Akkumulátorgyár

Innen: Politika
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Az akkumulátorgyár olyan, mint annak idején a dunaújvárosi vaskohó. „Odafönn” kitalálták, de nem volt hozzá sem vas, sem szén. Az akkumulátorgyárakat is odafönn találták ki, mert az autóhoz kell az akkumulátor.

Megjegyzés: Az autógyártáshoz gumi és olaj is kell, mégsincs sem gumiültetvény, sem olajfúrótorony a gyárak mellett.

Az akkumulátorgyárhoz nincs:

  • áram (30%-át importáljuk); ennyi akkumulátorgyárhoz Paks 2 sem elég[1]
  • gáz (85%-át importáljuk)
  • nyersanyag (lítium, kobalt, nikkel, grafit) – lásd alább
  • munkaerő (teljes foglalkoztatottság, munkaerőhiány van). A gödi akkumulátorgyár dolgozóinak a fele nem helybeli.
  • víz az akkumulátorcella elkészítéséhez szükséges hűtési folyamatokhoz. Jelentős része elpárolog. A vízigény összemérhető a mezőgazdaság és a lakosság fogyasztásával.

Az északi országoknak jelentős előnyük van az akkumulátorgyártásban, mert a hideg éghajlat miatt jóval kevesebb energiát és vizet kell hűtésre fordítaniuk.

Az Alkotmánybíróság egymás után kaszálja el a helyi népszavazási kezdeményezéseket, miután az országosokat is elkaszálták.[2] A néphatalom az Alkotmánybíróságnál van, nem a népnél. A gazdaságot pedig nem a piac irányítja, hanem a politika.

Az akkumulátorgyártáshoz rengeteg képzetlen munkaerő kell, és nálunk annyi nincs. Távol-Keletről akarnak behozni. A kormány visszavonta a saját vendégmunkástörvényét, még mielőtt életbe lépett volna, mert nem találta elég szigorúnak.[3]

Vendégmunkás.jpg

Technológia

Az akkumulátor anódja általában grafit (újabban használnak szilícium-alapú anódot is). A katód lítium-oxid és valamilyen fém ötvözete:

  • LiCoO2, LiMnO2, Li2MnO3, LiMn2O4, LiNiMnCoO2
  • LiFePO4, Li2FePO4F

Az elektrolit egy szerves oldószerben oldott lítiumsó, pl. LiPF6 vagy újabban LiBF4. A szerves oldószer miatt lesz az akkumulátor gyúlékony, ezért keresik a szilárd (oldószer nélküli) megoldást.

A szilícium anód hátránya, hogy működés közben kitágul és összehúzódik, így végül eltörik.[4]

Searchtool right.svgLásd a magyar Wikipédiában: Lítiumion-akkumulátor
Searchtool right.svgLásd az angol Wikipédiában: Lithium-ion batteryen és Lithium–silicon batteryen

A lítium–vas-foszfát (LFP) energiatároló jóval olcsóbb, kapacitása a nikkeltartalmú akkumulátorok 85%-át éri el, míg legfontosabb problémájukat az jelenti, hogy olcsó összetételük miatt nem éri meg őket újrahasznosítani. Ilyen akkumulátort fog gyártani a debreceni CATL (lásd alább).

A lítium közel 70%-a Ausztráliából, a kobalt közel 75%-a Kongóból, a grafit 80%-a Kínából származik. A kongói kobaltot gyakran gyermekmunka felhasználásával bányásszák, ami emberi jogi kérdéseket vet fel. Az anód és a katód, illetve az akkumulátorok gyártásában 70% feletti Kína részesedése, míg az elektromos autók több mint 50%-át gyártja.

1 kWh akkumulátor-kapacitás előállításához legalább 40 kWh energia kell, aminek kb. a fele gáz (szárítás, szárítóhelyiségek), másik fele áram (a cellák k formázásához, azaz feltöltésükhöz és lemerítésükhöz).

Gazdaság

2021-re Kína és az Egyesült Államok után Magyarország rendelkezett a világ 3. legnagyobb akkumulátorgyártó kapacitásával (28 GWh) a dél-koreai Samsung SDI (Göd) és az SK (Komárom, Iváncsa) révén. Ehhez a kapacitáshoz adódna hozzá a kínai CATL 2022-ben bejelentett 7,34 M€-s (körülbelül 3000 MFt) beruházása Debrecenben 100 GWh kapacitással.

2021-ben az 5,9 M€-s beruházás 60%-a Ázsiából érkezett Magyarországra, 51,9%-a kötődött az akkumulátorgyártáshoz és 12,5%-a a járműgyártáshoz. 2022-ben a 6,5 M€ 48%-a érkezett Keletről, 43%-a az akkumulátorgyártáshoz és 30%-a autóipari beruházáshoz kapcsolódott.

2020-ban az EU – látva Kína egyre agresszívabb terjeszkedését – 6 területen önállátó akar lenni: akkumulátorgyártás, alapanyagok, gyógyszerhatóanyagok, hidrogén, félvezetők, illetve felhő- és mikroadatközpont- (edge) technológia.

A befektetők számára Magyarország fő vonzerejének az olcsó energia, az olcsó munkaerő és az alacsony adók számítanak. Ezek tipikus jellemzőnek mondhatók a költségalapú versenyképességre épülő gazdaságfejlesztésben, ami a közepes jövedelem csapdájának egyik jellemzője. Magyarország ezen kívül jelentős állami támogatást ad a beruházóknak, az akkumulátorok esetén a beruházás kb. 10–11%-át.

A magyarországi akkumulátor-értéklánc első számú erőssége az „(e)lőremutató, politikai kötelezettségvállalásokba foglalt kormányzati támogatás”. Magyarul: a kormány akarja, ezért általában kiemelt beruházásként kezeli, amivel az engedélyeztetési folyamat jelentősen leegyszerűsödik, és a helyi lakosoknak és az önkormányzatoknak semmilyen beleszólási joguk nincs abba, hogy mi történik a területükön.

Az akkumulátorgyártásban a keleti gyártók a fejlesztést, innovációt otthon végzik, Magyarországot kizárólag gyártási telephelyként használják.

A Magyarországra jövő legtöbb vendégmunkás Vietnamból, Dél-Koreából, Kínából és Törökországból érkezik, és nagyobbik felének nincs általános iskolai végzettsége.

Akkumulátorgyárak

Kb. 50 cég foglalkozik akkumulátorgyártással, újrahasznosítással, akkumulátor-hulladék feldolgozással.

Meglévő ill. épülő akkumulátorgyárak:[5]

  • Bátonyterenye[6]
  • Debrecen
  • Fót[7]
  • Göd (Samsung, 420 ha)
  • Iváncsa (SK On Hungary, 135 ha)
  • Komárom[8] (SK Battery, 46 ha)
  • Nyíregyháza[9]

Az akkumulátorgyárak azért is kockázatosak, mert 10 éves távlatban elképzelhető, hogy más technológia váltja fel a jelenlegi lítium akkumulátorokat.[10]

Debreceni akkumulátorgyár (CATL)

Kínai gyár. 221 ha értékes mezőgazdasági területen építkezik.

Searchtool right.svgLásd még: Kína#Az EU és Kína

A magyar történelem egyik legnagyobb befektetése lesz. Még európai mércével is számottevő projektről van szó. Politikai gesztusokért cserébe nem segítene nekünk Kína (pl. hitellel), de ha befektetése van itt, akkor igen.

Állami támogatások:

  • 120 MFt állami támogatást kap infrastruktúra kiépítésére
  • 320 MFt állami támogatásban részesül
  • 115 MFt-t kell az államnak költenie az elektromos hálózat szükséges fejlesztésére,[11] miközben nincs pénz arra, hogy a napelemek által termelt áramot a hálózat be tudja fogadni.
  • az állam 10 évre megelőlegezte a kínai akkugyárak bérét. Ez óriási kockázat, ha az EU vámvédelmet tervez – márpedig a Bizottság elnöke ezt jelezte. Ráadásul ezt a pénzt külföldi vendégmunkások kapják.[12]

1 GWh akkumulátoros kibocsátáshoz 40–60 GWh teljesítmény kell, a debreceni akkumulátorgyár pedig 100 GWh akkumulátor-kapacitású lesz (egyelőre 40 GWh-ra van engedély).[8] Ez 4 TWh, Paks 1 egy blokkjának teljes évi termelése.

A szükséges áramellátáshoz a kormány három gázerőművet akar felépíteni (kettőt Tiszaújvárosban, egyet a Mátrai Erőmű mellett) egyenként 500 MWh teljesítménnyel.[13] Ehhez évi 3,3–3,4 M㎥ gáz kell évente összesen, vagyis ez az egy akkumulátorgyár 33%-kal növelné meg Magyarország gázfogyasztását.

Megjegyzés: Áramot legdrágábban gázból lehet előállítani. Gázt az oroszoktól veszünk, mert az a legdrágább.

A gyár vízellátása is kérdéses. A városi vízhálózat nem bírna el ekkora fogyasztás-növekedést, mivel a vizet a Keleti Főcsatornából veszi, amit 60 éve nem kotortak. Felmerült a szürkevíz, de ahhoz külön csatornahálózat kellene, aminek még tervei sincsenek.

A munkaerőhiány enyhítésére 9000 távol-keleti munkaerőt szándékoznak Magyarországra behozni. Ilyenkor nem baj, hogy nem keresztények. A magyar állam pénzén kell számukra munkahelyet (életkörülményeket) teremteni.

A gyár számára a legmagasabb aranykorona-értékű, a mezőgazdasági művelésre legalkalmasabb területet jelölték ki.

Gödi gyár (Samsung SDI)

2020-ban a gyárban 3594 ember dolgozott, köztük 1859 magyar (ebből 94 gödi), 1566 ukrán és 115 koreai.

A gyár vízközműfejlesztése napi 21 000 ㎥ víz biztosítására és 11 000 ㎡ szennyvíz elvezetésére lett kiírva. (Egy „felhasználási hely” átlagos vízfelhasználása ¼ ㎥, vagyis a gyár vízfogyasztása egy 87,500 fős városénak felel meg.)

Környezetvédelem

Az eddigi tapasztalatok aggasztóak.

Gödön az egyik monitoringkútban magzatkárosító anyagot találtak, ami a zárt rendszerű technológiából elvileg nem szivároghatott volna ki. A „megoldás” az lett, hogy 2018-ban betömték a monitoringkutat.[8]

Ugyanezt az anyagot – N-metil-2-pirrolidont – fedezték fel egy győri monitoringkútban is.[14]

Iváncsán több tucat munkás lett rosszul, egyelőre ismeretlen okból. „Természetesen” hírzárlatot rendeltek el.[15]

Sorozatos szabálytalanságok és bírságok után felfüggesztették a bátorterenyei akkumulátorgyár működését.[16]

Jegyzetek

  1. ↑ Benyó Rita: Paks II-vel sem lesz elég energiánk. YouTube (2023. aug. 14.) (videó)
  2. ↑ Farkas György: Nem lehet helyi népszavazás akkumulátorgyárról. 24.hu (2023. júl. 20.)
  3. ↑ Weiler Vilmos: Még életbe sem lépett, de máris visszavonja a kormány a saját vendégmunkástörvényét. telex.hu (2023. okt. 5.)
  4. ↑ Bedő Iván: Autóba és gyomorba is készül már újfajta akkumulátor: mikor és mire számíthatunk? hvg.hu (2023. szept. 11.)
  5. ↑ 📝 Kéri László: Ha a kormány abban bízik, hogy "majd kidumáljuk", az politikai csődhöz vezet. YouTube (2023. feb. 15.) (videó)
  6. ↑ Kaufmann Balázs: Tüntetés lesz a bátonyterenyei akkumulátorgyár ellen. 444.hu (2023. jún. 23.)
  7. ↑ Kínai akku-összeszerelő gyár épül Fóton. 24.hu (2023. jún. 28.)
  8. ↑ 8,0 8,1 8,2 📝 Dedák Dalm – Holoda Attila: Legyünk-e akkunagyhatalom? YouTube (2023. márc. 24.) (videó)
  9. ↑ Papp Atilla: Újabb akkumulátorgyár épül Magyarországon, ezúttal Nyíregyházán. 24.hu (2023. júl. 27.)
  10. ↑ 📝 Pletser Tamás – Holoda Attila – Rácz András: Amit az energiáról tudni kell. Riporter: Orosz Györgyi YouTube (videó)
  11. ↑ Előd Fruzsina: Akkugyárak földje: csak az áramhálózat fejlesztése 115 milliárd forintba fog kerülni az északkeleti országrészben. telex.hu (2023. feb. 23.)
  12. ↑ 📝 Róna Péter – Teplán István: Indul a háború Kínával? YouTube (2023. szept. 16.) (videó)
  13. ↑ Orbán belengette, már ki is írják a közbeszerzéseket a gázerőművek megépítésére. hvg.hu (2023. márc. 13.)
  14. ↑ Körömi Csongor: Akkugyártáshoz használt, magzatkárosító anyagot fedeztek fel a győri talajvízben. telex.hu (2023. jún. 5.) N-metil-2-pirrolidont.
  15. ↑ Vaskor Máté: Többtucatnyian rosszul lettek valamilyen belélegzett anyagtól az épülő iváncsai akkugyárban. 24.hu (2023. jún. 7.)
  16. ↑ Molnár Kristóf: Felfüggesztették a bátonyterenyei akkumulátor-feldolgozó működését. 444.hu (2023. aug. 23.)

Forrás

A debreceni gyár:

Az akkumulátorgyártással kapcsolatos gyárak:

Összefoglaló az akkumulátorgyárakról és -gyártásról:

További információk

Kapcsolódó lapok

A lap eredeti címe: „https://www.gyimesilaszlo.hu/politika/wiki/index.php?title=Akkumulátorgyár&oldid=32989”