Hangjegy

Innen: kotta
(Hang szócikkből átirányítva)

A zenei hangokat a kottában hangjegyekkel (angolul pitch) jelezzük. A kottázás szempontjából nem teszünk különbséget a két fogalom között.

Alapok

A hangok neve

<score vorbis="1" midi="1">
{    \relative c' {
     c cis d dis e f fis g gis a ais b c r
     }
}
</score>

{    \relative c' {
     c cis d dis e f fis g gis a ais b c r
     }
}

A hangok a zenében szokásos betűjellel adhatók meg. A magyar névtől eltérően a h-t b-vel, a magyar b-t bes-szel jelöljük. Elég a hang nevét megadni, a kottázóprogram kiteszi elé a kereszt, bé módosítót vagy a feloldójelet, ha szükséges. A szünet jele r, a rejtett szüneté s.

A hegedűkulcsot és a 4 negyedes ütemjelzést a lilypond automatikusan teszi ki, ha mást nem adunk meg, ill. nem tiltjuk le a jelzést.

A midi="1" paraméter az audiófájl létrehozását írja elő. A vorbis="1" hatására a score plugin a kottaképre linket tesz, mellyel lejátszható az audiófájl. Célszerű használni, mert így nehezebb ellopni a kottaképet. A lilypond a zongora hangszínét használja alaphelyzetben, de ez is változtatható. Mintegy 30 hangszín létezik.

A score-nek van egy harmadik paramétere is: raw="1" esetén a lilypond program jóval több lehetősége használható. Az esetek többségében elég az alaphelyzetben beépített.

Az oktáv megadása

Kétféleképpen lehetséges: abszolút vagy relatív módon. Az abszolút hangmagasság megadását lásd itthu. Alaphelyzetben a lilypond abszolút módban működik.

Relatív oktávmegadáskor az új hang oktávját a lilypond úgy választja meg, hogy az előző hanghoz képest ne legyen kvartnál nagyobb ugrás. Az így kapott oktávmagasság módosítható a ' (aposztróf) jellel fölfelé, a , (vessző) jellel lefelé.

Szinte mindig a relatív magasságmegadást használjuk, mert jóval kevesebb oktávmódosító jelet kell írni. Megadása a \relative utasítással történik, mely az utasítás utáni blokkra (és annak alblokkjaira) vonatkozik. Az utasításbeli c' az első hang oktávmagasságát adja meg abszolút módon. Ez az egyvonalas C, hegedűkulcsban pótvonalon van a kotta alatt.

Példa:

<score vorbis="1" midi="1">
{    \relative c' {
     a a' a a' a,, a''
     }
}
</score>

{    \relative c' {
     a a' a a' a,, a''
     }
}

A hang hossza

Ha mást nem adunk meg, a hang vagy szünet hossza azonos az előző hangéval, a 0. hang hossza negyed. Az egész hang jele 1 (egy), más szám azt adja meg, a hossz hányadrésze az egésznek. A szám csak 2 nemnegatív egész hatványa lehet. Pl.:

<score vorbis="1" midi="1">
{    \relative c' {
     a' a2 a1 a4 a8 a16 a32
     }
}
</score>

{    \relative c' {
     a' a2 a1 a4 a8 a16 a32
     }
}

A hossz után pont is írható. Az egyik kórusban pl. felvételkor az alábbi dallamot kellett zongora után énekelnie a jelentkezőnek:

<score vorbis="1" midi="1">
{    \relative c' {
     a'8 f4. d4 f a8 gis4. f2
     }
}
</score>

{    \relative c' {
     a'8 f4. d4 f a8 gis4. f2
     }
}

A hossz többszörözhető, pl.: 8*5 öt nyolcadnyi hossz.

A hangjegy tulajdonságai

A hang lehet akkordban, ilyenkor a tulajdonságainak egy része az akkordhoz tartozik. Pl. az akkord összes hangja azonos hosszúságú.

A hangjegy tulajdonságai
hang akkord
kottafej
szár, gerenda
név, oktáv
hossz
artikuláció
ujjrend
ív, frazeálóív átkötés
dinamika
előke, utóka
szöveg (jelzés)

A hang magasságát a név és az oktáv együtt adja meg. A kottabeli és tényleges oktáv módosítható, lásd alapok.

Artikuláció: pl. staccato.

A lilypond azonosan kezeli a hanghoz írt szöveget és jelzést (pl. korona).

A kottafejek alakja

× alakú kottafej: \override NoteHead.style = #'cross. Visszaállítás: \revert NoteHead.style

A kottafejek mérete

\teeny, \tiny, \small, \normalsize, \large, \huge. Az összes szólam és a kotta fölötti felirat méretét is változtatja.

Egy hangra: \tweak font-size #-2; példa az akkord szócikkben.

Ha azt akarjuk, hogy a kisebbel írt kotta a ritmust (ne) befolyásolja, előkét vagy utókát kell használni.

Tremolo

Egy hangon és két hang között adható meg. Az előbbit a kotta szárán ferde áthúzás jelzi. Szintaxis: a hang után kettősponttal egy tremolo hossza. Más szóval: ha a tremolohossz a hanghossz fele, az két tremolot jelent, amit egy ferde áthúzás jelez a hang szárán.

<score>
{ \relative c' { e8:16 dis: e: fis: | g: ais: b: cis: } }
</score>

{ \relative c' { e8:16 dis: e: fis: | g: ais: b: cis: } }

A tremolohosszt a lilypond – a hanghosszhoz hasonlóan – megjegyzi, így csak akkor kell kiírni, ha változik.

Oktáv módosítása

A hang jelezheti, hogy a tényleges oktávjánál lejjebb vagy feljebb kell érteni. Pl. \ottava #-1 pl. egy oktávval lejjebb viszi a hangot, mint ahogy a kottában szerepel, ezt jelzi is a kottában. Alaphelyzetben a beállítás a kottasor összes szólamára vonatkozik.

Népi megfigyelés szerint az oktávváltás szövege nem változtatható, és ez elég baj, mert a jelzés helye nagyon megtévesztő lehet.

<score>
\relative c' {
   \ottava #0 e \ottava #-1 { f e } \ottava #0 e }
</score>

\relative c' {
   \ottava #0 e \ottava #-1 { f e } \ottava #0 e }

Forrás