Népszavazás

Innen: Politika

Népszavazást a választások után legkorábban 40 nappal lehet kezdeményezni (azaz aláírást gyűjteni).

Atlétikai stadion

Puskás Stadion.
Forrás: Facebook

A stadionépítések elleni népszavazást Hadházy Ákos munkatársa, Kassai Dániel kezdeményezte még 2019 májusában. A Kúria októberben hitelesítette.[1] Utóbb a kezdeményezéshez csatlakozott a Momentum is.

A népszavazási kérdés ez volt:

Egyetért-e Ön azzal, hogy 2023. január 1-ig a 38086/78 helyrajzi számú Kvassay Jenő út, Ráckevei-Soroksári Dunaág, Duna folyam, MÁV Kelenföld-Keleti pályaudvar vasútvonal által határolt területre atlétikai stadion ne épüljön?

Hadházy Ákos úgy döntött, hogy ha a kormány elfogadja a főváros összes feltételét, akkor nem kezdik el az aláírásgyűjtést. Az íveket március 21-ig kell leadni. A 200,000 aláírás összegyűjtése januárban kezdődik a kormány döntésétől függően.[2]

A Momentum elnöke, Fekete-Győr úgy igyekszik beállítani az ügyet, mintha azt a Momentum kezdeményezte volna. Attól tart, hogy a kormány nem fogja betartani az ígéretét.[3]

A ferencvárosiak elégedetlenek voltak a megállapodással, és a megállapodás ellenére népszavazást kezdeményeztek. Fellebbezések után a Kúria engedélyezte a népszavazás megtartását.[4]

A vagyonnyilatkozatok szigorúbb ellenőrzése

Hadházy Ákos (munkatársának, Kassai Dánielnek) másik népszavazási kezdeményezése.[1] A népszavazási kérdés szövege:

Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés írja elő a törvény alapján vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személyek vagyonnyilatkozataiban foglaltak helytállóságának rendszeres, kötelező, a hatósági nyilvántartásokban foglalt adatokkal való összevetéssel történő vizsgálatát?

Jegyzetek

Források

Kapcsolódó szócikkek