A legutóbbi választások eredményének összehasonlítása
Egyéni jelöltekre csak a hazai választók szavazhatnak. Az összehasonlíthatóság érdekében a listás választásokon is csak a hazai szavazatokat vettük figyelembe, a levélszavazatokat nem.
A 2019-es önkormányzati választást nem vettük bele az összehasonlításba, mert ott az indulók jelentős része civil, nem tartozik sem az ellenzékhez, sem a kormányoldalhoz.
A legutolsó választások eredménye ellenzék–kormánypárt szerint
| Oldal |
2018 egyéni |
2018 listás |
2019 EP |
2022 egyéni |
2022 listás |
|---|
| Voks | % |
Voks | % |
Voks | % |
Voks | % |
Voks | % |
|---|
| Ellenzék |
2,715,921 |
49.34 |
2,693,520 |
49.24 |
1,425,277 |
41.76 |
1,983,708 |
36.90 |
1,936,297 |
36.15 |
| Kormánypárt |
2,636,201 |
47.89 |
2,607,990 |
47.68 |
1,768,933 |
51.83 |
2,823,419 |
52.52 |
2,809,238 |
52.45 |
| Egyéb |
152,408 |
2.77 |
168,216 |
3.08 |
218,748 |
6.41 |
568,561 |
10.58 |
610,856 |
11.40 |
| Összesen |
5,504,530 |
100.00 |
5,469,726 |
100.00 |
3,412,958 |
100.00 |
5,375,688 |
100.00 |
5,356,391 |
100.00 |
2018
A táblázatból kitűnik, hogy 2018-ban a hazai választók között az ellenzék mind az egyéni, mind a listás szavazást megnyerte.
2018-ban mind az ellenzék, mind a kormánypárt kevesebb szavazatot kapott listán, mint egyéniben. A különbség az egyik oldalhoz sem tartozó listákban van. Ez arra utal, hogy mindkét oldal mind egyéniben, mind listán ugyanarra az oldalra szavazott: a választók nem szavaztak át. A „harmadik oldalra” leadott szavazatok viszont elvesztek az 5%-os listahatár miatt.
A szavazatok mandátumra átszámítása viszont 67%-os fidesz-többséget eredményezett, miközben a levélszavazatokkal a fidesz egyetlen mandátumhoz sem jutott. A választási rendszer annyira aránytalan, hogy a szavazatok kisebbségével is lehetett ⅔-os mandátumtöbbséget szerezni. Ui. a levélszavazatok nélkül is ugyanez lett volna az eredmény:
A választási rendszernek két egymással ellentétes követelménynek kell megfelelnie:
- a választópolgár kapcsolatban álljon a képviselőjével, aki a helyi érdekekért lobbizzon az Országgyűlésben (egyéni választás)
- a választás arányos legyen: az Országgyűlés összetétele tükrözze a választópolgárok politikai véleményét (listás szavazás).
Az egyéni és listás szavazást is tartalmazó választási rendszereket vegyes rendszernek nevezzük. A vegyes rendszerek az egyéni rész aránytalanságait a listán kívül egyéb szabályokkal is csökkentik. Nálunk erre szolgálnak a töredékszavazatok: a nem a győztesre leadott egyéni szavazatok is beleszámítanak a listás mandátumok kiosztásába, nemcsak a listára leadottak.
A vegyes rendszerekben példátlan módon nálunk a győztes is visz töredékszavazatokat az országos listára. Ez a győzteskompenzáció, ami csökkenti a lista arányosító hatását.
A győzteskompenzáció 2018-ban 5 mandátumot hozott a Fidesznek:
Az aránytalanság másik oka az volt, hogy az ellenzék nem indult egységesen. A 2011 előtti választási rendszerben ezért volt két forduló: az elsőben kiderült, ki az adott oldal legerősebb képviselője, és a második fordulóban a(z általában) két legerősebbre lehetett szavazni. 2011-ben a Fidesz – a ⅔-os többségével visszaélve, az ellenzéki tiltakozás ellenére – eltörölte a második fordulót, és más, számára előnyös változtatásokat is tett (pl. a már említett győzteskompenzációt, és az egyéni választókerületek arányának növelésével is aránytalanabbá tette a választási rendszert).
Egy verseny nem fair, ha az egyik versenyző szabja meg a szabályokat.
2019-es EP-választás
A választáson jóval kevesebben vettek részt. Az ellenzék 2018-as szavazóinak 53%-a, a kormánypártokéinak 68%-a szavazott. Az átlag 62,4% volt. Ez meg is határozta a szavazás végeredményét. Érdekes módon az egyik oldalhoz sem tartozó szavazók száma nőtt.
2022
Az ellenzék 2021-ben az első választási forduló helyett előválasztást tartott, ahol kiválasztotta a jelöltjeit, akik a teljes ellenzéki oldalt képviselve indultak a Fidesz jelöltje ellen.
Az egységes indulás eredménye az lett, hogy míg 2018-ban kétszer annyi (83,336 / 41,058), 2022-ben már „csak” másfélszer annyi (68,966 / 43,586) szavazatra volt szüksége az ellenzéknek egy mandátum megszerzéséhez, mint a fidesznek, ez azonban nem ellenzúlyozta a 4 év alatt elvesztett 700 ezer szavazót.
Településenkénti összehasonlítás
Vissza a választások nyitó lapjára
Kapcsolat