EP-választás 2024.

Innen: Politika
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A fidesz várhatóan a Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) pártcsoportba lép be.[1] E csoport tagja a lengyel Jog és Igazságosság pártja (PiS), vezetője Jarosław Kaczyński.

A DK, az MSZP és a Párbeszéd közös EP-listát állít. Végre! A lista: DK, DK, DK, DK, MSZP, DK, Párbeszéd, és előlről.[2]

A Momentum döntött az EP-listájáról.[3] Az első 5 helyezett: Donáth Anna, Cseh Katalin, Deli Tamás Győző, Vajda Viktória, Berg Dániel.

A Jobbik EP-listáját Róna Péter vezeti, Gyöngyösi Márton csak második lesz.[4]

Április közepén jogerősen bejegyezték a Tisza Pártot, Magyar Péter pártját.[5]

Esélyek 2024. április közepén

Fidesz 11, DK–MSZP lista 3, Tisza Párt 3, Kutyapárt 2, Momentum 1, Mi Hazánk 1.[6]

Esélyek 2023. október közepén

Az ellenzéki választók 70–80 százaléka összefogást akar. Ha van összefogás, akkor mintegy 10 százalékponttal megnő a részvételi hajlandóság, és ez 4:1 arányban az ellenzéki szavazókat mozgósítja inkább. 3% lesz a különbség a fidesz és a közös ellenzék között a biztos szavazók között: 10 mandátum jut a fidesznek, 10 az ellenzéknek, 1 a Mi Hazánknak. A Kutyák ez esetben átpártolnak az ellenzékhez, és nem jutnak mandátumhoz.

Ha az ellenzék nem fog össze, hanem külön-külön indul, akkor a Fidesznek 12–13 mandátumot lehet jósolni (lesz az 14 is), és bejut a Kétfarkú Kutya Párt is, mert most a szavazói olyan emberekből állnak, akik nagyobbrészt az ellenzékkel elégedetlenek, és ezt azzal mutatják ki, hogy rájuk szavaznak, mellettük pedig a Mi Hazánk is be fog jutni.

Külön induláskor nem fognak megszűnni a mandátum nélkül maradt ellenzéki pártok, ahogy a Momentum sem szűnt meg, pedig 2014-ben nem jutott mandátumhoz sem az EP-, sem az országgyűlési választáson, sőt, utóbbin 2018-ban sem. És nem szűnt meg az LMP sem, pedig sem 2014-ben, sem 2019-ben nem kapott EP-mandátumot.

Jegyzetek

Forrás