Kottasor
A kottasor az öt kottavonal kulccsal, előjegyzéssel, ütemmutatóval, egy vagy több szólammal. Angolul staff (a többes száma rendhagyó: staves).
A kottasorok csoportokba rendezhetők. Tipikus példa a zongora két keze vagy a kórus.
Ha azt akarjuk, hogy az utolsó sor ne akarja kitölteni a teljes szélességet (pl. rövid kóda esetén), a \layout szekcióba: ragged-last = ##t
.
Kottasort nem lehet folytatni, de a beleírt szólamo(ka)t igen.
Az üres (csak szüneteket tartalmazó) kottasor eltüntethető a →kottasor-csoportból.
A midi fájlban a kottasorbeli szólamok hangszíne azonos, de ez változtatható.
Sortörés
Új kottasor kezdése: \break
. A lilypond törekszik rá, hogy egyforma hosszúak legyenek a kottasorok, így nem okvetlenül veszi figyelembe a jelzést. Ütemen belül csak akkor hajlandó sort törni, ha kézzel kitesszük az ütemvonalat. A \bar ""
láthatatlan ütemvonalat csinál. A \noBreak
tiltja a sortörést az adott ütemvonalnál.
- Lásd még: Ütemvonal.
Hangszernév
A hangszernév megadása: \new Staff \with { instrumentName = #"hosszú_név " shortInstrumentName = #"név " } { … }
. A hosszú név az első sorba, a rövid a további sorokba íródik ki.
Példa formázott hangszernévre: \set Staff.instrumentName = \markup \column { "S" "A" }
<score raw="1"> \version "2.18.2" \header { tagline = "" } % ne legyen copyright szöveg \score { \new Staff \with { instrumentName = #"Hosszú név " shortInstrumentName = "Röv. " } { \relative c' { a'4 a a a \break b b b b } } \layout { indent = 1.25\cm line-width = 5\cm } } </score> |
Népi megfigyelés szerint a hosszú nevet a kottasor elejére írja ki, a rövid nevet pedig akkor, ha a hosszút legalább egyszer kiírta. Ennek az a nagyszerű következménye, hogy ha új kottasort kezdünk a kotta közepén, és véletlenül nem sor elején (pl. ossia), akkor egyáltalán nem íródik ki a hosszú név.