható összes rádiófrekvencia a fidesz kezében van, és a tévék túlnyomó többsége is.
  • A kamupártok indulásának megkönnyítése a kopogtatócédulák eltörlésével, korlátlan számú jelölt támogatható, 1 mFt-s kampánytámogatás (amit akkor kell visszafizetni, ha a jelölt 1%-nál kevesebbet kap).[13]
  • Nincs útmutató a számlálói panaszok benyújtására, így formai okokból elutasítják a jó részüket a választási bizottságok.
  • Voksturizmus.[14]
  • A szavazólap legálisan fotózható, láncszavazás.
  • A közmunka elvesztésével való fenyegetés 2014-ben kb. 5 mandátumot hozott a fidesznek.

Választás 2019.

2019-ben két választás volt Magyarországon:

Választás 2018.

2018. Országgyűlési választás
Szavazat Összes
választó %
Szavazott
%
Szavazásra jogosult 8312173 100,0
Szavazott 5694751 68,5 100,0
Fideszre 2824551 34,0 49,6
Fidesz ellen 2870200 34,5 50,4
2018. Országos lista
Szavazat Összes
választó %
Szavazott
%
Országos
lista %
Szavazott[16] 5312648 63,9 93,3 100,0
Fideszre 2824551 34,0 49,6 53,2
Fidesz ellen[16] 2488097 29,9 43,7 46,8

2018-ban parlamenti választások voltak Magyarországon. Sok furcsaság történt, és választási csalásokról szóló hírek kaptak szárnyra. Az EBESZ több kifogást tett, többek között azért, hogy a fidesz és a kormány kampánya összefolyik, és ez ellentétes az azonos versenyfeltételekkel.[17]

Bár a határon túliak 95%-a a fideszre szavazott, ez nem eredményezett többlet mandátumot.[18]

Választási rendszer

A magyar választási rendszer a fidesz felé lejt:

tudatosan a fidesz aktuális érdekeire lett szabva, az állami szerveknél pedig

  • a közmédia pártutasításos vezérlése
  • közpénzzel megtámogatott, lojális oligarchák által megszerzett országos és regionális kereskedelmi médiumok
  • az Állami Számvevőszék[19] és az Alkotmánybíróság diszkriminatív jogalkalmazása.

Arányos választási rendszerben a mandátumok eloszlása az országos listára leadott szavazatok arányában alakulna (jobb oldali alsó táblázat), vagyis a fidesznek 106, az ellenzéknek 94 mandátuma lenne. Ez minimális, de a kormányzáshoz biztos többséget jelentene, és nagyon messze lenne a győztest kompenzáló választási rendszer által produkált ⅔-tól.

Választás 2014.

A fidesz a szavazatok kevesebb mint 45%-ával szerzett ⅔-ot.[20]

A fidesz választási programja egyetlen szó volt: „Folytatjuk.”

E fejezet forrása: Diószegi-Horváth Nóra: Alkotmányos jogunk törvényt szegni? A teljes interjú Vörös Imre volt alkotmánybíróval, jogászprofesszorral. www.vasarnapihirek.hu (2014. okt. 26.)

Az EBESZ 36 pontban sorolta fel a kifogásait. A legfontosabbak: nem egyenlő a választójog, és a választás az egész választási rendszer miatt, amely egyértelműen a kormánypártoknak kedvezett, nem volt tiszta. A jelentés hosszan sorolja a problémákat a választási kampányhirdetéseknek a médiumokban az Alaptörvény szintjén történő korlátozásától a határon túli szavazók névjegyzékének titkosságáig és szavazásuk módjának átláthatatlanságáig, vagyis ténylegesen a csalás gyanúját veti fel.

A németországi választásokon az Angela Merkel vezette kereszténydemokraták és a bajor testvérpárt a szavazatok 43%-át szerezte meg, és persze – ahogyan demokráciában történni szokott – koalíciós partner után kellett néznie, mert ebből sehogyan sem lesz a képviselői helyek többsége. Nálunk a kormánypárt 44%-ot kapott, de ehhez a képviselői helyek kétharmada járt.

A jelentést nem hozták nyilvánosságra. Ezek után az EBESZ nem jött el az önkormányzati választásokra.[21]

A Fővárosi Közgyűlést nem a választók választják: az nem legitim.

Az Alaptörvény C cikkének második bekezdése kimondja, hogy a közhatalom kizárólagos birtoklására való törekvés ellen fel lehet és fel is kell lépni. Törvényes eszközökkel. De csak a törekvésnél szabja feltételként a törvényes eszközökkel való fellépést. Ha már megvalósult az önkényuralom, ilyen feltételnek nincs értelme.

S minthogy Magyarországon az önkényuralom már tény, épp ezért szeretném felmenteni Magyarország polgárait, és felhívni őket arra, hogy igenis, ne tartsák be azokat a törvényeket, amelyekről kimondható, hogy alkotmányellenesek!
– Vörös Imre, volt alkotmánybíró

A normális állapotba visszatérés

első lépése kizárólag a választási rendszer megváltoztatása lehet. Ez mindennek a kulcsa, az Alaptörvénnyel… vagy bármi mással csak utána, a demokrácia és az alkotmányosság, a jogállam helyreállítása után lehet foglalkozni.
– Vörös Imre, volt alkotmánybíró

Választás 2010.

A fidesz a szavazatok 52,73%-ával szerzett ⅔-ot.[20]

Választás 1990.

A választási rendszerben 176 egyéni, 152 megyei listás és 58 országos listás hely van.[22]

A kommunista diktatúrából kiszabadult országok többnyire arányos választási rendszer választottak. Szlovákia ezáltal kétszer is le tudta váltani a diktátorát (Vladimír Mečiart és Robert Ficot).

A tanulmány szerint a választási rendszer kialakulásának okai:

  • a pártvezetők egymás elleni harca
  • a nagyszabású elképzelések hiánya (a túlhatalomhoz jutás lehetőségének választási törvény általi minimalizálása)
  • a német választási rendszer (Antall József általi) félreértése
  • a demokratikus hagyományok hiánya.

Ellenzéki Kerekasztal

Az Ellenzéki Kerekasztal eredetileg 152 egyéni, 152 megyei listás és 70 kompenzációs (országos) listás helyet javasolt. Az 1985-ben megválasztott parlament azonban ebben a kérdésben megmakacsolta magát, hiszen az egykori kommunisták egyetlen esélye az aránytalan választási rendszer volt, ezért Tölgyessy Péter javaslatát elfogadva[23] Németh Miklós kormányfő és Horváth István belügyminiszter 12 helyet áttettek az országos listáról az egyénibe, és újabb 12 hellyel növelték az egyéni választókerületek számát. Így lett az eredetileg 374 mandátumosra tervezett választási rendszerből 386 hely.[22]

Ez az elhibázott választási rendszer okozta, hogy Orbán egyeduralomhoz jutott 2010-ben. 152 egyéni képviselős rendszerben ez nem történt volna meg. Az eredeti javaslat szerint viszont Antall aligha csinálta volna végig a 4 évet, az MSZP-nek nem lett volna abszolút többsége 1994-ben. Ez a diktatúraszerű mozgás egyébként nemcsak nálunk volt így, hanem az összes nem sikeres kelet-európai országban.

Európai választási rendszerek

A legtöbb országban tisztán listás választási rendszer van. Kivételek:

  • vegyes: Litvánia, Magyarország és Oroszország.
  • többségi: Franciaország, Egyesült Királyság, Belarusz.

Németország vegyes, de a listás elem mindent eldönt.

Jegyzetek

  1. 2019/3 Hadházy: Mi nem félhetünk jobban náluk. 168ora.hu (2018. jan. 16.) 5 pontos követelés és az idei választások; ápolási díj; lakáspolitika; numerus clausus.
  2. Pert vesztettek Pintérék, ki kell adniuk a lakcím-nyilvántartási adatokat. nepszava.hu (2019. nov. 6.)
  3. YouTube-videó. YouTube (2006. márc. 19.) A fidesz azért adott választójogot a külföldi magyarságnak, hogy bebetonozza a hatalmát..
  4. Kövér László: igen, a Fidesznek lejt a pálya. hvg.hu (2018. feb. 3.)
  5. A Gallagher-index a százalékos mandátum- és szavazatarányok pártonkénti különbsége négyzetösszegének a gyöke, osztva 2-vel, vagyis a mandátum- és szavazatarányok különbségének szórása.
  6. Az új rendszerben több állami támogatás jár akár már 27 egyéni jelölt puszta indítása után is, mint egy-egy kisebb parlamenti párt egész éves munkájához, és gyorsan nő az állami támogatás aránya, ha a listaállításhoz minimálisan szükségesnél több egyéni jelöltet állít egy párt.
  7. Ab: nem alkotmánysértő, ha az erdélyi magyar szavazhat levélben, az Angliában dolgozó nem. m.hvg.hu (2016. ápr. 20.)
  8. ^ 8,0 8,1 Mr Flynn Rider: Kövér László beismerte a választási csalást, a pártja szerint nincs itt semmi látnivaló. b1.blog.hu (2018. feb. 6.) A választókerületek kijelölésekor.
  9. 2013. évi XXXVI. törvény a választási eljárásról. net.jogtar.hu (2013. ápr. 18.) 17. § (1) a).
  10. Kósa Lívia – Csóka Endre – Tóka Gábor: Több X, jobb előválasztás, nagyobb esély a Fidesz ellen. azonnali.hu (2021. márc. 24.)
  11. Nathaniel Rakich: In St. Louis, Voters Will Get To Vote For As Many Candidates As They Want. fivethirtyeight.com (2021. márc. 1.)
  12. Ahogyan a Fidesz csal 1.rész. Juhász Péter videósorozata, 1. rész YouTube (2021. dec. 2.)
  13. Ahogyan a Fidesz csal 2. rész. YouTube (2021. dec. 7.)
  14. Ahogyan a Fidesz csal 3. rész. YouTube (2021. dec. 9.)
  15. Áder kitűzte az EP-választás időpontját. hirklikk.hu (2019. márc. 1.)
  16. ^ 16,0 16,1 Országos listán mandátumot nyert pártok: fidesz, Jobbik, MSZP, LMP, DK.
  17. Ungár Tamás: Alkotmánysértőnek tartja a kormányzati plakátokat a pécsi jogász. www.szabadeuropa.hu (2022. jan. 11.)
  18. Kibabrált a matek a Fidesszel, hiába a sok határon túli szavazat, nem lett belőle plusz mandátum. 444.hu (2018. ápr. 15.)
  19. Pártfinanszírozási ügyek
  20. ^ 20,0 20,1 Bánovics Attila: Nem lesz kétharmad. kozvelemeny.org (2021. jan. 14.)
  21. Diószegi-Horváth Nóra: Alkotmányos jogunk törvényt szegni? A teljes interjú Vörös Imre volt alkotmánybíróval, jogászprofesszorral. www.vasarnapihirek.hu (2014. okt. 26.)
  22. ^ 22,0 22,1 Kozák Márton: A rendszerváltás magyar módja: Lehetséges-e demokratikus átmenet túlzottan aránytalan választási rendszerrel? kozvelemeny.org (2021. nov. 3.)
  23. Tölgyessy Péter: Beteljesületlen reménység: 1989 csodája, majd kudarcba fordulása. YouTube (2019. feb. 20.) 2:25:00. Ez Tölgyessy improvizációja volt, de utólag Antall is és mindenki gratulált neki..

Források

Választási rendszerek, alapelvek

Választási csalások

Választási propaganda

Felmérések

Választás 2018

További információk

valasztás.hu liferay nélküli elérése.

Kapcsolódó szócikkek