Politika:Reguláris választásokon nem váltható le ez a kormány
A 2010-es hatalomra jutása után Orbán az 1980-as évekéhez hasonló, központilag irányított gazdaságot alakított ki, mert azokat jól kézben lehet tartani, és biztosítják számára a politikai támogatást. A GDP-t multinacionális vállalatok termelik, a kis- és középvállalkozásokat (kkv-kat) pedig irányított pályázatok révén tartja kézben, gondosan ügyelve arra, hogy egyikük se nőhessen túl nagyra, függetlenedhessen a központi támogatásoktól és képezhessen gazdasági ellensúlyt vele szemben. Ha mégis ezt történt egy-egy kkv-val, azt a NER megpróbálta magához édesgetni, és ha nem ment, felvásárolta vagy tönkretette.[1]
A 2012-ben kezdett extenzív („unortodox”) gazdaságpolitika (ami a fejletlen gazdaságokban hatékony tud lenni, pl. nálunk az 1960-as, ′70-es években) 2017–19 körül felélte a gazdasági (elsősorban a munkaerő)tartalékokat,[2] és erre jött rá a covid, majd az orosz-ukrán háború, ami az egész világgazdaságot átrendezte. A magyar gazdaság a közepesen fejlett gazdaságok szokásos csapdájába került: irányt kellene váltani, az alkalmazkodóképességhez liberális gazdaságpolitika, kkv-k kellenének, de
- a központi gazdaságirányítás nem szereti kiadni a kezéből a hatalmat
- a központ nem könnyen tud irányt váltani (pl. nem tud leválni az orosz gázról). A sikeres országok példája azt mutatja, hogy a kkv-k jobban tudnak alkalmazkodni a piachoz, bemenni a résekbe, és amelyik kkv eltalálja a jó irányt, megnő, sikeres lesz és húzza maga után a többieket, míg az alkalmazkodni nem tudók lassan megszűnnek.[3]
- a gazdaság ellenőrzése nélkül a politikai hatalma kerülne veszélybe (a liberális gazdaságokban ritka a hosszú ideig tartó politikai hatalom), amit az elképesztő korrupciós bűncselekményei miatt nem engedhet meg magának.
Az 1980-as években az akkori szocialista kormány gazdaságélénkítésbe kezdett, mint ahogy a fidesz is. Pontosabban: a fidesz folytatta a 2012-ben megkezdett gazdaságélénkítést akkor is, amikor a munkaerő-tartalékok már kimerültek, így a gazdaság nem tudott nőni, és a gazdaságba pumpált pénz máig[4] tartó inflációt okozott.
Miután a NER-cégek nem önfenntartóak, a gazdaságélénkítés a gazdaság megbillenését, külkereskedelmi hiányt okoz. A NER-cégeket viszont fenn kell tartani a politikai hatalom érdekében. Idő kérdése, hogy az egyre nagyobb egyensúlyhiány miatt ez a parazita gazdaság összeomoljék, ahogy ez a ′80-as évek végén is történt.
A lakosság nem érzékeli az egyensúlyhiányt – ahogy a ′80-as években sem –, de a hatalom közelében levők igen. Ahogy az 1980-as években is történt, most is az várható, hogy a gazdasági hatalom birtokosai fognak tiltakozni a nekik „járó” állami támogatások csökkenése miatt, és ez végül összedönti majd Orbán rendszerét is. A nemzetközi környezet ennek kedvez, hiszen Orbán külpolitikailag teljesen elszigetelődött: nincs kitől segítséget kérjen.
Nagy kérdés, hogy mikor, és hogy mi következik ezután.
Tehetne még valamit: felkészül a hatalom átvételére, hogy az ne egy másik fideszes oligarcha kezébe jusson, amikor majd Orbán bukik. A jelek szerint ma[4] az ellenzék még erre is képtelen.
Jegyzetek
- ↑ Magyarországnak 2014–2021 között 214,6 m€ (akkori árfolyamon kb. 75 MFt) támogatás járt volna a Norvég Alaptól, de a kormány inkább lemondott róla, minthogy annak egy kis részét civil szervezetek kapják a közreműködése nélkül. Ezt a Delbos-Corfield-jelentés#Egyesülési szabadság is kifogásolta.
- ↑ Magyarország már nem volt fejletlen gazdaság, a tartalékok a 2008-as világválság idején keletkeztek.
- ↑ Az állami támogatások, irányított közbeszerzések sokszor életképtelen cégek fennmaradását segítik.
- ↑ 4,0 4,1 2023. közepéig
Forrás
- 📝 Mellár Tamás: Reguláris választásokon nem váltható le ez a kormány. Riporter: Dési János YouTube (2023. ápr. 18.) (videó)